Pécsi Közlöny, 1899. július (7. évfolyam, 71-83. szám)

1899-07-02 / 71. szám

VH. évfolyam. Pécs, 1899. vasárnap Julius 2. 71. szám. PÉCSI KÖZLÖNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár: Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések, Egész évié . . . . 6 frt. II Negyedévre 1 frt. 50kr.l A szerkesztői és kiadóhivatalban a lieeumi nyomda reklamációk, a kiadóhivatalba; kéziratok a szerkesz- Félévre . . . . 3 frt. || Egyes szám ára 4 kr. \ épületében. j tőséghez küldendők a lie. nyomda épületébe. Katolikus népoktatási állandó bizottság, és kát. tanítói egyleteink. Irta : Döbrössy Alajos igazgató. — (Folytatás ) Ide tartozik a tankönyvek kér­dése is, melyet a gyakori próbálga­tás után sem tarthatok megoldottnak. A szent-István-társulatüt ugyan méltó elismerés illeti, mert e tekintetben sokat tett, sőt pályázatokat is hirde­tett, hogy alkalmas tankönyvekhez jussunk.; de mi ez, azon roppant szükséglethez képest, mely iskoláink­ban mutatkozik!? Amit a tankönyv­irodalomban eddig egyesek kétség­kívül dicséretes ügybuzgósággal tet­tek, az nagyon szép, de azért nem vagyunk túl a kezdet nehézségein, mert azon meggyőződésre jutottam, hogy egynémely idegen terméknek tanírodalmunkba való átültetése ál­tal, még korántsem lehet ami specialis igényeinknek eleget tenni. Nekünk magyar tanférfiaknak azon kell lennünk, hogy önnálló magyar tanirodalmat teremtsünk. Szeretjük a külföldet utánozni, — sajnos nem csak a jóban, hanem a rossz­ban is! De megvagyok győződve arról is, hogy az a nemes és haza­fias törekvés, eredeti magyar taniro­dalmat teremteni, —csak akkor leszen megvalósítható, ha minél alaposabb és összhangzóbb lesz a tanítóképzés, ha minél több tanitó tanulja meg a tollat ügyesen forgatni, és minél többen lépnek kát. tanirodalmunk úttörőinek nyomába! Ezen kevesek között büszkén te­kinthetünk Bárány Ignácra, a par excellence katolikus tanférfiura, ki­nek a magyar pedagógiai szakiroda- lomban mindenki által elismert nagy tekintélye biztosítékul szolgál, hogy törekvéseink, ha őt utánozzuk, hajó­törést szenvedni nem fognak. Pótol­hatatlan veszteség a magyar kát. tanirodalomra és tanítóképző-intéze­teinkre, hogy Bárány Ignácnak „Taní­tók könyve“ cimü jeles munkája, melylyel az önálló és kát. magyar tanirodalmat létrehozni segítette, és a melyben saját szavai szerint az avatott olvasó nemcsak azt fogja föl­ismerni, ami a másé, hanem tőle sem fogja megtagadni, ami az övé, — 1880 óta, midőn az ötödik, az 1877. évi tantervhez alkalmazott, és bőví­tett, a magas minisztérium által pedig képezdei tankönyvül elfogadott ki­adás megjelent, — újabb, Bárány szellemében átdolgozott, és kát. képzők­ben nyugodtan használható kiadás­ban nem látott napvilágot. Ezzel azonban nem azt akarom mondani, mintha én egyéb szaktekintélyeket elismerni vonakodnám; vagy érde­meikből levonni akarnék, csupán csak figyelmébe kívántam ajánlani a kát. népoktatási állandó bizottságnak azt a körülményt, mely szarint Bárány tankönyvei eddig is hézagot pótoltak, s nincs okunk rá, hogy azokat mel­lőzzük a jövőben! Az újabb kiadásokban a régi kutforrásokat nem igen találjuk, an­nál kevésbbé Ohler és Kellner szel­lemét, melyet Bárány Ignác mindig szem előtt tartott úgy annyira, hogy épenséggel nem nehéz az újabb ki­adásokban ezen szellemnek hiányát fölismerni, a régi és uj kiadások közti nagy külömbséget fölfedezni. — A tanítási és nevelési anyag rész­letes