Pécsi Közlöny, 1898. április (6. évfolyam, 38-48. szám)
1898-04-03 / 38. szám
2 zenét és hallgat a kereszténység és a vallás-erkölcs boldogító igéire. A szocializmus az erkölcsi és anyagi nyomorúság fattyúja. Ha gyógyítani akarjuk ezt a társadalmi betegséget, akadályozzuk meg a pauperizmus terjedését és mozdítsuk elő a közjólétet gazdasági és fogyasztási szövetkezetek alakítása, keresztény munkásegyesületek szervezése által és egyidejűleg fogjunk a megingatott erkölcsi alapok restaurálásához. A megyéspüspök biztatása és lelkesítése révén már itt-ott megindult a reformmozgalom , sőt az ő keresztény szíve és gavallér erszénye nyitva állott eddig is a nyomor enyhítésére, mint azt jótékonysági cselekedeteinek egész sorozata tanúsítja. Addig is, mig a sebek, melyeket a társadalmi és gazdasági fejlődés erő- műves evolúciója ütött és kifejlesztett, be nem hegednek, gyógyítgassa a keresztény szeretet. A keresztény szeretetre a meggyógyult társadalomnak is szüksége leszen, hogy egészségét s egyensúlyát fentarthassa és vissza ne sülyedjen a barbárságba, a pauperizmus örvényébe. Üdvözöljük a megyés püspököt és Baranyavármegye főispánját. A társadalmi kérdés és feladatok megoldásában az ő fennkölten gondolkozó lelkük, munkabíró tevékenységük és alkotó kezük biztosítják a jövő békés és virágzó fejlődését. Kozáry Gyula: SCO éves jubileum. F. évi március 21-én volt 800-ik évfordulója annak az eseménynek, hogy szent Róbert a Molesmeból magával hozott keresztet Citeauxban fölállította és egy kis csapat heroikus férfiúval szent Benedek rendjének renoválásához fogott, vagyis a cisztercita rendet megalapította. Minthogy ezen érdemes rend a jelen század második évtizedének első felétől kezdve Pécs városában is fejt ki tevékeny, közhasznú, sikerekben gazdag működést, a rendalapítás 800 éves fordulójával foglalkozni kívánunk mi is. 1091. évi márc. 21. szent Benedek napján, amely akkor épp virágvasárnapra esett, ültették el Giteaux posványos magányában azt a csemetét, mely később egész Európa fölött kiterjeszté hatalmas ágait. Bár a rend túl van virágzási korán, az idők viharait mindig diadalmasan állta ki s jelenleg is teljesen életerős és fejlődésképes. A 800 éves rendi jubileum alkalmára most jelent meg a ciszterciek katalógusa, az ünnephez méltó előkelő kiállításban s abból meggyőződhetünk, hogy az 1860. évi katalógus megjelenése óta a rend szépen gyarapodott. A trappisták ugyan szintén ciszterciek, de mert önálló rendet képeznek, kihagyjuk őket a számításból és csak a tulajdonképeni cisztercitákat veszszük figyelembe. Az ünnepi katalógus szerint rendi létszámuk a következő : Ausztria- Magyarországban 581, a svájc-német provinciában 124, az olasz rendtartományban 52, a belga provinciában 55 és Franciaor-szágban 157 rendtag van, egész Európában tehát 969. Az osztrák-magyar monarkiában legnagyobb apátság a zirci, és pedig 138 rendtaggal. Az osztrák monostorok ezek : Rein 35 rendtaggal, Heiligenkreuz 64, Zwettl 46, Wilhering 42, Osseg 54, Lilienfeld 51, Mogila 17, Szcyrcyc 13, Hohenfurt 68, Stams 31, Schlierbach 19, Mehrerau 90, Marienstatt 34 ■ ^ ^ I A ciszterci rendnek minden áldozata , elvégzi a teljes gimnáziumi és teológiai tanfolyamot. Magyarországban tanítórendet képezvén, a rendtagok tanári képesítést is szereznek. Innét van, hogy e szerzetben annyi a tudor, irő, tanár. A katalógus 24 hittudort, 22 bölcsészettudort és 3 jogtudort mutat ki közülök, továbbá 3 egyetemi tanárt és 118 középiskolai okleveles tanárt. Fejedelmektől 22 rendtagnak van kitüntetése, püspököktől is soknak van kitüntető címe. Az egész rend Nesztora Lütti Konstantin a mehreraui monostorban, ki 1804-ben született és 1830-ban tett szerzetesi fogadalmat. Megjegyezzük még, hogy a cisztercitáknak női rendjük is van összesen 696 ciszterci apácával s Így a 969 férfi szerzetessel együtt 1665 a ciszterci rend tagjainak száma. A magyarországi ciszterci rend e jubileumi ünnepét