Pévsi Közlöny, 1898. február (6. évfolyam, 12-23. szám)

1898-02-01 / 12. szám

p­ ján 70 kötet jobb irányú szépirodalmi munka szerestetett be, a folyóiratok be lettek kötve s ma a kör könyvtára 554 kötetet tartalmaz. Felsorolja ezután a könyvadományokat, végül lemond tiszté­ről, szerencsésnek tartván magát, hogy e körnek(4 ízben megválasztott) hivatalnoka lehetett s nincs forróbb óhaja, mint hogy ekör gyarapodjék és virágozzék. Az inditványok tételénél dr. Bakula, Bóc Alajos, Károly Ignác és Kiss Ernő írásbeli indítványt nyújtottak be a végből, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon dr. Kelemen és Hanny alelnö­­köknek, dr. Ágh titkárnak, Mihálffy igaz­gatónak, fterbolt pénztárosnak és dr. Igaz könyvtárosnak, kik a kör vezetésében, ügyeinek intézésében önzetlenül, fáradtsá­got nem kimélve, buzgólkodtak. Éljenzés­sel elfogadtatott. A számvizsgálók : Kammerer Ferenc, Lechner Antal és Gebhardt Ferenc jelen­tik, hogy a körnek 1897. évi számadásait megvizsgálták s azokat helyeseknek, rend­ben levőknek találták. — A közgyűlés ugyanezen számvizsgálókat küldte ki újra. A tisztujitásra került most a sor. Troll B­erenc korelnök vezetése alatt tar­tatott meg a tisztújítás, 3—3 taggal 4 sza­vazatszedő bizottság alakíttatott. Apponyi Géza gróf elnök, kinek kiváló érdemeit Bánffay S. méltatta, ugyanennek indítványára közfelkiáltással választatván meg, a titkos szavazás vette kezdetét, melynek eredménye ez : Leadtak összesen 89 szavazatot.Megválasztottaki alelnököknek Hanny Gábor (89 szavazat), dr. Kelemen Mihály (88); igazgatóvá Mihálffy Árpád (77); titkárrá Ágh Tim­ót, dr. (86) és Jánosik Béla (74); pénztárossá Kerbolt Ferenc (89); könyvtárossá dr. Késmárky István (44); a választmány tagjaivá lettek: Bakula József dr. (81), Bitter Illés (uj, 45), Bánffay Simon (78), Bóc Alajos (56), Erreth János (uj, 85), dr. Darányi Ferenc (uj, 53), dr. Dobszay Antal (uj, 44), Gebhardt Ferenc (76), Girárdi József (62), Hartl Ferenc (55), dr. Hinka László (56), Incédy Dénes (85), Kaffka József (64), Kammerer Ferenc (78), Krászonyi Ferenc (60), Körmendy Károly (62), Lechner Antal (60), Rézbányay János (56), Sey László (65), Szeifric Antal (új 48), Szeifric István (59), Szuly János (67), Troll Ferenc (45), Walter Antal (59). Pót­tagok lettek : Schik Jácint dr. (43), Krausze Ignác (46), Koffer (43), Pincsek Gyula (47.) Az eredmény kihirdetését zajos éljen­zés fogadta. Apponyi Géza gróf köszönetet mon­dott a maga és az egész tisztikar nevé­ben a bizalomért s biztosította a tagokat: »legyenek meggyőződve, hogy ezentúl is iparkodásomat a kör fejlesztésére, virágoz­­tatására fogom fordítani. Kérem, támogas­sák jóakarattal a tisztikar működését.« Kelemen dr. alelnök őszinte, bizal­mas kérdést szeretne intézni a t. tagokhoz. Szeretné tőlük kérdeni: miért tisztelték meg a bizalommal újból a régi tisztikart: »Talán nagyok az elért eredmények ? Talán belátták, hogy erőnkön túl is működtünk? talán nincsenek mások, kik esetleg még jobban megfelelhetnének ezen állásokkal járó teendőknek ? Tudom , önök mindnyá­jan zavarba jönnének, ha e kérdésekre válaszolniuk kellene. De megadom magam a választ. Nagy eredményeket nem mutat­hattunk föl, többet tehettünk volna, ha akadályul nem szolgál a kör anyagi hely­zete. Régieket új erőkkel pótolni, rendsze­rint előnynyel jár , mégis újból­­,bizalmukra méltattak. Tették ezt, szerény véleményem szerint azért, mert — bár megelégedve még nem lehetnek az eddigi eredmények­kel —, de reménylenek, hisznek a köz jövőjében s e jövőért lelkesülni tudnak. És ha számíthatunk eme lelkesedésekre, ha így összeműködve munkálkodunk, lehe­tetlen, hogy kedvezőbb eredményt el ne érjünk. A tagok áldozatkészsége, összetar­tása, együttműködése mellett legyen a kör tekintélyessé, virágzóvá !