Pécsi Közlöny, 1897. október (5. évfolyam, 112-124. szám)
1897-10-03 / 112. szám
2 állam, hanem ha minden idejüket hivatásszerű kötelmeik végzésére szentelhetik. Ezt pedig csak akkor érjük el, ha a nép gyámsága alól kiszabadulnak, s a kor követelményeinek megfelelő rendszeres fizetésben részesülnek. Addig is, míg a főhatóságok bölcsesége megtalálja a gyökeres átalakítás módozatait, célszerű intézkedés szükséges a kepe-beszedés eszközlésére, hogy a lelkipásztor és tanító a fentebb kifejtett lealázó kellemetlenségtől ment legyen és anyagilag egzisztálhasson. Ezekben kívántam tapasztalataimat nyilvánosságra hozni, őszintén, leplezetlenül, a valóságnak megfelelően abnormis helyzetünket föltárni, kérve pályatársaimat, hogy minél többen szóljanak az ügyhöz, még bővebb tapasztalataikat tárják föl, mert hogyha a püspöki kar a mi helyzetünket egészen megismeri, mindent el fog követni ezen állapotok megszüntetésére. — Segély helyett tanács Törököt fogtak a protestánsok s haj! most nem ereszti őket. Hogy ígértek eget földet a kerifeusok »akkor» a szegény prot. lelkészeknek, és milyen apró pénzzel fizeti ki most őket reménységük Szilágyi és ékességük Tisza! Panaszkodnak az eklézsiák pusztulásán, silány jövedelmeik elkallódásán Szilágyinak, az nagyot bólint rá és ad nekik egy egyházi átkot vigaszul, amit utána dobhatnak azoknak, kik úgy sem adnak semmit az egyházra. Panaszkodnak Tiszának, kérik, hogy segítene a bajon, hisz övé a hatalom és az ország. Tisza pedig fontoskodva húzza fel a szemöldökét, és kijelenti, hogy ő meg fogja vetni a felekezetleneket és megoktatja a papokat, hogy dolgozzanak többet és ha mégis pusztolnak a hívek akkor se búsuljanak, hiszen a protestantizmus alapdogmája a teljes vallásszabadság. Hát lesz ez könnyű megoldás. Te protestáns pásztor csak dolgozzál nyomorúságos fizetésedért s ha fogyatkozik az eklézsiád, apad a jövedelmed, dolgozzál még többet. Azért se fájjen a térbe lépése, Mihály intelme, a küzdelem s az elbukottak tehetetlen dühe — mindezek a mély gondolkodású és teológiailag is képzett költőnek (Hlatkynak) anyagot nyújtanak valóban dantei jelenetekhez. A 26. és 27. oldalon az olvasó az isteni ítélettel kiszabott örök büntetés hathatósabb és megkapóbb publikálásával találkozik, miut tán ez Schell dogmatikus lángeszének sikerült. A második rész az első emberpár bűnbeesésével foglalkozik. A költő (Hlatky) a zseniális koncepció s a költői nyelv pompája tekintetében nem maradt el a nagy britt mögött, ki ugyane témát földolgozta. Csak egy valódi Isten kegyelméből való költő volt képes az ördög országát, Lucifer irigységét és boszútervét, Ádám és Éva ártatlan, tiszta, boldog kölcsönszeretetét, a megkísértést és bűnbeesést, a bukott angyal kaján kárörömét az emberek eleste fölött ily fölülmúlhatatlan módon kifejezésre hozni. De engesztelőig és reményt keltve működik a változatos képek hátterében az örök Atya szerető izgalma, ki az , ember bűnbeesésénél látszólag diadalmas- iskodó Lucifert csak eszközül használja szeretetének legnagyobb művéhez , a meg isváltáshoz. A költemény jelentősége na igyon indokolttá teszi a nagyszerű szép-ségeibe való behatolást. Vájjon szabad-e s reményleni, hogy legalább a katolikus költészet barátjai azon elismerésben részesítik e művet, mely belső értékének megfelel? Feszült érdeklődéssel várjuk a harmadik rész megjelenését; a »Weltenmorgen« drága gyöngy abban az eleven irodalmi tevékenységben, mely manap szemeink előtt oly zavarosan föl-alá hullámzik« íme egy szaklap ítélete Hlatky drámai költeményéről! De halljunk még egy véleményt. A Himmelbauer Roman klosterneuburgi kanonokrendi szerzetes szerkesztésében megjelenő»Augustinus Literaturblatt zum Korrespondenz- Blatt für den katholischen Klerus Österreichs« így is nyilatkozik : »Hlatky Ede az ő »Weltenmorgen« költeményében újra fölvette azon óriási gondolatot, melyet John Milton megvalósítani megkísérelt. Hlatky a legsúlyosabb következményű katasztrófákat, melyek az alkotás birodalmában csak előfordultak, az angyalok és emberek bukását költői megérzékítés tárgyává tette. Már az alak és beosztás bizonyságot tesznek arról, hogy szerző levonta a tanulságot nagy elődjének (Milton) hibáiból. Hlatky a minden tragédiák