Pécsi Közlöny, 1898. június (6. évfolyam, 61-71. szám)

1898-06-01 / 61. szám

VI. évfolyam. Pécs, 1898. szerda junms 1. 61 szám.. KÖZLÖNY POLITIKAI ES VEGYEST ART ALMU LAP, Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések, Egész évre ... 6 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. A szerkesztői es kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányái reklamációk, a kiadóhivatalba; kéziratok a szerkesz­Félévre . . . 3 frt. ] Egyes szám ára 4 kr János kereskedésében. tőséghez küldendők a lye. nyomda épületébe. A szövetkezeti eszme. Ha meg akarunk győződni vala­mely kornak uralkodó felfogásáról, üssük föl a törvénykönyvet. A törvények szelleme csalhatatlanul visszatükrözted az uralkodó felfogást, a politikai és gazdasági irányt. Szövetkezeti törvényünk eddig egyáltalában nem volt. Alkottunk tehát hol jól, hol rosszul szövetkezeteket a kereskedelmi törvény rendelkezései sze­rint. És keletkeztek hangzatos címeket viselő szövetkezetek, melyek mint a most hírhedtté lett Budapesti Önsegélyző Népbank, tagjaik anyagi károsodására és a szövetkezeti eszme kompromittá- lására vezettek. Másrészről azonban keletkeztek szövetkezetek, melyek hang­zatos címeket nem viseltek, melyeket a nagyzási hóbort el nem fogott, a me­lyek csöndesen meghúzódva a falu ha­tárai közt, áldásosán munkálkodtak az önsegély, öntevékenység s a valódi hu­manizmus müvén. A szabadelvű kormányok soká néma szemlélői voltak a szövetkezeti ügynek. A nem szolid alapítások, melyek a szö­vetkezeti mezbe bújtak, nagyon jól érez­ték magukat a kereskedelmi törvény rendelkezései mellett. Szabad volt a vásár. Ezek ugyan soha meg nem sür­gették volna a szövetkezeti törvény re­formját. Annál inkább azonban azok a szövetkezetek, melyek a szó valódi ér­telmében azok voltak. Megsürgették a szövetkezeti törvény reformját, részint, hogy már a törvényben biztositsák azo­kat a rendelkezéseket, melyek az in- szolid alapításokat eleve kizárják,részint, hogy a szövetkezetek hitelének közös ki­használása utján a magukat saját ere­jükből fentartó szövetkezetek életképes­sége, tehát fokozott működési köre biz­tosíttassák. Azt a közkormányzat már eddig is észrevette, hogy az önerejükből mű­ködő szövetkezetek feladatuknak még korlátolt teljesítése mellett is mily hat­hatós tényezői a kicsiny emberek er­kölcsi íüggetlenitésének. Ezek a szövet­kezetek, megismertetve tagjaikkal az önsegély gyakorlásában rejlő erkölcsi előnyöket, elérték azt, hogy épen azok­ban a rétegekben, a melyekben az egyéni derekasságnak hitele teljesen elveszett, a munkásságnak, a szorga­lomnak, a becsületnek s iparkodásnak kezdtek oltárt emelni. Aki pedig meg­szereti az egyéni derekasságot önmagá­ban és másokban, aki saját iparkodásának s szorgalmának akarja gazdasági elő - haladását köszönni, abban az erkölcsi függetlenségnek oly arányú fejlődését fogjuk tapasztalhatni,melyet alkotmányos országban eléggé megbecsülni alig lehet. íme a szövetkezeti eszme alapvető tétele : a bizalom, a melylyel a szövet­kezet tagjai iránt viseltetik, nem az anyagi biztosítékon, hanem erkölcsi in­dokon épül föl. A kisember munkája és szorgalma hitelképességének bizto­sítékát képezi; hogy az utóbbit fokoz­hassa, munkásságra, szorgalomra s becsületességre fog törekedni, mert ki­zárólagosan ezek bírnak becscsel a szövetkezet előtt, nem pedig a vagyoni állapot. A közelebbi cél a személyes hitel kielégítése, de ez c;ak a közvetett cél, az