Pécsi Közlöny, 1900. június (8. évfolyam, 44-52. szám)
1900-06-02 / 44. szám
PÉCSI KÖZLÖNY Politikai lap. Megjelenik minden szerdán és szombaton este. 1900. Junius 3. Vasárnap VIII. évfolyam 44. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szepesy utca. 3. (Püspöki könyvtár-épület.) Kéziratot nem ad vissza, a szerkesztőség. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Dr. HANNY FERENCZ. Előfizetési árak: Egész évre 12 kor. Félévre 8 kor. Negyed évre 3 kor. Egyes szám ára I0 fill. Nyilt térben 1 sor 40 fill. Veni Creator Spiritus ! A királyi zsoltáros 30. zsoltárában könyörög az Isten leheletének kiküldéséért, mely újra teremt, feléleszt mindent és megújítja a föld színét. „Emittes Spiritum tuum et creabuntur et renovabis faciem terrae.“ „Kibocsátod Leheletedet és fölélednek , és megújítod a föld színét.“ Menydörgés és villámlás közt újult meg az ószövetségi első pünkösdi napon az áldozati vérrel meghintett, választott nép a Sinai hegynél a pusztában, kapván Istentől kőtáblára irt elévülhetetlen, örök törvényt, a tiz parancsolatot. De a zsoltáros Isten szellemének ennél is bővebb kiáradása után epedett, mely a romlásnak indult egész világot megjavítsa, a semmiből valamit csinálásnál, a teremtésnél is fenségesebb munkával, megtérítéssel, előidézze az emberiségnek a paradicsom elvesztése óta oly sóváran és mind sóvárabban várt aranykorát. Megtörtént ez a kereszténységben, de nem fejeződött még be az összes keresztényekben. Megtérésre van szükségük a keresztény egyház alapításának tizenkilencszázadik évében a keresztények millióinak az egész világon, a magyar szent korona kezdetének kilencszázadik évfordulóján a magyaroknak e hazában. Bábeli nyelvzavar, az elmék zavara tartja fogva a lelkeket. Elméletben az emberiség, a keresztények túlnyomó része a vallás szükségességét vallja, elismeri, de a gyakorlatban nem mutatja, hogy át van hatva szíve azon vallástól, melyet még ajka vall, sőt elnézi, hozzájárul ahhoz, hogy a vallását, annak hitágazatait, kultuszát, szervezetét, egész szellemét kicsinyeljék, gúnyolják, támadják. Kétségbevonják azt, hogy a vallás elveinek egész szigora szerint egyáltalán lehetséges berendezni az embernek életét, nem hisznek a vallás körül buzgólkodó világiak, még kevésbbé a papoknak őszinteségében, meggyőződésében. A vallást érinthetetlen, szent dolognak tartja az emberiség, a keresztények túlnyomó része, de ha valaki ezen természetfölötti tekintélyen alapuló, a mai európai művelődésnek, minden irányban, kiindulópontját és megtermékenyítőjét tevő tanrendszer szerint akar nyilvános cselekedeteiben, közéleti tevékenységében igazodni, akkor azonnal széthúzó és épen azért — legalább honunkban — hazaellenes tendenciákról vádolják. Vagyis oda jutottunk, hogy legtöbben azok közül, akik keresztényeknek vallják magukat, azt a kereszténységet csak olyan legbensőbb, magán dolognak tekintik, melyről hallgatni kell a nyilvánosság előtt, hallgatni a tanácskozási termekben, a sajtóban, a társadalmi életben. „Veni, Creator Spiritus ! accende lumen sensibus! infunde amorem cordibus!“ „Jöjj el, Teremtő Szentlélek! gyújts világosságot az elmékben, önts szeretetet a szívekbe!“ A természetfelettiségtől irtózik a mai kor gyermeke, neki csak olyan vallás kell, amelyben minden természetes : Isten egy jó menyei atya, az ember egy gyarló földi lény, erkölcstana pedig a földi boldogság teljes megszerzése. Isten, ki magát kinyilatkoztatta, kinek törvényét még az államfőnek is tekintetbe kell vennie —, természetfeletti boldogság, melyet „szem nem látott, fül nem hallott“ —, a természetfeletti törvény szerint berendezett erkölcsi élet — mindez csak üres szó a mai kor reális gyermekének. A Pünkösd ünnepe bizonyság arra, hogy a mi vallásunk, a keresztény vallás, Istentől eredő, természetfeletti vallás. „És hetesének mindnyájan Szentlélekkel . . .“ Ezen vallást Isten Fia Jézus tanította, a Szentlélek megerősítette, megvilágította. Ezen vallás a világot átalakította, az embereknek a menybe vezető biztos utat megmutatta. Ezen vallás 900 év előtt hazánknak biztos alapot adott, azt annyi száz éven át máig fentartotta. Ezen vallástól tántorodhatnának el a katolikusok, ennek megvallásában volnának gyávák, félénkek azok, akik Isten kegyelméből a jubiláris évet megérhették? Nem. A katolikus keresztényeknek magukba szállva, fel kell magukban a hitet ébreszteniük, szívre tett kézzel, égre emelt szemmel, szeplőtelen erkölcsös élettel, de ünnepélyes demonstrációval is, meg kell mutatniok, hogy ők katolikusok, hogy ők büszkék arra, hogy ők katolikusok. Itt az alkalom ilyen demonstrációra egyházmegyénkben a folyó hóban tartandó jubiláris ünnepélyeken és a szeptember hóban tartandó tömeges zarándoklásban. Mutassa meg akkor Pécs városa, különösen e városnak intelligens katolikus férfi-közönsége, hogy vallásához húz, azt legdrágább kincsének tekinti, melyhez szentségtörő kezekkel nem enged senkit sem hozzányúlni. A szent missiókban lelkileg megtisztultunk: ezen jubiláris ünnepélyekkel meg kell mutatniok a katolikusoknak, hogy hitükben megacélosodtak, megférfiasodtak. Itt az alkalom egy országos demonstrációra a 900-ados évforduló alkalmából. A magyar szent korona 900 éves fordulója azé a koronáé, amely Magyarországon mindenkor a keresztény hazát jelképezi. Iktassák törvénybe a keresztény haza 900-ados fenállását! Vonuljanak át a honatyái és a kormány képviselői Nagy-Boldogasszony napján Esztergomba, a régi fővárosba, vegyenek részt teljes számmal Szent-István napján a budavári körmeneten és rójják le így a nemzetnek háláját Isten iránt a keresztény haza kilencszázados fenállásáért és kérjék Istentől a jövőre is a kereszténység bő áldásait. Ilyen demonstrációtól még protestáns vallású testvéreink sem irtózhatnak, hisz azon vallásról van szó, melyet az ő őseik is, vitéz első királyaink és nemzeti hőseink vallottak. Nem támadni, hanem legszentebb kincsünk körül falként tömörülni legyen jelszavunk. Ha így tömörül a kereszténység e hazán, akkor nem fogja senki többé a keresztet letörni a koronáról, sem titokban ott az egyetem folyosóján a díszítményekről, ott benn a katedrákon a szaktudományok dómjairól, sem künn a közéletben, az iskolákról és a különféle társadalmi és jogi intézményekről, a sajtóban a közvéleményről. Térjünk vissza a kereszténységhez, a természetfeletti hitet követelő, de természetfeletti kegyelmet és erőt adó kereszténységhez, a magán, a Lapunk mai száma 14 oldalra terjed.