Pécsi Közlöny, 1901. december (9. évfolyam, 96-104. szám)
1901-12-01 / 96. szám
PÉCSI KÖZLÖNY Politikai lap. Megjelenik minden szerdán és szombaton este. 1901. December 1. Vasárnap IX. évfolyam 96. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szepesy utca.3. (Püspöki könyvtár-épület.) Kéziratot nem ad vissza, a szerkesztőség. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. HANY FERENCZ. Előfizetési árak: Egész évre 13 K Félévre 6 K Negyed évre 3 K Tanítóknak 8 K Egyes szám ára 12 fill. Gyűlölet a politikában. Ez a hét hangulata, a kor signaturája, a modern értelemben vett meggyőződés sibbolethja. Ez így van, nem tagadhatja senki. Gyűlölettől lihegett Rakovszky is múlt szerdai beszédében, gyűlölet ragadta őt el arra a térre, amelyre sem az élőszóbeli sem a hírlapi polémiának sohasem szabad átcsapni, legkevésbbé azoknál, akik a kereszténység szeplőtelen palládiuma alatt harcolnak a liberalizmus ellen. Megtörtént, nem lehet rajta változtatni. Hogy megtörtént, hogy Székit a legelkeseredettebb és legérzékenyebben bántó módon és szerintünk is igazságtalanul megtámadta, ténynek veszszük, nem helyeselhető ténynek, de okozatnak is, melynek okai már Rakovszky, sőt az egész néppárton kívül, nem épen Széll Kálmán egyéniségében, talán nem is az általa igazán megvalósítani kívánt, magunkévá nem nem tett, de általa, úgy látszik, nemes értelemben vett „szabadelvű“ politikában, hanem ott Széll környezetében, alantas közegeiben, a pártsajtóban, a liberalizmusnak a múlt interpretációja szerinti alkalmazóiban, végrehajtóiban, érvényesítőiben vannak. Ez a liberalizmus az, amely napról-napra megnyilatkozik és a kath. egyház és institutiói iránt ellenszenvét elpalástolni nem tudja, azt lépten nyomon elárulja. Ez a liberalizmus az, amely a katolikusoknak nem is katolikus, hanem csupán keresztény elvek szerint a közélet, a társadalom vagy a politika terén való állásfoglalását visszaesésnek, reakciónak, békebontásnak minősíti, ez okból az ilyen katolikusokról mindent feltételez : magyar nyelvüknek, nemzetiségüknek, hazájuknak elárulását, mindennek, ami fennáll, lerombolását. És épen azért ezen katolikusok ellen mindent megengedhetőnek tart és nyíltan is hirdet. Avagy nincs-e valóban így? Emlékezzünk csak vissza a nemrég lefolyt választásokra. Itt egy néppárti jelölt lépett fel, mondjuk Pécsváradon és kormánypárt és függetlenségi párt a helyi hatóságokkal élükön mint egy ember állottak sorban és kortesuton és a kétféle pártlapokban nem volt se szeri se száma a néppárt, a papok ócsárlásának, csak, hogy a szerintük is biztosan álló néppárt megbukjék. Ott egy Ugron-párti volt a jelölt, mondjuk Szalántán, és ugyanazok a faktorok, ugyanolyan módon, fogtak össze, hogy legyűrjenek egy szegény plébánost, kinek bukásán választói még most is sírnak , sírhatnak is, hisz bátran győzhettek volna, ha az ármány és bitvágy nem akasztja meg győzelmüket. Amott lenn a Dráva szögletében egy a katholikusokhoz húzó kormánypárti lépett fel, aki nem szavazta meg annak idején a polgári házasságot, a politikai gondviselő intézők mentén állítottak ellene jelöltet intransigens liberális programmal. Nem is kell mondanunk, hogy ez győzött, ha nem is egyszerre. Nem messze onnét, a hősvértől pirosult gyásztér városában nem bíztak meg Apponyihoz húzó liberálisban, megválasztották a vele különben elvtárs ellenjelöltet csak azért, mert az Bánffy alatt az igazi liberális észjárást jobban elsajátította. Ezek a tettek. Gyűlölet ir ki ezen tettekből. Mi ellen ? A keresztény név és szellem ellen. És a szavak ? Az a sok ígéret az egyház terhére (1848. §§. te. végrehajtása, papok pol. jogának elvevése stb.), az a sok fenyegetés klérus ellen (saecularizatió etc.) És a sajtóban az a sok gyanúsítás, ráfogás,rágalmazás,amelylyel az egyházat, a papságot illetik, az az ádáz öröm, amellyel a külföldi kulturharcos törekvéseket, intézkedéseket (szerzetesek kiűzése Franciaországból stb.) kisérik, — ez mind csak kiolthatatlan, mély gyűlöletről tanuskodik minden iránt, aminek határozott katolikus színezete van. Innét aztán a gyávaság, hogy már templomba is csak suttyomban járhat el a különben katholikus módon gondolkodó és élő férfi. Innét az, hogy a kath. egyesületbe való belépésre nehezen határozza el magát az, aki különben kész volna bármely buddhista avagy mormon hitközséget is segíteni és nyiltan is pártfogolni. Innét a félénkség, hogy kath. jellegű gyülekezetekben, kongresszusokban intelligens, világi férfit oly keveset lehet még látni. Innét az is, hogy keresztény vagy pláne kath. szellemű újság, szépirodalmi folyóirat, avagy kath. irányú vagy tárgyú könyv vajmi ritkán talál világi rendelőre, vevőre. Ez az ember félelem az egyik okozat, amelyet az említett liberális terrorizmus hoz létre a félénk lelkekben ; a másik okozat a harag, az elkeseredés és valljuk meg, sok emberben gyűlölet is minden ellen, ami liberális. Érthető ezen gyűlölet a liberálizmus ellen, mert épen annak híját látja a liberális emberekben és körökben, amit mint a liberálizmus programjának sarkpontját állított oda nemrég a főrendiházban maga Széll Kálmán is, a mások jogai, szabadságainak megóvását. Nekünk katolikusoknak számbeli túlsúlyúnknak és értelmi, legalább is, paritásunk mellett nincs meg a szükséges szabadságunk; nincs meg az állammal, annak közegeivel, a liberálisokkal szemben. Ők folynak be a püspöki kinevezésekbe, nemcsak a minisztereket értjük, hanem az összes liberálisokat, akik társaságban és a sajtóban kimondják a nagy „khérem“-et a nekik nem tetsző jelöltekre. A minisztertől függő legkisebb plébánia betöltésénél szimatol, informál, beajánl vagy bead, teljesen felfogása szerint a nótáriustól kezdve fél a miniszteri tanú- LEGNAGYOBB és LEGOLCSÓBB BÚTOR-RAKTÁR PÉCSETT, Siklósi-orsz.ut 44.SZ.a „Mátyás Király“ átellenében. Nagy választék midennemü fa, vas és kárpitozott bútorokban a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig. Ismét eladóknak, vendéglősöknek és nagyobb berendezéseknél v egyeseknek is 100 L 771 10 árengedmény. Friedmann Károly.