Pécsi Közlöny, 1898. június (6. évfolyam, 61-71. szám)
1898-06-01 / 61. szám
VI. évfolyam. Pécs, 1898. szerda junis 1. 61 szám.. KÖZLÖNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Hirdetések elfogadtatnak. Előfizetések, Egész évre ... 6 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányái reklamációk, a kiadóhivatalba; kéziratok a szerkesz-Félévre . . . 3 frt. ] Egyes számára 4 kr János kereskedésében. tőséghez küldendők a lye. nyomda épületébe. A szövetkezeti eszme. Ha meg akarunk győződni valamely kornak uralkodó felfogásáról, üssük föl a törvénykönyvet. A törvények szelleme csalhatatlanul visszatükrözte az uralkodó felfogást, a politikai és gazdasági irányt. Szövetkezeti törvényünk eddig egyáltalában nem volt. Alkottunk tehát hol jól, hol rosszul szövetkezeteket a kereskedelmi törvény rendelkezései szerint. És keletkeztek hangzatos címeket viselő szövetkezetek, melyek mint a most hírhedtté lett Budapesti Önsegélyző Népbank, tagjaik anyagi károsodására és a szövetkezeti eszme kompromittálására vezettek. Másrészről azonban keletkeztek szövetkezetek, melyek hangzatos címeket nem viseltek, melyeket a nagyzási hóbort el nem fogott, a melyek csöndesen meghúzódva a falu határai közt, áldásosan munkálkodtak az önsegély, öntevékenység s a valódi humanizmus művén. A szabadelvű kormányok soká néma szemlélői voltak a szövetkezeti ügynek. A nem szolid alapítások, melyek a szövetkezeti mezbe bújtak, nagyon jól érezték magukat a kereskedelmi törvény rendelkezései mellett. Szabad volt a vásár. Ezek ugyan soha meg nem sürgették volna a szövetkezeti törvény reformját. Annál inkább azonban azok a szövetkezetek, melyek a szó valódi értelmében azok voltak. Megsürgették a szövetkezeti törvény reformját, részint, hogy már a törvényben biztosítsák azokat a rendelkezéseket, melyek az inszolid alapításokat eleve kizárják,részint, hogy a szövetkezetek hitelének közös kihasználása útján a magukat saját erejükből fentartó szövetkezetek életképessége, tehát fokozott működési köre biztosíttassák. Azt a közkormányzat már eddig is észrevette, hogy az önerejükből működő szövetkezetek feladatuknak még korlátolt teljesítése mellett is mily hathatós tényezői a kicsiny emberek erkölcsi függetlenítésének. Ezek a szövetkezetek, megismertetve tagjaikkal az önsegély gyakorlásában rejlő erkölcsi előnyöket, elérték azt, hogy épen azokban a rétegekben, amelyekben az egyéni derekasságnak hitele teljesen elveszett, a munkásságnak, a szorgalomnak, a becsületnek s iparkodásnak kezdtek oltárt emelni. Aki pedig megszereti az egyéni derekasságot önmagában és másokban, aki saját iparkodásának s szorgalmának akarja gazdasági előhaladását köszönni, abban az erkölcsi függetlenségnek oly arányú fejlődését fogjuk tapasztalhatni,melyet alkotmányos országban eléggé megbecsülni alig lehet. Íme a szövetkezeti eszme alapvető tétele : a bizalom, amelylyel a szövetkezet tagjai iránt viseltetik, nem az anyagi biztosítékon, hanem erkölcsi indokon épül föl. A kisember munkája és szorgalma hitelképességének biztosítékát képezi, hogy az utóbbit fokozhassa, munkásságra, szorgalomra s becsületességre fog törekedni, mert kizárólagosan ezek bírnak becscsel a szövetkezet előtt, nem pedig a vagyoni állapot. A közelebbi cél a személyes hitel kielégítése, de ez csak a közvetett cél, az erkölcsi derekasság