Pécsi Közlöny, 1903. június (11. évfolyam, 124-145. szám)
1903-06-03 / 124. szám
Fertonkivüli politikai napilap. — Megjelenik minden hétköznap este Sierkeztőség és kiadóhivatal: Dr. KÉSMÁRKY ISTVÁN) Lyceum-utca 4. főszerkesztő. Sierkesztöségi és kiadóhivatali telefon Döme Anzelm, Madarász Béla, szám 111. felelős szerkesztő, laptulajdonos 6. kiadó. Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési érák : egész évre 24 K. Félévre 12 K. Negyed évre 6 K. Egy hónapra 2 K. Egyes szám éra 10 fill. Nemzetiségi kérdés. I. Ha Budapesten az erkölcstelenséget hintő német Sängeresek ellen tüntet a felháborodott ifjúság , vagy ha a színházakban holmi harmadnegyed rangú német társulatok vergődését nem akarja végig nézni a magyar közönség, az osztrák és német lapok azonnal tiltakoznak a magyar sovinizmus ellen, s a magyar zsarnokságot emlegetik. Ha a magyarok valahol érvényt akarnak szerezni törvény által biztosított jogaiknak, főleg pedig a magyar állami nyelvnek; ha nem nézik ölbe tett kézzel a magyar állam elleni izgatásokat; ha itt-ott megtorolják a magyar állam szuverenitása ellen irányuló sérelmeket, az egész világot betölti a vészkiáltás, hogy mi barbár nép vagyunk, a gyengébbek jogtalan elnyomói. Hogy mile jogtalanok e vádak, azonnal meggyőződünk, ha csak egy futólagos pillantást vetünk is a napi eseményekre. A verseci Gemeinde Vorstand német nyelvű feliratban szólítja fel a polgárokat, hogy az ex-lex dacára fizessék az adót, különben árvereztet. Fehértemplom rendezett tanácsú város közgyűlése állást foglal az államnyelv ellen és e határozatban nem néhány fanatikus ember merénylete nyilvánul meg, hanem egy 9 ezer lakossal bíró és a magyar állam által dédelgetett, sok kiváltságban részesített nagyközség érzelmi világa, mert a közgyűlésen egyhangúlag határozták el, hogy utasítsák az iskolaszéket, hogy küszöbölje ki az iskolából a magyar imádságot és a magyar egyházi éneket. A régebben hazafias torontáli svábok között hallatlan vakmerőséggel graszálnak a magyarság ellen izgató német agitátorok és ha egy két pimasznak ujjára reá is ütött újabban az ügyészség — de ezek is többnyire megszöktek — még mindig igen nagy azoknak száma, kik lapokban, közgyűléseken, leginkább azonban a hozzájuk legméltóbb helyen, a korcsmákban sörös kancsókkal verve az asztalt, piszkolják a magyar nemzetet, propagálják Schönerer elveit, hirdetik a magyarság legközelebb bekövetkező vesztét és orditozásukkal terrorizálják azt a néhány svábot is, aki még magyar érzelmű; mert ha ezek csak mukkani mernek is, azonnal renegátok! soviniszták!! s mivel látják, hogy az egész közvéleményt, főleg pedig a városi és községi hatóságokat mennyire hatalmukba kerítették a véres szájú izgatók, inkább opportunusan hallgatnak, mintsem hogy a város hangulatával flyik ellenségeskedésbe kerüljenek. Az erdélyi szászok mindig elől jártak a magyarellenes tüntetésekben, a Schulverein, az Alldeutsch mozgalmak ezek közt találtak mindig legmelegebb részekre és újabban már annyira mentek a vakmerőségben, hogy városi közgyűléseken nyíltan megtagadták az engedelmességet a városok és helységek nevének magyarosításáról szóló rendeletnek. A magyar királyi posta száz számra hozza az Alldeutsch eszmékkel a Schulverein elveivel szaturált magyarellenes újságokat és röpiratokat, s az ügyészség a legritkább esetekben emeli fel szavát, hogy e mérges maszlagtól vonja meg a posta a szállítást. És hogy mindezen német mozgalmak nem maradnak hatás nélkül, mutatja azt a svábok nemzetiségi mozgalma oly vidékeken is, hol eddig jó magyar érzelmeikről voltak ismeretesek ; mutatja ezt azon egész a gyűlöletig, sőt véres tettlegességig fokozódó egyenetlenség, mely főleg vegyes ajkú községekben merül fel azonnal, mihelyst akár az iskolában, akár a templomban a magyar nyelvnek érvényt akarnak szerezni. Hogy a horvátok mennyire szeretnek bennünket, azt eléggé bizonyítja a sárba tiport vagy elégetett magyar zászló, a sárral bemázolt magyar címer és felirat a magyarságáért halállal fenyegetett vasúti tisztviselői kar, s az a kényszer, hogy a közbiztonság céljából e tisztviselői kart revolverekkel kellett ellátni, katonaságot koncentrálni és több helyen a statáriumot kihirdetni. Minderről azonban elég szó eset a közelmúltban e lapok hasábjain, azért ezekről bővebben nem szólunk. A tótok között graszál a pánszlávizmus és hogy nem csupán a tót nép szellemi és anyagi érdekeit akarják mozgalmaikkal felvirágoztatni, hanem hogy valóságos politikai és pedig államellenes céljaik vannak, mutatja az, hogy most már nem csak kacsintgatnak Oroszország felé, hanem nemzetiségi képviselőket küldenek a parlamentbe, s esküdtszéki tárgyaláson, főleg pedig röpiratokban merik hangoztatni, hogy akkor szabadul fel a magyar zsarnokság alól a tót nép, ha majd az első kozák lovának patája csattog Budapest utcáin. Mit szóljunk az oláhokról ? Nemcsak Erdélyben, de most már a tulajdonképeni Magyarországban is graszálni kezdenek. Aradon az oláh püspök beigtatásánál az összes ünnepségek alatt nem hangzott el egyetlen magyar szó sem , mikor a püspök a királyt, majd később a kormányt oláh nyelven felköszöntötte, még akkor sem jutott senkinek sem Üzlethelyiség: Premontrei-palota. Műtermeim : Kálvária és Csillaga. (saját házamban.) Siebert oltár építészet, szobrászat, aranyozás és festészeti műintézete SZOMBATHELY Raktáron tartok és készítem a templom belső berendezésnek összes tárgyait u. m.: Uj oltárok, szószékek, szt. sírok, keresztkutak, gyónószékek, templompadok stb. építését. Olajfestmény, oltárképek és stációképek stb. Templomfestést és műmárványozást a legművészibb kivitelig. Trégi oltárok, szószékek stb. renoválását. Mindennemű fából faragott szobrok. Bronztárgyak, szentségtartók, kelyhek feszületek és gyertyatartók. Úgyszintén ezek PST tüziaranyozása. ISI A munka megtekintés céljából kívánatra saját költse— 1486 gémen kiutazom.