Pécsi Közlöny, 1898. április (6. évfolyam, 38-48. szám)

1898-04-03 / 38. szám

2 „récsi Közlöny“ tenét és hallgat a kereszténység és a i vallás-erköles boldogító igéire. A szocializmus az erkölcsi és anyagi nyomorúság fattyuja. Ha gyó­gyítani akarjuk ezt a társadalmi beteg­séget, akadályozzuk meg a pauperizmus terjedését és mozdítsuk elő a közjólétet gazdasági és fogyasztási szövetkezetek alakítása, keresztény munkásegyesületek szervezése által és egyidejűleg fogjunk a megingatott erkölcsi alapok restau­rálásához. J A megyéspüspök biztatása és lel­kesítése révén már itt-ott megindult a íeform-mozgalom ; sőt az ő keresztény szive és gavallér erszénye nyitva állott eddig is a nyomor enyhítésére, mint azt jótékonysági cselekedeteinek egész sorozata tanúsítja. Addig is, mig a sebek, melyeket a társadalmi és gazdasági fejlődés erő- j műves evoluoiója ütött és kifejlesztett, be nem hegednek, gyógyitgassa a ke­resztény szeretet. A keresztény szere­tetne a meggyógyult társadalomnak is szüksége lészen, hogy egészségét s egyensúlyát fentarthassa és vissza ne siilyedjen a barbárságba, a pauperizmus örvényébe. Üdvözöljük a megyés püspököt és Bárányavármegye főispánját. A társa­dalmi kéidés és feladatok megoldásában az ő ferikölten gondolkozó lelkűk, mun­kabíró tevékenységük és alkotó kezük biztosítják a jövő békés és virágzó fejlődését. Kozáry Gyula. SCO éves jubileum. F. évi március 21-én volt 800-ik év­fordulója annak az eseménynek, hogy szent Róbert a Molesmeböl magával hozott ke­resztet Citeauxban fölállította és egy kis csapat heroikus férfiúval szent Benedek rendjének renoválásához fogott, vagyis a cisztercita rendet megalapí­totta. Minthogy ezen érdemes rend a jelen század második évtizedének első felétől 1898. április 3. kezdve Pécs városában is fejt ki tevékeny, közhasznú, sikerekben gazdag működést, a rendalapitás 800 éves fordulójával fog­lalkozni kívánunk mi is. 109S. évi márc. 21, szent Benedek napján, a mely akkor épp virágvasárnapra esett, ültették el Giteaux posványos ma­gányában azt a csemetét, mely később egész Európa fölött kiterjeszté hatalmas ágait. Bár a rend túl van virágzási korán, az idők viharait mindig diadalmasan állta ki s jelenleg is teljesen életerős és fejlő­désképes. A 800 éves rendi jubileum alkalmára most jelent meg a ciszterciek katalógusa, az ünnephez méltó előkelő kiállításban s abból meggyőződhetünk, hogy az 1860. évi katalógus megjelenése óta a rend szépen gyarapodott. A trappisták ugyan szintén ciszterciek, de mert önálló rendet képeznek, kihagyjuk őket a számitásból és csak a tulajdonképeni cisztercitákat vesz- szük figyelembe. Az ünnepi katalógus sze ­rint rendi létszámuk a következő : Ausztria- Magyarországban 581, a svájc-német pro­vinciában 124, az olasz rendtartományban 52, a belga provinciában 55 és Franciaor- ! szágban 157 rendtag van, egész Európában tehát 969. Az osztrák-magyar monarkiában leg­nagyobb apátság a zirci, és pedig 138 rendtaggal. Az osztrák monostorok ezek : Rein 35 rendfaggal, Heiligenkreuz 64, Zwettl 46. Wilhering 42, Osseg 54, Lilienfeld 51, Mogila 17, Szcyrcyc 13, Hohenfurt 68, Stams 31, Schlierbach 19, Mehrerau 90, Marienstatt 34 ■ ^ ^ I A ciszterci rendnek minden áldozára ; elvégzi a teljes gimnáziumi és teológiai tanfolyamot; Magyarországban tanitóren- det képezvén, a rendtagok tanári képesí­tést is szereznek. Innét van, hogy e szer­zetben annyi a tudor, irő, tanár. A kata­lógus 24 hittudort, 22 bölcsészettudort és 3 jogtudort mutat ki közülök, továbbá 3 egyetemi tanárt és 118 középiskolai okle­veles tanárt. Fejedelmektől 22 rendtagnak van kitüntetése, püspököktől is soknak van kitüntető címe. Az egész rend Nesztora Lütti Konstantin a mehreraui monostorban, ki 1804-ben született és 1830-ban tett szer­zetesi fogadalmat. Megjegyezzük még, hogy a ciszterci- ! táknak női rendjük is van összesen 696 ciszterci apácával s Így a 969 férfi szer­zetessel együtt 1665 a ciszterci rend tag­jainak száma. A magyarországi ciszterci rend e jubileumi