Pécsi Közlöny, 1900. március (8. évfolyam, 17-25. szám)
1900-03-01 / 17. szám
PÉCSI KÖZLÖNY Politikai lap. Megjelenik minden szerdán és szombaton este. Márczius 1. Csütörtök, VIII. évfolyam 17. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szepesy utca 3. (Püspöki könyvtár-épület.) Kéziratot nem ad vissza, a szerkesztőség Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Dohanny ferencz. Főmunkatárs: VIRÁG FERENCZ. Előfizetési árak: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 12 fill. Nyílt térben 1 sor 40 fill. Magyar iparunk érdekében. ii. Az ipar fölvirágozására az sem elegendő még, ha mind az állam, mind a társadalom megteszi a maga kötelességét. Magának az iparosnak kell nagyobb részben e célra közreműködni. Sajnos azonban hogy az iparosokat ékesítő erények is hanyatlóban vannak. Iparosok, kik az általuk kultivált iparágat alaposan ismerik, kik annak tanulmányozásában a mindennapiasságon fölülemelkednek, kik számot vetnek a haladó kor igényeivel és nem elégesznek meg azon ipari ismeretekkel, melyeket tanuló korukban mesterüknél és az iskolában elsajátítottak, hanem folyton figyelemmel kisérik a technika újabb és újabb vívmányait, hogy azokat előnyükre felhasználhassák és azon vannak, hogy produktumaikkal a művelt közönség ízléséhez alkalmazkodjanak és azoknak szolidságával, csinosságával a külföld hasontermékeivel minden tekintetben a versenyt fölvegyék, azok nemcsak boldogulnak, hanem jólétnek örvendenek, hirt és dicsőséget szereznek nemcsak önmaguknak, hanem a hazai iparnak e hon határain messze túl. Vannak hála Istennek, még vannak ily iparosok szép számban hazánkban. Büszkeség tölti el keblünket, midőn e tekintetben nemcsak hazánkra, hanem városunkra is hivatkozhatunk, melynek iparáról kereskedelmi ministerünk is ittléte alkalmával a legszebben nyilatkozott és melynek egyes kiváló tagjai iparunk iránt a nyugati műveltebb államokban is kivívták az elismerést. Itt van például az Angster József orgonaépítő gyára, mely 30 évi fennállása óta 320-nál több jelesebbnél jelesebb orgonának összhangjaiban hirdeti a magyar ipar dicsőségét. Nem is oly régen történt, midőn azt hitték, nem valamire való iparmű az, mely nem a külföldről vándorolt be ide hazánkba. És ime, ma már Francia és Angolhonból fordulnak hozzánk eszünket és kezünket dicsérő munkákért. Okos ész és szorgalom mindig megtalálja a jutalmát. A legújabb időben egy angol cég fordult Angsterhoz egy sipváltozatért, mely változatot sehol sem készíthetnek oly jól és kellemes hanggal mint épen nála. És nem-e büszkesége városi iparunknak, hogy a fővárosi Vigadó hangverseny orgona építésével őt bízta meg a székesfővárosi tanács? És mi következik ebből ? Nemde az, hogy a versenyképes iparnak hazánkban is van kitűnő talaja és hogy az ipari tehetség itt is érvényesülhet ? Alapos tudás az iparnak elméleti és bő tapasztalat annak gyakorlati részéből, párosulva a munka és becsületes kiszolgálással, valamint mérséklet a munka ellenértékében , legbiztosabb és legerősebb rugói az ipar fejlődésének. E feltételek azonban csak ritka iparosban találhatók fel összességékben. Ifjabb iparosaink csak kivételesen lépik át a haza határát tapasztalatok gyűjtése céljából. Pedig mind hiába, ki a műveltebb és iparilag fejlettebb államokat föl nem keresi, azok gyárait, műhelyeit, munkaviszonyait és ipartermékeit közvetlen megfigyelés által nem tanulmányozza, annak csak nehezen, vagy épenséggel nem sikerül a létért való