Pécsi Közlöny, 1898. június (6. évfolyam, 61-71. szám)

1898-06-01 / 61. szám

. A­hol négy képviselőt nem lehetne a­, egyesületnek választania, kik e nagyfontos­­ságú ügy érdekében a fővárosba feljönni hajlandók, ott válaszszon az egylet ma­gának egy vagy két képviselőt, a­mennyit lehet. Megjegyezzük, hogy a nagygyűlés tárgyairól s a nagygyűléssel kapcsolatos egyéb dolgokról a később kiadandó rész­letes programm fog tájékoztatást nyújtani. Mélyen tisztelt Elnökség ! A Budapesti Katolikus Kör, midőn e mozgalmat megindítja, nagyon jól érzi, hogy ezzel nem csupán egy szervezeti kér­dést akar megoldani, de országos szerve­zetet, erős és munkára kész középpontot akar teremteni a katolikus társadalmi munkának­ is, mely meg fogja teremteni a kát. társadalmi életet Magyarországon. Reméljük tehát, hogy a testvéregyesületek lelkesedéssel, nemes buzgalommal fogják felkarolni ezt a mozgalmat, és sietni fog­nak közös erővel, közös lelkesedéssel meg­valósítani a nagyfontosságú tervet. H­ÍREK, Pécs 1898 junius 1. Bérmálás. Pünkösd vasárnapján a pécsi székesegyházban osztotta ki a bér­málás szentségét a megyéspüspök. Az ezen alkalommal megbérmáltak száma 1400-nál több. A nagy sokaság mellett is méltó rendben folyt le a szép szertartás. Bér­málás után az egész várost megélénkítette az ünneplő apró népség, főképen a fehér fátyolos, bokrétás és koszorús leánykák. Elmosott ünnepek. A vasárnapra virradó éjjel, 2 óra körül, óriási zápor zuhogása és csapkodása, hatalmas meny­­dörgéstől kisérve, verte föl az alvókat ál­mukból. A vízáradat utcaszélességben höm­pölygőn, ami főleg azoknak a lumpoknak volt kellemetlen, kik kivált a szombati bérfizetés után szokták az éjszakát átmu­latni. Egyiket ezen korhely embereknek a víz magával is ragadta s a fél városon keresztül hurcolta, azután a hulláját lerakta a kövezetre mint a hegyekről lehozott iszapos homokot és kavicsot. Pünkösd vasárnapján a legpompásabb májusi nap ragyogott a városra, délután azonban be­borult az ég, hétfőn pedig egész nap sza­kadatlanul hullott az eső. A püspök Nádasdon H­e­­­y­e­y Sámuel pécsi püspök a heteken át végzett bérmálás fáradalmai után, pünkösd vasár­nap délután dr. Igaz Béla püspöki titkár kíséretében kihajtatott Nádasdra. Távozása előtt délben körülbelül 30 terítékű ebéd volt a rezidenciában, melyen 24 katona­tiszt vett részt, köztük Zur­a és B­u­­d­i­c­ h tábornokok és egy altábornagy Grácból. Kitüntetés: A király ő felsége M­e­n­d­l­i­k Ferenc budapesti V. kerü­leti állami főreáliskolai tanárnak, néhai Mendlik Ágoston pécs-belvárosi apát-plé­bános fivérének, a tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül az igazgatói címet adományozta. Modern vigéc. Az egyházpolitikai törvények életbeléptetése óta bizonyos vallási szekták élelmes vigéckedéssel akar­nak követőket toborozni. Pünkösd vasár- 1 napján délelőtt, mikor a pécsi székesegy­házban bérmálás volt s a te­m­plom előtti téren valamint a sétányon is ezeren és ezeren jártak-keltek, a helybeli „baptisták“ egy vigécet küldtek a székesegyházhoz, ki a sétatéren, a templomtéren a katolikus híveknek zöld cédulákat osztogatott, sőt, mint bennünket értesítenek, még a székes­­y­egyházba is befurakodott, hogy ott céduláit f­osztogassa. Egy ilyen cédula a mi kezünkbe is került. Szövege így kezdődik : »Baptisten- Gemeinde Faufkirchen, Gu­tonengasse 16.. Azután elősorolja a »Gottesdienst«-ek heti programmját, melyből azt látjuk, hogy baptistáink hetenkint négyszer (és pedig 2-szer az esti órákban) tartják összejöve­teleiket. A zöld cédula odacsalogatja az embereket,tudniillik azokat, kik nem baptis­ták, a citrom­ utcai gyülekezetbe, ezen szavakkal: „J­edermann herzlich Will­kommen !“ Végül hitszónokuk nevével akarnak a publikumra hatni, mondván: »Prediger, H. Holländer.