* (Éljen.) Apponyi gróf elnök még egyszer köszöni a tagoknak az eddigi támogatást, érdeklődést és bezárja a közgyűlést. (Éjen.) Sajtóhiba-igazítás Megyéspüspö­künk e méltóságának második pohárkö­szöntője szövegébe, melyet lapunk utolsó számában közöltünk, legnagyobb sajnála­tunkra — sajtó­hiba csúszott be, a­meny­nyiben a szedő — tévedésből — kihagyta kéziratunknak egy sorát. A hiányos részt ezennel újból reprodukáljuk, a kimaradt szavaknak hozzáillesztésével : „És én magam, valamint papságom nevében kijelentem, hogy a lelki gon­dozásunkra bízott nemzetrészt szere­tettel fogjuk ápolni, ezt a földdarabot, a pécsi egyházmegyét, vallásos éber­séggel fogjuk művelni, tántoríthatatlan hűségben a király és haza, engedel­mességben a törvény, lojalitásban a világi hatóságok iránt, békességben és szeretetben m­ás vallású polgártársaink iránt. “ A múlt közlésből kimaradt s most pótolt szavakat dűlt betűkkel szedettük, a fölismerhetés végett. A nyomdai maliciáért pedig szives elnézést kérünk. — Post fosta. Ezen cím alatt »el­mélkedik» a Pécsi Napló a püspöki in­­tronizáció ünnepélyéről, szóvá tesz bizonyos dolgokat, hogy megtudja a püspök, miként gondolkodnak azokról »az egyházmegye lakosai«,­ hiszen a P. N. »a közönség óha­jának, vágyainak, reménykedéseinek élő lelkiismerete, szerény viszhangja« és sok egyéb mindenféléje. Csak az a kár, hogy a hangot nem jól adja »vissza,« mert ily lelkesen, ily sikerülten lefolyt ünnepség után igen-igen kicsiny lehet az a gárda, a­melynek hangját laptársunk úgy adja vissza, mintha az az egyházmegye egész lakossá­gának hangja volna. Előhoz általános mél­tatlankodást, szándékos mellőzést, holott az, ami őt jámbor­i elmélkedés*-re indí­totta, semmi egyébb mint félreértés. A felekezetek egyenjogúsága itt nem jöhet szóba, minthogy a katolikus klérussal szemben, mely egy vármegyékre kiterjedő nagy egyházmtegyét képviselt, a helyi zsidó vagy protestáns hit­község nem tekinthető oly faktornak, hogy a klérus után okvet­lenül e hitközségek tisztelgésének kellett volna következnie. Lehet, hogy e hitköz­ségek »hitfelekezet«-nek tekintették magu­kat, lehet, hogy például a pécsi kis ref. hitközség a baranyai református egyház­megye képviselőjének tartotta magát, de viszont ha a meghi­t bizottság a hitközség küldöttségét nem »felekezet« - nek, hanem csakis szűkebb körű hitközség küldöttségének vette, és a több várme­gyére kiterjedő hatáskörrel bíró hatóságo­kat s intézményeket (mint a katonai dan­dárparancsnokság, ezredparancsnokságok, Ítélő tábla, postaigazgatóság, kereskedelmi, ügyvédi kamara stb.) eléje helyezte az egyes hitközségeknek, ebből nem lehet sérelmet kiokoskodni, hanem csak azt, hogy más volt a meghi­vó bizottság fölfo­gása és más a rt meghivott hitközségi kül­dötteké.­­ Hogy jobb lett volna-e turnu­sokra beosztani a vendégeket s őket egy­másután magába a rezidenciába ebédre hivni, az megint csak fölfogás dolga, mert aki a kákán csomót keres, az akkor épp úgy méltatlankodott volna, hogy X. Y.-t besorozták az első turnusba és őt csak a második­ vagy harmadikba.­­ „Osztá­lyok­­­ká nem voltak lesz a vendégek cso­portosítva, ahogy a P. N. állítja, hanem ellenkezőleg úgy a rezidenciában, mint a Körben és papnöveldében különböző tár­sadalmi állású személyiségek ültek ; a ka­tolikus kör pedig nem tarthatta vissza a más vallásunkat, lévén ők­ e napon a kör­ben nem magának a körnek, hanem a püspöknek vendégei, aminthogy pl. a papok is, akik a Nádor vendéglőben étkeztek, e napon, nem a korcsmázók,vendégek voltak, hanem a főpásztornak vendégei. Egyéb­ként higgye meg a P. N., hogy egész el­mélkedését megspórolhatta volna magának, nincs annak sem alapja, sem tartalma. Avagy miféle állítás az is, hogy a polgár­ság mellőzve lett a meghívásnál ? A meg­hívottak közt voltak kereskedelmi és ipar­kamarai tagok , hát ezek nem polgárok ? Voltak városi bizottsági tagok, hát a vá­rosi bizottság csupa hivatalnokokból áll s nem polgárokból is ? De nem folytatjuk tovább. Akinek kedve van a szőrszálha­­sogatáshoz, ám tegye, nekünk más a dolgunk. „Pécsi Közlöny“ 1898. február 1. Hire­k. Pécs, 1898 február 1. Gyertyaszentelő. Holnap, Gyer­tyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a pécsi székesegyházban reggeli 9 óra­kor a gyertyaszentelési szertartást Hityey Sámuel püspök fogja végezni. Utána ő méltósága jelen lesz az ünne­pélyes szentmisén, melyet egyik kano­nok fog mondani. Veni Sánc­te Értényben a tanuló ifjúság és a hivő közönség a megyéspüs­pök intronizációját .Veni Sancte*-val ünnepelte meg. Az árváknak. Hetyey Sámuel pécsi püspök az ünnepi számunkban fölsorolt adományokon kívül a baranyamegyei ár­vaházat is részesítette adományban Az ennek adományozott összeg 200 forint. A püspök látogatásai , méltó­sága a megyéspüspök meglátogatta laká­sukon dr. báró Fejérváry Imre főispánt, Majorossy Imre polgármestert, Trixler Ká­roly alispánt, Zanna Károly tábornokot

Next