biztosítéka mellett érhető el. A kormány pedig alkot oly szövetkezeti törvényt, mely az öntevékenység megbénításával akarja a szövetkezés előnyeit kiaknázni. A személyes hitel — legalább a kezdetben — ki fog ugyan elégettetni, de csak az erkölcsi előnyök föláldozása útján- később 11 megalkotott szervezet mellett még a fokozott igényeknek sem fognak megfelelhetni. A megalkotott szövetkezeti törvény tehát teljesen ellenkezik a szövetkezeti eszme alapvető tételével. És nem is szükséges, hogy a kormány elhatározásában pártpolitikai szempontokat, az államhatalom kiterjesztésének célzatát keressük, mert a mai közkormányzati viszonyok között az nem is lehet máskép, mint hogy a megalkotandó törvényekben a kormány és államhatalom kiterjesztése biztosíttassék. Mert ez az uralkodó fölfogás, a közszellem, a politikai irány. A Bánffykormány csak ennek a fölfogásnak a végrehajtója. Kirschanek Ö. a Katolikus Körök szövetsége. A Budapesti Katolikus Kör a következő levelet intézte a magyarországi kát. körök és olvasó-egyesületekhez: Mélyen tisztelt elnökség! A Magyarországon immár nagy számmal létező kát. Körök és Olvasó-egyesületek régóta érzik szükségét annak, hogy egymás között megalkossák a szoros kapcsolatot, az állandó összeköttetést, hogy így közös erővel haladhassanak kitűzött céljaik felé, jobban érvényesíthessék az egyesülésben rejlő erőt, nagyobb befolyást gyakorolhassanak a katolikus társadalmi életre, irányítva és vezetve a katolikus társadalmi mozgalmakat. E feladat megvalósításának szükségét érezte már az 1898-ban megtartott egyesületi kongresszus is, mely egyik határozatában kimondotta, hogy a kát. körök és egyesületek országos szövetsége mielőbb megalakítandó , de bizonyítja azt naprólnapra az élet és a tapasztalás is, hiszen tudjuk mindnyájan, hogy kát. köreink működésének a legnagyobb lelkesedés mellett is útját szegi az egység hiánya, hogy az egyes kát. egyesületek magukban állólag, egymás segítsége nélkül országos kát. mozgalmakat sem nem kezdeményezhetnek, sem nem vezethetnek, hogy az egyesületi életet nem mozdíthatják úgy elő, amint azt közös erővel tehetnék. Ismerve jól mindezen okokat és parancsoló követelményeket a Budapesti Katolikus Kör, mint erre már központi helyzeténél fogva is hivatott tényező, elhatározta, hogy mozgalmat indít »A magyarországi Kát. Körök és Olvasó-egyesületek Országos Szövetségének« megalakítása ügyében, és kidolgozta a szövetség tervezetét, melyet a tisztelt Elnökségnek megküld s mely tervezet alapul szolgálhat a további tanácskozásoknak, alapjául szolgálhat a megalakítandó országos szövetségnek. Kapcsolatban e tervezettel, tisztelettel kérjük a m. t. Elnökséget s a bölcs vezetése alatt álló egyesületeket a következőkre : 1. Szíveskedjenek kimondani, hogy szükségesnek tartják s elvben hozzájárulnak a kát. körök és olvasóegyesületek Országos Szövetségének megalakításához. 2. Válaszszanak és küldjenek fel az egyesület részéről négy képviselőt az. évi augusztus hó 23-án Budapesten tartandó nagygyűlésre, melyen a Szövetség tervezetét megvitatva, megállapítva , meg fogjuk alkotni a »Magyarországi Kát. Körök és Olvasó egyesületek Országos Szövetségét.« A csatlakozást s a megválasztott képviselők neveit tisztelettel kérjük június hó végéig a Budapesti Katolikus Körnél (Budapest, IV. Molnár utca 11.) okvetlenül bejelenteni.