erkölcsi derekasság biztosítéka mellett érhető el. A kormány pedig alkot oly szövet­kezeti törvényt, mely az öntevékeny­ség megbénításával akarja a szö­vetkezés előnyeit kiaknázni. A személyes hitel — legalább a kezdetben — ki fog ugyan elégittetni, de csak az erkölcsi előnyök föláldozása utján- Később ft megalkotott szervezet mellett még a fokozott igényeknek sem fognak meg­felelhetni. A megalkotott szövetkezeti tőrvény tehát teljesen ellenkezik a szö­vetkezeti eszme alapvető tételével. És nem is szükséges, hogy a kor­mány elhatározásában párt-politikai szempontokat, az államhatalom kiter­jesztésének célzatát keressük, mert a mai közkormányzati viszonyok között az nem is lehet máskép, mint hogy a megalkotandó törvényekben a kormány és államhatalom kiterjesztése biztosittas- sék. Mert ez az uralkodó fölfogás, a közszellem, a politikai irány. A Bánffy- kormány csak ennek a fölfogásnak a végrehajtója. Kirschanek Ö. í Katolikus Körök szövetsége. A Budapesti Katolikus Kör a követ­kező levelet intézte a magyarországi kát. körök és olvasó-egyesületekhez: Mélyen tisztelt elnökség! A Magyarországon immár nagy szám­mal létező kát. Körök és Ölvasó-egye- sületek régóta érzik szükségét annak, hogy egymás között megalkossák a szoros kap­csolatot, az állandó összeköttetést, hogy igy közös erővel haladhassanak kitűzött céljaik felé. jobban érvényesíthessék az egyesülésben rejlő erőt, nagyobb befo­lyást gyakorolhassanak a katolikus társa­dalmi életre, irányítva és vezetve a ka­tolikus társadalmi mozgalmakat. E feladat megvalósításának szükségét érezte már az 1898-ban megtartott egye­sületi kongresszus is, mely egyik határo­zatában kimondotta, hogy a kát. körök és egyesületek országos szövetsége mielőbb megalakítandó ; de bizonyítja azt napról- napra az élet és a tapasztalás is, hiszen tudjuk mindnyájan, hogy kát. köreink működésének a legnagyobb lelkesedés mellett is útját szegi az egység hiánya, hogy az egyes kát, egyesületek magukban állólag, egymás segítsége nélkül országos kát. mozgalmakat sem nem kezdemé­nyezhetnek, sem nem vezethetnek, hogy az egyesületi életet nem mozdíthatják úgy elő, amint azt közös erővel tehetnék. Ismerve jól mindezen okokat és pa - rancsoló követelményeket a Budapesti Ka­tolikus Kör, mint erre már központi hely­zeténél fogva is hivatott tényező, elhatá­rozta, hogy mozgalmat indit »A magyar- országi Kát. Körök és Olvasó-egyesületek Országos Szövetségének« megalakítása ügyében, és kidolgozta a szövetség terve­zetét, melyet a tisztelt Elnökségnek meg­küld s mely tervezet alapul szolgálhat a további tanácskozásoknak, alapjául szol­gálhat a megalakítandó országos szövet­ségnek. Kapcsolatban e tervezettel, tisztelet­tel kérjük a m. t. Elnökséget s a bölcs vezetése alatt álló egyesületeket a követ­kezőkre : 1. Szíveskedjenek kimondani, hogy szükségesnek tartják s elvben hozzájárul­nak a kát. körök és olvasóegyesületek Or­szágos Szövetségének megalakításához. 2. Válaszszanak és küldjenek fel az egyesület részéről négy képviselőt a f. évi augusztus hó 23-án Budapesten tartandó nagygyűlésre, melyen a Szövetség terve­zetét megvitatva, megállapítva , megfog­juk alkotni a »Magyarországi Kát. Körök és Olvasó egyesületek Országos Szövet­ségét.« A csatlakozást s a megválasztott képviselők neveit tisztelettel kérjük junius hó végéig a Budapesti Katolikus Körnél (Budapest, IV. Molnár-utca 11.) okvetlenül bejelenteni.

Next

/
Thumbnails
Contents