tárgyalása ezen kívül annyira színtelen, hogy nem lehet csodálni ezen népszerű és már oly sok kiadás­ban megjelent kát. tankönyv barátai­nak aggodalmait, kik ismételten ki­fejezést adtak abbeli meggyőződésük­nek, hogy a kát. szellem a valódilag jó nevelésnek alapja, melynek rend­szerét az anyaszentegyház tanítja, mert ez erre isteni megbízatást, és megfelelő eszközöket nyert ; — hogy a kát. szellemet nem száműzheti senki sem a kát. tanférfiu szivéből, tanköny­veiből és isKolájából, hol ennek foly­tán nem nyerhetnek a társadalmat fölforgató elemek, a vallástalan neve­lés által megérlelt, és igy igen al­kalmas anyagot. Nekünk az anya­szentegyház csalhatatlan tekintélyére kell helyezkednünk, mely nélkül lehe­tetlen azt a magasztos szellemet érvényesíteni, mely a keresztről su­gárzott és bennünket üdvözített. Hasson tehát oda a kát. népok­tatási állandó bizottság, hogy a „Taní­tók Könyve“, szerzőjének katolikus elveit és módszerét annyira jellemző eredetiségében átdolgoztassék, s kát. tankönyvirodalmunknak ezzel is lendü­letet adjunk. Valamint az állam saját érdeké­ben gondoskodik arról, és az orszá­gos közoktatási tanács föladatává teszi, hogy hazánk közoktatásügyét minden tekintetben figyelemmel kisérje, és a miniszternek a közoktatásra vo­natkozó kérdésekben véleményt ad­jon: úgy mi sem lehetünk többé közönyösek a kát. népoktatási függő kérdések iránt, ha kát. iskoláink fej­lődését szivünkön viseljük, ha azt akarjuk, hogy kát. iskoláink az ál­lamiakkal lépést tartva, és velük versenyezve, a jövőre is elidegenit- hetlen tulajdonaink maradjanak. Ami az államnál a közoktatási tanács, az nálunk a népoktatási ál­landó bizottság, mely a végzendő munka szempontjából nézetem szerint igy lenne szervezendő : Az egész bizottság szakbizott­ságokra oszlik, u. m. oktatás- és nevelésügyi, szervezési, elemi-, pol- gáriiskolai-, tanitóképző-intézeti szak- bizottság. A szakbizottságok képe­zik a munkásság súlypontját, A fon­tosabb kérdéseket ezek tanulmányoz­zák és dolgozzák föl. így mindazon ügyeket, melyekről a magas püspöki kar, testületek, vagy egyesek tájéko­zást kívánnak szerezni, tárgyalás alá veszik, véleményüket nyilvánítják és a kát. népiskolai tanügy fejlesztése érdekében indokolt javaslalokat tesz­nek. — Minthogy vidéki tagjai is lesznek a bizottságnak, az elnök gondoskodni fog arról, hogy évenkint legalább egyszer összes ülés is tar­tassák, ezen ülés elé tartozó közér­dekű kérdések megvitatása és elvi határozatok hozatala céljából. Magá­tól értetődik, hogy a bizottság mű­ködéséről és eljárásáról évenkint je­lentést készít és azt a magas püspöki karnak jóváhagyás végett beterjeszti. Módját kell ejteni, hogy a jelzett alapelvek szemmeltartásával a kát. népiskolai állandó bizottság alapsza­bályai kidolgoztassanak, és egyben megnevezendők azon források is, me­lyekből a bizottság személyi és dologi kiadásai is fedezhetők legyenek. A kát. népoktatási állandó bi­zottság intenzivebb munkálkodásának elősegítésére mulhatlanul kívánatos­nak tartom a tanitóegyletekkel, és ezek kebelében a tanítói körökkel való szoros kapcsolatot; miért is ilyetén egyleteknek fölállítását, és a meglevők fejlesztésére irányuló tevé­kenységet ezen bizottság feladatának tekintem és óhajtom, hogy midőn az állandó bizottság létesül, ugyanakkor az egyleti élet fölvirágoztatására is kellő gond fordittassék! Az 1868. XXXVIII. t. c. alapján

Next

/
Thumbnails
Contents