Pécsi Közlöny, 1898. május (6. évfolyam, 49-60. szám)
1898-05-01 / 49. szám
Tények, eredmények, tanulságok. is. A miniszter úgy határozta és a parlamenti bizottságok jóvá hagyták, hogy a jelen jövedelmi alap fog a jövedelmi kiegészítés kiinduló pontjául szolgálni. Apponyi indítványát elvetették s igy nem fog létezni egy méltányos adókulcs, mely a kultúráhót egyenletessé tenné minden hitközségben. Ebből ismét az a tanulság, hogy az egyházi adókkal erősen terhelt protestáns eklezsiák féljenek tömeges hitehagyások és benső elégedetlenségektől. Mert nehéz dolog lészen a hívővel megértetni, mely címen fizessen ő Piripócson 500 ad magával pld. 900 irtot, s még sem kap egy árva garasnyi segítséget sem az államtól terhei könnyítésére, mig a szomszédos Berengáciában 900 hivő fizet nyomorúságos 500 irtot papjának s mégis 300 frt. évi járulékkal segíti az állam. Tény továbbá, hála legyen érette Wlassics, Csáky et co. okoskodásának, hogy az evang. reformátusoknak be kell érniök 60,000, az ágostai reformáltaknak száz egynéhány ezer írttal, mig az előirányzott másfél millió fönmaradó részét, a zsidók aránytalanul nagy hányado- isától eltekintve, kapni fogják a szerbek és románok. Megtanulhatjuk ebből, hogy a kormánynak esze ágában sem volt a méltányos, igazán szabadelvű és őszinte eljárás. Méltánytalannak mondjuk ezt a törvényt a protestánsok szempontjából, kiknek csekély módon segélyezett két felekezete máris túlfeszítette adóképességét, kultúrcélokra. Hálátlannak mondjuk ugyancsak a protestánsok szempontjából, mert a protestáns egyházi vezetőségnek köszönheti a szabadelvű regime az öt egyházpolitikai törvény keresztülhajszolását. Nem szabadelvű ez a törvény, mert nyílt célzata az egyházak, különösen a papság szabad politikai mozgásának korlátozása. Annak, mert ezt egy általános elv keretében a nemzetiségi törvények megkerülésével, a nemzetiségek ellen irányítja, midőn az illetékes fennsőbbségek, az egyházi hatóságok és bíróságok megkerülésével,a politikai hatóságok hatáskörét kiterjeszti a papság erkölcsi és hazafias viselkedéseinek jogerővel bíró ítélkezésére. Tény az is, hogy az állam és egyház kölcsönhatásait és fenntartandó kölcsönös jó viszonyát minden egyes szónok elismerte. De bár tény, hogy a „szabad egyház szabad államban“ elve ma Magyarország számottevő politikusainak nem jelszava, az is bizonyos, hogy a törvény alkotóinál nem a két társulat természetszerű, párhuzamos, nem alá, hanem mellérendelő viszonya volt a vezérlő eszme, hanem a modern állam-abszolutizmus s ennek körében a pártérdek. A törvény szellemét bizalmatlanság lengi át a felekezetekkel szemben s a nyújtott segély csak a kényszerhelyzet engedménye. Megtanulhatni ebből ugyancsak azt is, hogy ezért kellett a papság egyedeinek fölsegélyezését s általuk az egyházakat a kormányok alárendeltségébe szorítani. Ezért kellett Zichy János gróf indítványát visszautasítani, a mely nem a személyek, hanem a vallásos társulatok egyetemének, a kimutatott szükséghez mért segélyezését célozta. Summa summarum tény végül, hogy a nem katolikus egyházak új kongruatörvényében az uralkodó párt hatalma eszközt nyer uralmának erősítésére. Miből az üdvösséges tanulság, hogy annál szükségesebb egy egészséges reakciónak hangoztatása, hangya szorgalmú és lankadatlan előkészítése. Pásztorai. A .Pécsi Közlöny 4 tárcája. Egy szegény asszonyról. Kérges a tenyere, — foltos a ruhája, Hisz az Isten karja úgy lesújtott rája. De azért panaszszó sohsem jön ki ajkán, Tűr és szenved,mindig megnyugodva,némán. Hogyha olykor mégis sorsáról beszélne, imádságként hangzik mindenik igéje : „Jó Isten, te adtad, el is csak te vetted; Legyen mindörökre áldott nagy szent a neved !“ Pedig ha kiöntné, mit rejt a szivébe, Tudja a jó Isten, mikor lenne vége? De ő nem keresi a megnyugvást máshol, Csak a vigasztalás örök forrásából. Szakadt imakönyve, fakó olvasója Mennyi tenger sokat regélhetne róla! Oh hány lázas éjen csordult rájuk könye, Mikor lelkét tépte a kétség özöne, Hogy remélhet-e még, vagy minden hiába, Nem derül ki soha már az ő világa! . . Férje Kápolnánál esett el valahol, Sohsem tudta senki, hogy hát igazán hol ? De nem is kereste, könyét sem hullatta ; Büszkeség volt róla minden gondolatra. Hanem ha rá gondolt tékozló fiára, Záporként eredt meg szemeinek árja. Anyai keblétől régen szakadt el már, Ki a mondhatója, hol van és merre jár. Bucsúzatlan ment el, ő mégsem veté meg. Hiszen a remény is elég volt szivének. Hogy talán majd egyszer nyakába borulhat Annak a megtérő bűnbánó fiúnak. Mint fogja ölelni, szoritni keblére, Oh csak ezt a percet, ez egyet megérte. Egyszer aztán megjött,de minő gyalázat! ! Ha visszaemlékszik, — vére most is lázad ! Vasra verve hozták, kezét vér mocskolta... Szegény asszony látta, egy nagyot sikolta. De aztán felvete büszke tekintetét, S feledve reménye annyi esztendejét: Vissza! — igy kiálta— Nem vagy az én fiam! És izma se rándult szörnyű nagy kínjában. Azóta a múltja csak sötét sir neki, Hová emlékeit lassan temetgeti . . . Lassan, — mert hát néha az a seb mégis a jog : Nem lehet feledni ilyen mély bánatot! Mégsem panaszkodik, könyei se hullnak . Régen megbocsájtott annak a fiúnak. Szákovics Ottó. Pécs, 1898. vasárnap máj*» L 4». szánt. II. évfolyam.KÖZLÖ NY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár: Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések,Egész évre .. . . 6 frt. | Negyedévre 1 frt 50 kr. A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányas reklamációk, a kiadóhivatalba; kéziratok a szerkesztés évre . . . . 3 frt.| Egyes számára 4 kr János kereskedésében, tőséghez küldendők a be. nyomda épületébe. A hypnotizmus áldozata. (Folytatás.) A hivatalos orvosi szakvélemény , ugyan tartózkodik a hypnozisra vonatkozó elméleti fejtegetésektől, de egység minket is érdeklő részletet tartalmazván, álljanak itt rá vonatkozólag a következők. Baruch Mór törvényszéki orvos és dr. Hoffmann Mór nyíregyházi orvosnak ! Salamon Ella halálára vonatkozó és több évre terjedő véleménye, kimerítően foglalkozik a boncolás eredményével s miután kiemelik a nevezett orvosok, hogy az agyat rothadása következtében már nem boncolhatták, így fejezik be . Végre még a jegyzőkönyv alapján fölemlítjük, hogy a balkéz hátán talált elváltozás hegnek tekintendő,melynek külemeli minősége bizonyítja, hogy az egy régebben szenvedett sérelmezésnek következménye, mely a bőr felületes rétegeire terjedt a