« Eddig is tudtuk, hogy a pécsi baptisták ideszakadt osztrák és németországi germán rajongók, iparosok, munkások, kik itt valóságos német koló­niát képeznek, de hogy ők tolakodó módon még germán­izáljanak is e magyar városban, az egyszerűen tűrhetetlen. Szociáldemokrata újság S­e­hmi­r­a Károly helybeli kőművessegéd szer­kesztésében pünkösd vasárnapján, f. hó 29-én szociáldemokrata heti­lap indult meg Pécsett, a „Munkás“ címen. Megjelenik a Wessely és Horváth-féle nyomdában. Első számában név szerint fölsorolja a »Mun­kás« a szociáldemokrata­ párt programmja alapján álló magyarországi lapokat s eb­ből azt látjuk, hogy csak hazánkban t­i -­­­z­e­n­h­a­t szocialista újság létezik, me­lyeket az u. n. proletárok, vagyis a munkások tartanak fönn. Sajtócé­lokra aránylag ők áldoznak a leg­többet úgy Magyarországban, mint minde­nütt, a külföldön. Pár év előtt volt már Pécsett ilyen lap, a­mely azonban meg­szűnt. De azóta megszaporodtak szocia­listáink s a mostani lap sorsa majd el­válik a jövőben. Hangja természetesen olyan, mint a szocialista lapoké általában. Szőlészeti és borászati felügye­lőségek. A földmivelésügyi miniszter a szőlőmivelés terén fokozódó igények ki­elégítése érdekében a szőlőszeti és borá­szati felügyelőségi kerületek számát 21-ről 27-re szaporította. Az új beosztás szerint I. számú kerület a budapesti, II.aszeg­­z­á­r­d­i (Tolnamegye dunaföldvári, köz­ponti, tamásii és völgységi járásai) , fel­ügyelő N­i­t­s István. — III. a pécsi (Baranyamegye és Pécs sz. kir. város te­rülete), felügyelő G­á­b­o­r József. — IV. a g­y­ö­n­k­i (Tolnári, dombóvári és simon­­tornyai járásai és Somogy vm.), felügyelő S­a­á­r­y Ákos. — A Dunántúlon még a következő kerületek vannak : Csáktornyai, tapolcai, pápai és soproni. Uj doktor. U­j­v­á­r­y Gézát, Ba­­ranyavármegye IV-ed aljegyzőjét, a kolozs­vári egyetemen az államtudományok dok­torává avatták. „Pécsi Közlöny“­ 1893. junius 1. Náday Ilonka föllépése. A vidéki hirlapirók szövetsége és a pécsi jótékony nőegylet javára tegnap rendezett színházi előadást junius 4-én megismételik. Ezen alkalommal Náday Ilonka, a budapesti népszínház művésznője lesz szives közre­működni, ki a következő énekszámokat fogja énekelni: 1., A férfi, keringő. 2., Csizdal a­­Kukta kisasszony» c. operett­ből. 3. Margaretha belépő, „a Talmi her­­­­cegnő” operettből. Énekét a katonazenekar­­ kiséri. Jegyek előre válthatók Damján­­ könyvkereskedésében. Szélhüdés. Krausze Nándor, pécs-budai­ külvárosi nyugalmazott igazgató­­tanító, mint számtalanszor,pünkösd hétfőjén is helyettesítette Cury bátyánkat a kán­­torságban. A 10 órai ünnepi nagymisén az öreg Krausze orgonáit s énekelt az Ágoston-téri templomban. Istentisztelet után a kórusról leigyekezvén,szélhüdés érte s elesett a lépcsőn. Fölszedték és kivitték a templomból, de alig értek vele a lakására, 11 órakor már meg is halt. Krausze Nán­dor 1847-ben Valpóról került Pécsre, taní­tónak s a budai külvárosban érdemeket szerzett hosszú működése alatt a tanügy és magyarosítás terén. Tanítóskodása ide­jén a bosnyák gyermekek szépen meg­­magyarosodtak. A boldogult jó orgonista is volt. 77 évet élt. Ma délelőtt temették. A zenekedvelők egyesülete jú­nius 19-én tartja közgyűlését. C i­g I a n­y I .Béla egyleti igazgató, kedvezőtlen egész­ségi á­lapota miatt már beadta lemondá­sát. Kardos Kálmán pedig az elnökség­ről mond le, mert a várostól való távol­­léte miatt nem fejthet ki megfelelő tevé­kenységet az egylet érdekében, így hát fontos választások várnak a közgyűlésre. A múlt évben tagsági díjakban befolyt 1021 ft. kiadás volt 1795 ft. 94 kr. A tiszta vagyon 2577 ft. 36 kr. A belvárosi templom restaurá­­­­lása. A műemlékek országos bizottságá­­­­nak kiküldöttje, S o h u S e k Frigyes ma­­i egyetemi tanár pünkösd- hétfőn városunk­­­­ban időzött, hogy körülményesen megte­­r­kintse a restaurálandó belvárosi plébánia - templomot. Szakvéleményét írásban fogja­­ kidolgozni s ezt majd a városi tanácso­s nak is megküldi. Malom hazafias ünnepe. A szom­szédos Malom község lakósága, a tanuló ifjúsággal, most ünnepelte meg a 48-as törvények szentesítésének emlékét és ő felségének ama kegyes elhatározását,­­ melylyel nemzeti nagyjaink közül tíznek s szobrot emeltet. A környékről is sokan jöttek el a szép ünnepre. A föllobogó­zott iskolában Andrin Gergely plébá­nos megnyitó beszédében tüzetesen foglalkozott az ünnepély jelentőségével, méltatta a­ tizek érdemeit s kiszínezte a királyi kegy magasztos voltát. Ezután a Szózatot énekelték a gyermekek, mire több tanuló szavalata következett. Volt több énekszám is, melyet a nép az ifjú­sággal együtt zengett, hazafias lelkesedé­sének egész melegével. A zárószót S­v­a­r­d­a Gyula tanító tartotta, végül a Himnusz elénekelésével fejeződött be a sikerült ünnepély. Később népmulatság volt, zeneszó mellett. Eljegyzés: D­s­i­d­a Gyula himes­­házi körjegyző pünkösd vasárnapján elje­gyezte Szebényben Tálas Vilma kisasz­­szonyt, ottani osztálytanítónőt.—G­á­s­p­á­r­­ Gyula bátai osztálytanító jegyet váltott

Next