a folyó hó 28, 29. és 30-ik napján fogja megülni a rendházakban. A csütört. napon kezdődő jubileumi ünnepségek egyházi jelleggel bírnak s a mi rendházunk részéről a belvárosi plébánia-templomban tartatnak meg, ahol mind a három napon szentségkitétel s délelőtt 9 és délután 5 órakor szentbeszéd lesz. Ápril 30-án pedig a rend vezetése alatt álló főgimnáziumai ifjúság tart emlékünnepet a Tornacsarnokban, melyen szavalat, ének és zeneelőadás lesz ; az alkalmi beszédet Békefi Rémig dr., egyetemi tanár tartja. ■ zunk a kibékülés eseteivel. De a kibéküléshez szükséges volt a biró engedélye, valamint más oldalról, ha a perlekedők bármi fontos ügyben egyezkedni akartak, abban a biró meg nem akadályozhatta őket. Hasonlóképen a kibékülést vagy az őszinte vallomást célozó az egyház is, midőn az istenitéleteket napokig tartó előkészületekkel és szertartásokkal köti egybe, melyek megrázó hatása következtében csakugyan számtalanszor célját is érte. Az istenitéletek fentebb elősorolt nemeinek valamennyiét sohasem gyakorolták hazánkban, egynémelyikét csak ritkán, hármat azonban rendesen és századokon át. Ez utóbbiak : a párviadal, az eskü és a tüzesvas-próba. Váradon ezek közül is csak a két utolsó volt gyakorlatban. Ismeretes — mint egyik nagynevű történetírónk mondja — azon ájtatos hit, hogy bizonyos szentek közbenjárása bizonyos bajos esetekben kiválólag foganatosnak tartalék életeknek vagy haláloknak és csodás tetteiknek ily esetekre vonatkozó körülményeinél fogva. Krónikánk s a hagyomány Szent László életének különösen és leggyakrabban azon vonását tüntetik ki, hogy az ártatlant, az üldözöttet vagy szükséget szenvedőt segíti, oltalmazza még sírjából kikelve is. Valószínűleg ebben rejlik oka, hogy őseink, ha már istenítéletre kellett menniök, leggyakrabban, mert legtöbb bizalommal jöttek Szent László városába, Váradra, annak szent sírjához, hazánk legtávolabbi részeiből s még oly helyekről is, hol szintén tartottak isten-itéleteket. Mikor vették kezdetöket Váradon az isten-itéletek? oklevelileg ki nem mutatható , de valószínű, hogy mindjárt a püspökség fennállásának kezdetén, mindenesetre pedig még alapítójának szentté avattatása előtt. E korban nevezetesen Walther püspök idejében találkozunk (1124—1138.) az első isten-itéleti esettel Váradon azon ezüst paizs kérdésében melyet, a szentnek hitt király sírjára tettenek. Az első eskünek, mely a váradi székesegyházban bírói ítélet következtében létetett, szintén az említett korban, 1134- ben akadunk nyomára. Ez eskü, a Szent - László alapította zágrábi püspökség birtok ügyében ítéltetett meg. E kortól s különösen Szent László szentté avattatásától kezdve, amint szaporodnak történeti emlékeink, annál szaporább nyomait találjuk a szent király sírjára vagy fejére, helyesebben fej-ereklyéjére tett esküvéseknek. Nincs oly kényes és fontos ügy, melynek eldöntését nyugodt lélekkel nem bízták volna őseink ily esküre. Maguk a váradi püspök s káptalan tagjai, midőn a tatárok elvonulásával birtokaik után látnak, de irataik elpusztulta, s a régi kanonokok kihalta miatt nem tudnak tisztába jönni az enyim-tied felett. leg- „récsi Közlöny“ 1898. április 3. Nagyhét. A Krisztus kínszenvedésének emlékére szentelt nagyhét a holnapi virág vasárnappal veszi kezdetét. A pálmaszentelés az összes templomokban sz. mise előtt történik. A székesegyházban 9 órakor lesz a pálmaszentelés, körmenettel , utána szt. mise s ez alatt a lecke után passzióéneklés. Szerdán d. u. 4-kor kezdődik a székesegyházban a csütörtökön és pénteken folytatódó zsolozsmaéneklés, melybe be vannak szőve Jeremiás próféta siralmai. A zsolozsmázás a szokásos zaj csinálásával záródik be, mi az áruló Júdásra bir vonatkozással. Nagy csütörtökön 1. 9 órakor ünnepélyes szentmise. Glória-kor a templom összes csengői és harangjai megszólalnak s ettől kezdve a nagyszombati miséig szavuk nem hallható. Szentmise alatt a püspök méltósága 12 áldozópap se