küzdelemben a verseny győzelme. Lám, Angster J., ki ifjú éveinek javát a külföldön töltötte és ott tanulmányozta iparágának művészetét, nem mulasztotta el fiát tanulmányra és munkára nevelni és buzdítani. Kiküldte a külföldre, ahonnan megint nem egy szép tapasztalattal gazdagodva tért hazájába és szülővárosába, hogy a magyar iparnak dicsőséget szerezzen. Egy nem kicsinylendő hibája továbbá iparosainknak saját helyzetük hiányos ismerete és az ebből származó túlterjedés anyagi erejök képességén. Nincsenek figyelemmel azon arany közmondásra: kiki addig nyújtózzék meddig takarója ér. A legtöbbjét a feltűnési viszketeg bántja, mi mellett lankad a munkásság buzgalma, a nemes ambíció állásabeli tökéletesülése után; lazulnak egyéb erkölcsei és lassan-lassan halad a lejtőn visszafelé. Még szerencse, ha idején veszi észre és Istenbe vetett bizalommal hozzá lát a mulasztások helyrehozására. Isten félelme minden bölcseségnek kezdete. A ipar is általa szentesül meg. Kiben az igaz vallásos meggyőződés képezi rugóját hivatása becsületes betöltésének, az ügyesbajos dolgaiban, küzdelmeiben nem egy könnyen bukik el , mert munkáját Isten áldása kiséri és a hit világító szövétneke kalauzolja az élet utáin. Sajnos azonban, hogy iparosaink körében a hit iránti közömbösség mindinkább terjed és egyengeti útját a könnyelműségnek, lelkiismeretlenségnek és pazarlásnak, melyek mind kerékkötői a józan haladásnak és az ipar izmosodásának. Ezekben csak röviden kívántam jelezni azon kellékeket és feltételeket, melyek honi , iparunk fellendülését előmozdítják. És ha sikerült az illető tényezőknek figyelmét az elmondottakra felhívnom, bizonyára megtalálandják a többi feltételeket is, melyek a magyar ipar fölvirágoztatását elősegítik. Úgy legyen ! S B. Angolország és a délafrikai respublikált. (A Germania után.) Midőn Angolország a Transzvál által neki dobott kesztyűt felvette, szentül meg volt győződve affelől, hogy nemcsak az afrikanderek,fokföldi holland származású afrikaiak, hanem Oranje köztársaság is semlegesek maradnak. Csalatkozott, mi fölött legkevésbbé sem csodálkozhatunk, ha Angolországnak erőszakos politikáját a délafrikai köztársaságokkal szemben ismerjük. Az európai kulturállamok rokonszenvet nem gyengíthették Angolországnak az őszintességet sokban nélkülöző kijelentései, hogy a burok barbarizmusa ellen kel síkra és a transzváli bevándoroltak szabadságát, polgári jogait akarja revindikálni. Mintha csak a szükség által belekergetve vette volna fel az egyenlőtlen küzdelmet. A háborúnak okai természetesen nem itt keresendők, messzebbre nyúlnak azok vissza. Angolország, mely az 1815-iki bécsi békekötés óta leszámítva Oroszországgal való háborúját (1854—55),semmiféle európai hatalommal háborúba nem keveredett, szerencséjét, hatalmi terjeszkedését főleg, sőt kizárólagosan a nem európaiak fölött kivíívott győzelmeinek köszönheti. Régi terve, hogy Délafrikát jórészt hatalmába kerítse, sohasem hagyta nyugton. S e tervnek kivitelében ugyanazon politikai fogásokkal élt a művelt burokkal szemben, mint a félművelt barbár népekkel szemben. Ez által kényszerítették a buroknak bátrabb és vállalkozóbb részét arra, hogy odahagyva a brit kolóniákat új hazát keressenek Oranje és Transzvál folyók között. Gondoskodtak róla, hogy a bennsülöttek időről-időre nyugtalanítsák a burok, viszont pedig ők védték a kaffereket, ha a burok őket megrendszabályozni akarták. A búrok egykedvűen Lapunk mai száma 10 oldalra terjed.