Pécsi Közlöny, 1902. január (10. évfolyam, 1-9. szám)

1902-01-01 / 1. szám

PÉCSI KÖZLÖNY Politikai lap. Megjelenik minden kedden és pénteken este. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. HAN­Y FERENCZ. Előfizetési árak: Egész évre 17 K Félévre 6 K Negyed évre 3 K Tanítóknak 8 K Egyes szám ára 12 fill. 1902. Január 1. Szerda X. évfolyam 1. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal. Szepesy-utca 3. (Püspöki könyvtár-épület.) Kéziratot sem ad vissza, a szerkesztőség. Gondolatok«» ujév napján, 1902 . . . A rohamosan haladó korral ha­lad együtt a világ. Úgy mondják, hogy Magyarország is a haladók között van. Ez igaz lehetne, mert hiszen a mi szép országunk immár ezer éve nyomja vén Európa hátát. Tehát volt alkalma haladni előre a korral. Nézzünk csak szét, hogy és mi­kép haladtunk ? A külföld előtt ma már nem bar­bár, nem műveletlen nemzedék va­gyunk. Vitézségünk és hazaszeretetünk ismeretes 1848 óta. Tudományunkat ékesen hirdetik egyetemeinken, isko­láinkban és társulatainkban ; művé­szetünket a legeklatánsabban bizo­nyítják múzeumaink, s gyorsan haladó iparunk, ahol napról-napra tapasztal­ható művészeti érzékünk, jó ízlésünk és haladásunk. Vannak a külföld előtt ismeretes tudósaink, koszorús íróink és hatalmas irodalmunk. Mindezek tanúskodnak tudomá­nyunkról, művészetünkről és civili­zációnkról. Fővárosunk kolosszális épületei, modern berendezése, óriási forgalma és szép fekvése ismeretes mindenütt és Budapest már-már a világvárosok között áll. Ilyen formán tagadhatatlanul haladtunk a korral.­* A mi országunk olyan, mint egy fényes palota, a melyben koldus­gró­fok laknak. Kívül szép, a­mit a kül-­­föld is elismer, de belül csúnya, a­­­mit a külföld nem ismer. A külföld, előtt még mindig Kánaán a mi orszá­gunk, a­hol a nép aranyat eszik és gyémánttal dobálódzik. Pedig valójá­ban koldusok, ha úgy tetszik koldus­grófok vagyunk. Nagy a nyomor a nép között. És ez óriási baj, mert e nyomor kö­vetkezményei érzékenyen hathatnak a hazára. Mert ahol a nyomor, ott a bűn. Már­pedig, ahol a bűn, ott a haza fudamentuma laza. Nagy a reményünk, hogy ez új év meghozza e baj elleni orvosságot, a­mire rég várnak az ipari és a föld­munkások. Előbbieknek a munkás­ügy rendezését, utóbbiaknak egyelőre a létminimum adómente­sítését kell megadni, mert ellen­esetben baj lesz, nagy baj, mely ké­pes lesz az egész országot is romba dönteni. Pedig kár volna, ha megakadna oly szépen haladó országunk. * A­hogy halad Magyarország, ugyanígy kezdi veszíteni keresztény jellegét. Nem tudom, ez is a korral­­ jár-e, a­vagy a korral járó emberek bűne­ ez ? Ne kutassuk. Elég szomorú tény­ az, hogy így van. És ezzel együtt a realizmus uralkodik, a­mikor min-­­­denekelőtt első a­­ pénz. A pénzi — becsület. Isten, király, haza ma már semmi. E szent fogalmak kivesztek az em­berek kebléből, helyébe az önérdek és a haszonlesés ördöge költözött. Testvériség, szeretet és vallásosság nincs ma. Egész Franciaország vagyunk. Hit, vallás, erkölcs, igazság he­lyett a hitetlenség, erkölcstelenség és igazságtalanság uralkodik. Remegve, félve nézünk a jövőbe, a­mikor majd egymás szemét fogjuk kikaparni, egymást fogjuk lopni, csalni, hogy mi éljünk, élvezzünk. Vagy talán hanyatlani fog egy­szer a realizmus sötét kora ? De mikor ? Vajha ez újév egy új, egy szebb és dicsőbb kort, az idealizmus szent korát jelentené !* A­mikor már erősen elfajult nálunk a vallástalanság, erkölcste­lenség és a hazafiatlanság, egy ha­talmas ifjú sereg hadat üzent ennek a szellemnek. Szűz Máriás lobogót, keresztet vettek kezükbe és kiadták a jelszót: Isten, király, haza! A krisz­tusi erkölcsösség, talpkövével akar­ják újból nagygyá, erőssé és boldoggá tenni e hazát. A szívünk dobogott, örült a lel­künk, hogy íme az az ifjúság, a­melyet mi elveszettnek, elkorcsosultnak hit­tünk, fölkelt és ilyen nemes munkába fogott. Ma már meghódították az orszá­got, csak még egyesek, kik előtt az Isten, király és haza alantas fogal­mak és megcsontosodtak a büzhödt realizmus korában, ezek gáncsoskod­­nak, ezek akadékoskodnak. No, de magának Jézus Krisztus­nak is voltak ellenségei, őt megöl­ték és mégis győzött. Győzni fog ez a nemes ifjúság is ! Csak előre, föl magasra a ke­resztet ! In hoc signo vinces ! •* Hozzád fohászkodunk Édes jó Istenünk, Adj e napon áldást, Szerencsét minekünk ! Jovica István: Felhívás előfizetésre. A „ Pécsi Közlöny“ 1902. január 1-ével X. évfolyamba lép. Ezen új évfolyamra ezennel elő­fizetést nyitunk. előfizetési ár: egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyed­évre 3 korona. Tanítóknak egész évre 8 korona. Kivételképen má­sok is (­segédlelkészek stb) számíthat­nak esetről-esetre előadott kérelmekre, hasonló kedvezményre. Lapunk iránya marad a régi, partonkívü­li katolikus. Terjedelme és beosztása nem vál­tozik. A rendes terjedelem tehát most is számonkint 8 oldal lesz. Törekedni fogunk azonban, hogy, ha a lap anyagi forrásai azt megengedik, időnkint még több oldalra kiterjedő számot is adjunk. Lapunk 1902. januártól kezdve LEGNAGYOBB és ősz LEGOLCSÓBB BÚTOR-RAKTÁR PÉCSETT, Siklósi-orsz.-ut 44.sz.a „Mátyás Király“ átellenében. Nagy választék midennemü fa, vas és kárpitozott búto­rokban a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig. Ismét eladóknak, vendéglősöknek és nagyobb berendezéseknél v­egye­seknek is árengedmény. Friedmann Károly: 771 Lapunk mai száma 12 olcs­ón terjed.

Next