ünnepét a folyó hó 28, 29. és ■ 30-ik napján fogja megülni a rendházak­ban. A csütört. napon kezdődő jubileumi ünnepségek egyházi jelleggel bírnak s a mi rendházunk részéről a belvárosi plé­bánia-templomban tartatnak meg, a hol mind a három napon szentségkitétel s dél­előtt 9 és délután 5 órakor szentbeszéd lesz. Ápril 30-án pedig a rend vezetése alatt álló főgimnáziurai ifjúság tart emlék­ünnepet a Tornacsarnokban, melyen sza­valat, ének és zeneelőadás lesz ; az alkalmi beszédet B é k e f i Rémig dr., egyetemi tanár tartja. Nagyhót. A Krisztus kínszenvedésének emlékére szentelt nagyhét a holnapi v i r á g v a - sár nappal veszi kezdetét. A pálma­szentelés az összes templomokban sz. mise előtt történik. A székesegyházban 9 óra­kor lesz a pálmaszentelés, körmenettel ; utána szt. mise s ez alatt a lecke után pásszióéneklés. Szerdán d. u. 4-kor kezdő dik a | székesegyházban a csütörtökön és pénteken 1 folytatódó zso'ozsmaéneklés, melybe be vannak szőve Jeremiás próféta siralmai. A zsolozsmázás a szokásos zaj csinálásá- val záródik be, mi az áruló Júdásra bir vonatkozással. Nagy csütörtökön r. 9 órakor ünnepélyes szentmise. Glória-kor a temp­lom összes csengői és harangjai megszó­lalnak s ettől kezdve a nagyszombati mi­séig szavuk nem hallható. Szent mise alatt a püspök ő méltósága 12 áldozópap se­zunk a kibékülés eseteivel. De a kibékü- , léshez szükséges volt a biró engedélye, j valamint más oldalról, ha a perlekedők ] bármi fontos ügyben egyezkedni akartak, t abban a biró meg nem akadályozhatta őket. Hasonlóképen a kibékülést vagy az őszinte vallomást célozá az egyház is, i midőn az isten-itéleteket napokig tartó | előkészületekkel és szertartásokkal köté egybe, melyek megrázó hatása következ­tében csakugyan számtalanszor célját is érte. — Az isten-itéletek fentebb elősorolt nemeinek valamennyiét sohasem gyako­rolták hazánkban, egynémelyikét csak ritkán, hármat azonban rendesen és szá­zadokon át. Ez utóbbiak : a párviadal, az eskü és a tüzesvas-próba. Váradon ezek közül is csak a két utolsó volt gyakor­latban. Ismeretes — mint egyik nagynevű történetírónk mondja — azon ájtatos hit, hogy bizonyos szentek közbenjárása bizo­nyos bajos esetekben kiválólag foganatos­nak tartaték életeknek vagy haláloknak és csodás tetteiknek ily esetekre vonatkozó körülményeinél fogva. Krónikánk s a hagyomány Szent- László életének különösen és leggyakrabban azon vonását tüntetik ki, hogy az ártat­lant, az üldözöttet vagy szükséget szenvedőt segíti, oltalmazza még sírjából kikelve is. Valószínűleg ebben rejlik oka, hogy őseink, ha már isten-ítéletre kellett menniök, leggyakrabban, mert legtöbb bizalommal jöttek Szent-László városába, Váradra, annak szent sírjához, hazánk legtávolabbi részeiből s még oly helyekről is, hol szin­tén tartottak isten-itéleteket. Mikor vették kezdetöxet Váradon az isten-itéletek? oklevelileg ki nem mutat­ható ; de valószínű, hogy mindjárt a püspökség fennállásának kezdetén, minden­esetre pedig még alapítójának szentté avattatása előtt. E korban nevezete­sen Valther püspök idejében találkozunk (1124—1138.) az első isten-itéleti esettel Váradon azon ezüst paizs kérdésébe^ melyet, a szentnek hitt király sírjára tettenek. Az első eskünek, mely a váradi szé­kesegyházban bírói Ítélet követkéz tében tétetett, szintén az említett korban, 1134- ben akadunk nyomára. Ez eskü, a Szent - László alapította zágrábi püspökség birtok - ügyében Ítéltetett meg. E kortól s különösen Szent-László szentté avattatásától kezdve, amint szapo­rodnak történeti emlékeink, annál szapo­rább nyomait találjuk a szent király sírjára vagy fejére, helyesebben fej-ereklyéjére tett esküvéseknek. Nincs oly kényes és tontos ügy, j melynek eldöntését nyugodt lélekkel ne j bízták volna őseink ily esküre. Maguk a váradi püspök s káptalan tagjai, midőn a tatárok elvonulásával birtokaik után látnak, de irataik elpusztulta, s a régi kanonokok kihalta miatt nem tudnak tisztába jönni az enyim-tied felett: leg-

Next

/
Thumbnails
Contents