leghatalmasabbikához az ahhoz való drámai formát választotta és az angyalok bukásának, melyet Milton csak úgy szőtt bele eposzának 5. és 6. énekébe, önálló helyet adott, s ez az égben játszik. A teremtés elsőszülöttjei az angyalok a láthatatlan Teremtő körül gyülekeztek, hogy fölvilágosítást nyerjenek az Ő szavából a világterv titkairól, céljáról és saját rendeltetésökről. Következik az akarat próbája, melynél a szerző alkalmat vesz magának, hogy a meny ország királynéjának, kit már egy szép bevezető szünettel ”.Pécsi Közlöny“ fejed, se a szíved, ha kiürül az akol, hiszen felekezet nélkül is gyakorolhatni a hitet, ha pedig nem gyakorolja, hanem szocialista lesz a felekezetnélküliből, akkor majd megveti őt Tisza és a társadalom. Hanem azt elfelejtette Tisza, hogy a szocialista — már előbb megveti a társadalmat. — Nem csupán a szabad vizsgálódásban van a hiba, hanem ott a hiba, hogy tiszta vallásosság helyett éppen a Tisza-éra a politika bevitele által megfertőztette az egyházakat, hogy a nagy ígéreteknek, kilátásba helyezett anyagi javakért, beugrottak idáig az egyházak s kaptak érte nagy képű tanácsokat. 1 1 lesz : 1918-ban 40-szerese az átlagos tiszta nyereménynek, 1928-ban 33*-szorosa, 1938-ban 25-szöröse, 1948-ban 20-szorosa, 1958- ban 16% szorosa (6%-al tőkésített összege) az átlagos évi tiszta nyereménynek. Tartozik a város megváltási szándékát mindenkor két évvel előzőleg a vállalattal közölni. 1969. jan. 1-én déli 12 órakor a város díjtalanul lép a tehermentes villámtelep és tartozékai korlátlan tulajdonába. A város megváltási jogát kizárólag a villamos közúti vasútra vonatkozó megváltási jogával együttesen gyakorolhatja. Ha a város megváltási jogával nem élne, köteles a vállalkozó cég 1919—28-ig terjedő 10 évben 2%-át, 1929—38-ig 3°/oát, 1939—48-ig 4°/o-át, 1949—58-ig 10%-át, 1959— 68 ig 15%-át az évi nyereménynek a város közönsége javára annak házipénztárába befizetni. Vállalkozó cégjogosítva van a villamos telepet tartozékaival (és jelen szerződéssel) akár kizárólag ezen célra, akár pedig ezzel kapcsolatos célokra is alakult részvénytársaságra átruházni, tartozik azonban ezen átruházást a városnak legkésőbb 3 hónap alatt bejelenteni. Másra az átruházás csak a város közönsége előleges jóváhagyásával érvényes, a jóváhagyást mégis a város közönsége elfogadható ok nélkül meg nem tagadhatja. Vállalkozó cég jelen szerződést és a villamos telepet kizárólag a villamos vasúttal és ez iránt kötött szerződéssel együtt ruházhatja át, és pedig mindkét vállalatot csak ugyanazon egy részvénytársaságra vagy személyre. Ha a vállalkozó cég az engedély időtartama alatt az üzemet egészben vagy részben egyhuzamban 30 napig igazolatlanul beszünteti, jogosítva van a Város tanácsa a 31. naptól számítva bármikor is az üzemet mindaddig míg ezt vállalkozó cég meg nem kezdi, vállalkozó veszélyére Villamtelepi pótszerződés. Pécs sz. k. város és a »Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára« budapesti cég közt fennálló szerződés módosítást szenved pótszerződés által, amint a minisztérium a tervezett villamos közúti vasutat végleg engedélyezi. A pótszerződés értelmében a város neve- Izett cégnek 1914. évi dec. 31-ig kizárólagos, azontúl pedig 1968. évi dec. 31-ig kizárólagosság nélkül jogot ad arra, hogy a város területén a fogyasztóknak erőátviitelre, világításra vagy egyéb célokra szükséges villamáram vezetésére szolgáló kábeleket és sodronyokat lerakassa és vezesse. Vállalkozó cég 1908. dec. 31-ig a villamtelep és annak üzlete után mindennemű községi adók, illetékek és járulékok fizetése alól fölmentetik. A légszeszgyár és az államvasúti pályatest között elterülő városi telket a vállalkozó cég 1968. dec. 31-ig használhatja, de tartozik ezért évenként előre 50 koronát a városi pénztárba befizetni. A város közönsége jogosítva van a villamtelepet és tartozékait 1918, 1928, 1938, 1948 és 1958. években megváltani. ■ A megváltási ár az illető évet megelőző és költségén folytatni. A szerződés valamely pontjának be 10 évből fölvett 5 legjobb üzleti évnek átlagos évi tiszta nyereménye alapján nem tartása miatt a város tanácsa mindent számittatik ki, és pedig a megváltási ár egyes esetben 10 koronától 400 koronáig 1897. október 3.