Pécsi Közlöny, 1901. szeptember (9. évfolyam, 70-78. szám)
1901-09-01 / 70. szám
PÉCSI KÖZLÖNY Politikai lap. Megjelenik minden szerdán és szombaton este. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Dr. HANYY FERENCZ. Előfizetési árak: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyed évre 3 K Tanítóknak 8 K Egyes szám ára 12 fill. 1901. Szeptember 1. Vasárnap IX. évfolyam 70. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaepesy utca 3. (Püspöki könyvtár-épület.) Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség. Dr. ZOLYAI VILMOS fizssfejfistízete PÉCSETT a sétatéren. összes vizgyógymüvelegek közös és elkülönített teremben. Massage, villanyos fényfürdő (soványitó kúráknál), rézszekrény. Meleg ásványfürdők. Reichenhaln rendszerre berendezett belégző osztály. A vízkura különösen javulva van lenge idegzetűeknél, gyomor és belek nyireségénél, álmatlanságnál, szédülésnél, alt rheumánál, általános gyengeségnél stb. Modern berendezés, orosi felügyelet. Mérsékelt árak,endelés és felvétel naponta d. a 4-eig. 581 Horánszky beszámolója. Budapest, 1901. augusztus 26. A mi elé az ország olyan várakozással nézett, a mit a politikai élet férfiai oly nehezen vártak, ime bekövetkezett. Horánszky Nándor megtartotta Sepsin beszámolóját amely inkább a jövendőben teljesítendő munkák és fontos események felsorolásában és keresztülvitelének módozatai elmondásában, mint az elmúlt események kritikájában állott. A beszámoló alól felmentették őt a választópolgárok, de a jövő események ecsetelésében adós nem maradhatott, mert ezt várta tőle a hitelezők serege, az egész ország. Annak az előrebocsájtása után, hogy a kormány félhivatalos lapja, a „Magyar Nemzet“ szerint Horánszky beszéde arról tesz tanúságot, miszerint ő most is azt a politikát követi, amit 25 év előtt követett, tehát elveiből egy fsottát sem engedett, egészen nyíltan kijelentjük, hogy minket ez a beszéd egyáltalán nem elégít ki. Nem elégít ki pedig ezért, mert eszméinek láncolata hézagos, hiányzik belőle egy-két olyan láncszem, amely nélkül ezen beszámoló nem képezhet teljes egészet. Horánszky a jelenlegi helyzet konszolidálásával kezdette beszédét, amelynek keretében Széll Kálmán politikáját emelte ki, mi olyant, amely politika a Bánffy féle csomót avatottan szét tudta bontani a nélkül, hogy az alkotórészek bármelyikét is meggyöngítette, avagy meglazította volna. A kormány elmúlt politikájának nevezetesebb ügyeinek felsorolása után a liberális gazdasági politikát fejtegette, mint olyant, amely boldogít. Ebbe a mozaikba illesztette bele a mezőgazdasági és kereskedelmi érdekek helyes megoldásának kövecseit, de elfelejtett azoknak szilárdabb alapot adni és így egy gyönge szél is megingathatja, vagy épen kivetheti a megcsiszolt köveket. A tárgyilagosság és őszinteség ritka nemével jellemezte az ország gazdasági helyzetét — beszéde folyamán — és élénk színekkel ecsetelte a kisbirtokos és földműves ember sanyarú sorsát; élénk viszhangot keltett a tisztviselők fizetés emelésének módozata felsorolásával, amely a nős és családos tisztviselők fizetését 5 év alatt 20°/o-nyi emelkedéssel, a fiatalabb tisztviselők fizetését pedig 10 év alatt 10%-nyi emelkedéssel célozza javítani. A takarékosságról is mondott érdekes dolgokat, a melyet személyi és állami alapon vél legkönnyebben megoldani. Beszédének legérdekesebb részét a „Pécsi "Közientárcája. Egy őserdő világából. Irta : Glück látván. Estére jár az idő. Száll a harmat, vés tőle a fa, nád, falevél. A sűrű pára ámzó ködgomolyba verődik s gyenge tenéssel hol erre, hol arra száll, majdnagyobbodik, bevonja a kaszálót, a fül ezentúl már csak egyhangú szürketárul a szemem elé, melynek sűrűségén törik minden akaratom, hogy betekintegy szempillantással a távol titkaiba, a lápos vidék rosszabb oldala. Amint itl a nap, megindul rögtön a nagymérvű gárzás s néhány óra alatt ködtengerbe álja az egész vidéket. Ebben a sürü harmathullásban járok a . . fok nádszegélye mentén. Köröttem őserdő csendje, hangtalan némasága. Lassan, bandukolva haladok előbbre, Ive minden neszre. Egy hang se zavarja elg a szinte ijesztő némaságot, még a nád sem susog, csak lépteim alatt szisszen a fűszál. Megállok. Hallgatózom. S aztán néhány pillanat múlva újra megyek tovább. Ilyen az esti cserkészet a sörte vadra. A fok túlsó partján néhány tót atyafi rozzant viskója áll, csak egyiket-másikat látom, annak is csak a lúblát, a többi elmosódik már a ködben. Néhány göbe beleverte magát a keskeny ér nádasába s ki-kirándul a földjeikre csemegézni. Ezeket ijesztgetem én is, meg azok a rekedt hangú csőszök is, kik a túlsó part mentén járnak föl s alá. Itt-ott hatalmas lángnyelvek csapkodnak fel, ott vannak az őrtüzek. Áthallatszik hozzám is a korhadt hasábok pattogása. Közbe-közbe aztán felharsan egyegy tülök recsegő, elnyújtott hangja, máshonnan felém száll a kolomp méla bugása. Ezeket még csak el-elhallgatnám, de mikor belevegyül a csőszök nyers bőgése, orditozása, akkor kijövök a rendes kerékvágásból s kijönne bárki is, ha hallaná. Ki még ilyen éjjeli hangversenyt nem hallott, elképzelhetni sem tudja ennek rettenetességét. Kizökkenti az embert hangulatából, megzavarja figyelmét, akadályozza a gyanús nesz észrevételét, szóval elrontja a cserkész minden élvezetét. Még a remény sem éltetheti az embert, hogy majd csak elhallgatnak, mert ennek a hangversenynek se hossza se vége, elkíséri a vadászt egész útjában, nyújtsa bárki azt a késő éjszakába. Trombita harsogása, tülök zengése, kolomp bugása, ostor pattogása, rémes herye-hajok, szitkozódások, néha-néha egyegy gyújtó nóta, füttyök, mind-mind összegabalyodnak s ha meg is szűnik egy két percre, az ember fülében még mindig zugbng tovább, sőt álmában sem szabadul meg tőle, ott is kísért e pokoli zene, e rettentő zűrzavar. Az országos vásárok lármája nyújthat csak erről némi halvány képet. Ki ezt nem tudja hamarosan megszokni, az többet mérgelődik, mint élvez , de aki hamarjában el tud vonatkozni tőle, kit nem bánt, annak még szórakozást is nyújt a cserkészet unalmasabb perceiben. A vad is hozzá tud szokni e zajhoz, föl se Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.