Pécsi Közlöny, 1903. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1903-01-01 / 1. szám
¡% if , m A * • 1 gyeinek ||j teke 'ttei ~ és* János ® feje. •• .ológ. ›ez, az 1903. évhez, se óta. * ,. JdSperva történelemnek, az áltami, társadalmi, családi és lelki életnek, ö a világitó napja a tudományn*‘~, művészetnek, ő a felmelegitője és felfrissitője az elhidegült, az elfásult kebelnek, ő a reménysége és jutalma minden ő benne hivő keresztény léleknek, üdvözítő istene minden embernek. Kriszus szelleméhez visszatérni, abban megújhodni, megerősödni, gyarapodni ez a kereszténységre, a keresztényekre nézve kívánatos reform. Nan vagyunk reformerek. Nyíltan megvalljuk: hamis prófétának tartjuk mindenkit, aki az egyháznak süledésével ijesztget az esetre, ha a korszellemhez,f a tudományos haladáshoz gyorsan és minden áron nem alkalmazkodik. Nem is vagyunk maradiak. A hagyományos felfogást készségei feladjuk akkor, ha tényekkel, tudományosan bebizonyított eredményekkel álunk szemben ; legyenek ezen eredmények a történelem, a bölcselet vagy a természettudomány területéről. De mindig és mindenben a kereszténységnek, a katolicizmusnak szellemi inferioritását, haladásra való képtelenségét hangoztatni esztelen eljárás és igaztalan beszéd. A kereszténység az egyedül igaz vallás ; még más vallásúak is elismerik, hogy a létező vallások közt a legtisztultabb erkölcsi felfogást és legmélyebb hitelvi rendszert felmutató vallás. Ezen kereszténységet nem reformálni, hanem megismerni és gyakorolni kell. Itt van Luthernek, Kálvinnak és annyi más felekezet-alapító tévedésének kiinduló pontja. Ők azt vélték vakságukban, hogy Isten műve, Jézus alapítása, az egyház az idők folyamán lényegileg megváltozott és azért a saját felfogásuk szerint próbálták reformálni az egyházat, kísérelték az általuk elképzelt ősi alakját az egyháznak visszaállítani. Az egyház lényegében nem változhatik meg, senmiesetre sem válhatoksohasem ' ^.ber A-össaérdekévek a tudorok^. fe-sor ha.adási ellenkező tényezővé. Csakis az emberek, az egyház tagjai, papjai változnak, fogyatkoznak meg némely korszakokban a Jézustól tanult erkölcs követésében, az általa hirdetett tanítás megértésében, hivésében és védelmében. A reform-katolikusok is ezen hibába esnek. Pedig van már sok ilyen reform - katolikus Németországban, Ausztriában és, sajnos, hazánkban is. A kath. sajtóban is már némely helyen rokonszenveznek ezen reformkatolicizmussal. Féltik az egyházat az elmerüléstől, ajánlják a legmeszszebbmenő accommodatiót, kárhoztatják a hagyományokhoz való „merev“ ragaszkodást, egyházi dolgokban is folyton a haladást hangsúlyozzák. Pedig hát mit is akarnak ezen jó urak az ő alkalmazkodásukkal ? Azok a hitetlenek, akikhez közelebb akarnak jutni, még mindig elég távol maradnak tőlük, hogysem a katolicizmus reformált kivonatát is magukévá tennék. A hívőket pedig a reformkatolicizmus gyanúval tölti el, nem látják meg benne a világhódító krisztusi szellemet, hanem mától holnapig változó rendszert, félénk, gyáva lelkületet, indokolatlan meghunyászkodást. Jézus a kőszál, mely sokaknak romlására létetett Izraelben. Nem a katholikus liturgiának egynémely újabb eredetű szertartásai, nem az egyházjog némely törvénye, nem az egyháznak egyik-másik tanítása az, ami a mai világnak nem tetszik, hanem maga Jézus szelleme, az az önmegtagadó szellem, az ő vallása, az a hittitkokon felépülő vallás, az ő erkölcstana, az a nehéz, örökös lelki harcot követelő erkölcstan, ezek nem tetszenek ennek a világnak. Minderre kiáltja a világ : Écrasez l’ infame. Ne dobáljunk ki tehát semmit a hajóból. A liturgia lényegtelen szertartásai sem jelentéktelenek, ne ájjoz\y ljönp».«- érettségeink kis!■ ./-'.atj..' C.'. 7. \-i */•- i ni ^szükségletnek voltak ered-- m ?mig tehát a közszükséglet fenő ^ködjünk felettük és kisértsük a... r azokat ismét a gyakorlatba visszavinni. Erkölcstanból, hitelveinkből semmit sem engedhetünk, azokhoz utolsó lehelletig ragaszkodunk, ne is magyarázzuk tehát azokat ellenségeink kedvéért úgy, hogy elvesszük azoknak erejét, mélységét. „Christus heri et hedié, ipse et in saecula“. Hebr. 13, 8. Krisztus szelleme most is csodákat mivel, most is élesztő a világ magmájában, mustármag a népek és nemzetek temetőjében. Nemcsak egyes emberek térnek naponkint vissza Krisztushoz, a kath. egyházban feltalálható Krisztussal való benső közösséghez bűnbánat tartása vagy tévesnek felismert felekezetüknek, vallásuknak elhagyása által, életben vagy halálos ágyon (a kereszténységet, a katholicizmust a halálos ágyon soha sem cserélte még fel senki más vallással). Hanem egész népek, nemzetek XI. évfolyam I. szám. Kéziratot nem adunk vissza. Előszatási árak: Égés?, évre 24 K. Félévre 12 K. Negyed évre 6 K. Egy hónapra 2 X. Egyedunám ura 10 fiú. Útikat napilap. — Megjelenik minden hétköznap este. Laptulajdonos és főszerkesztő : Drr. HANY FERENCZ. Felelős szerkesztő : Kiadó : Jomel Anzelm. Madarász Béla. Csoda nagy olcsóság a hires BÉKA-boltosnál. Női és férfi szövetekben, női és férfi tricoban, valódi Jäger, valamint selymekben. Bins és ruhában, továbbá szőnyegekben meglepő választék potom árért.1260. Lapunk mai Hasária IS oldalra terjed.