Pécsi Közlöny, 1903. június (11. évfolyam, 124-145. szám)

1903-06-03 / 124. szám

Fertonkivüli politikai napilap. — Megjelenik minden hétköznap este Sierkeztőség és kiadóhivatal: Dr. KÉSMÁRK­Y ISTVÁN) Lyceum-utca 4. fő­szerkesztő. Sierkesztöségi és kiadóhivatali telefon Döme­­ A­nzelm, Madarász Béla, szám 111. felelős szerkesztő, laptulajdonos 6. kiadó. Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési érák : egész évre 24 K. Félévre 12 K. Negyed évre 6 K. Egy hónapra 2 K. Egyes szám éra 10 fill. Nemzetiségi kérdés. I. Ha Budapesten az erkölcstelen­séget hintő német Sängeresek ellen tüntet a felháborodott ifjúság , vagy ha a színházakban holmi harmad­negyed rangú német társulatok ver­gődését nem akarja végig nézni a magyar közönség, az osztrák és né­met lapok azonnal tiltakoznak a ma­gyar sovinizmus ellen, s a magyar zsarnokságot emlegetik. Ha a magyarok valahol érvényt akarnak szerezni törvény által bizto­sított jogaiknak, főleg pedig a ma­gyar állami nyelvnek; ha nem nézik ölbe tett kézzel a magyar állam elleni izgatásokat; ha itt-ott megtorolják a magyar állam szuverenitása ellen irányuló sérelmeket, az egész világot betölti a vészkiáltás, hogy mi barbár nép vagyunk, a gyengébbek jogtalan elnyomói. Hogy mile jogtalanok e vádak, azonnal meggyőződünk, ha csak egy futólagos pillantást vetünk is a napi eseményekre. A verseci Gemeinde Vorstand német nyelvű feliratban szólítja fel a polgárokat, hogy az ex-lex dacára fizes­sék az adót, különben árvereztet. Fehértemplom rendezett tanácsú város közgyűlése állást foglal az államnyelv ellen és e határozatban nem néhány fanatikus ember me­rénylete nyilvánul meg, hanem egy 9 ezer lakossal bíró és a magyar állam által dédelgetett, sok kiváltság­ban részesített nagy­község érzelmi világa, mert a közgyűlésen egyhan­gúlag határozták el, hogy utasítsák az iskolaszéket, hogy küszöbölje ki az iskolából a magyar imádságot és a magyar egyházi éneket. A régebben hazafias torontáli svábok között hallatlan vakmerőség­gel graszálnak a magyarság ellen izgató német agitátorok és ha egy két pimasznak ujjára reá is ütött újabban az ügyészség — de ezek is többnyire megszöktek — még mindig igen nagy azoknak száma, kik lapok­ban, közgyűléseken, leginkább azon­ban a hozzájuk legméltóbb helyen, a korcsmákban sörös kancsókkal verve az asztalt, piszkolják a magyar nem­zetet, propagálják Schönerer elveit, hirdetik a magyarság legközelebb be­következő vesztét és orditozásukkal terrorizálják azt a néhány svábot is, a­ki még magyar érzelmű; mert ha ezek csak mukkani mernek is, azon­nal renegátok! soviniszták!! s mivel látják, hogy az egész közvéleményt, főleg pedig a városi és községi ha­tóságokat mennyire hatalmukba ke­rítették a véres szájú izgatók, inkább opportunusan hallgatnak, mint­sem hogy a város hangulatával flyik­ el­lenségeskedésbe kerüljenek. Az erdélyi szászok mindig elől jártak a magyar­ellenes tüntetések­ben, a Schulverein, az Alldeutsch mozgalmak ezek közt találtak mindig legmelegebb részekre és újabban már annyira mentek a vakmerőségben, hogy városi közgyűléseken nyíltan megtagadták az engedelmességet a városok és helységek nevének ma­gyarosításáról szóló rendeletnek. A magyar királyi posta száz számra hozza az Alldeutsch eszmék­kel a Schulverein elveivel szaturált magyar­ellenes újságokat és röpira­­tokat, s az ügyészség a legritkább esetekben emeli fel szavát, hogy e mérges maszlagtól vonja meg a posta a szállítást. És hogy mindezen német moz­galmak nem maradnak hatás nélkül, mutatja azt a svábok nemzetiségi mozgalma oly vidékeken is, hol eddig jó magyar érzelmeikről voltak isme­retesek ; mutatja ezt azon egész a gyűlöletig, sőt véres tettlegességig fokozódó egyenetlenség, mely főleg vegyes ajkú községekben merül fel azonnal, mihelyst akár az iskolában, akár a templomban a magyar nyelv­nek érvényt akarnak szerezni. Hogy a horvátok mennyire sze­retnek bennünket, azt eléggé bizo­nyítja a sárba tiport vagy elégetett magyar zászló, a sárral bemázolt magyar címer és felirat a magyarsá­gáért halállal fenyegetett vasúti tiszt­viselői kar, s az a kényszer, hogy a közbiztonság céljából e tisztviselői kart revolverekkel kellett ellátni, ka­tonaságot koncentrálni és több helyen a statáriumot kihirdetni. Minderről azonban elég szó eset a közelmúlt­ban e lapok hasábjain, azért ezekről bővebben nem szólunk. A tótok között graszál a pánszlá­vizmus és hogy nem csupán a tót nép szellemi és anyagi érdekeit akar­ják mozgalmaikkal felvirágoztatni, hanem hogy valóságos politikai és pedig állam­ellenes céljaik vannak, mutatja az, hogy most már nem csak kacsintgatnak Oroszország felé, ha­nem nemzetiségi képviselőket külde­nek a parlamentbe, s esküdtszéki tárgyaláson, főleg pedig röpiratokban merik hangoztatni, hogy akkor sza­badul fel a magyar zsarnokság alól a tót nép, ha majd az első kozák lo­vának patája csattog Budapest ut­cáin. Mit szóljunk az oláhokról ? Nemcsak Erdélyben, de most már a tulajdonképeni Magyarország­ban is graszálni kezdenek. Aradon az oláh püspök beigtatásánál az összes ünnepségek alatt nem hangzott el egyetlen magyar szó sem , mikor a püspök a királyt, majd később a kormányt oláh nyelven felköszöntötte, még akkor sem jutott senkinek sem Üzlethelyiség: Premontrei-palota. Műtermeim : Kálvária és Csillag­a. (saját házamban.) Siebert oltár építészet, szobrászat, aranyozás és festészeti műin­­tézete SZOMBATHELY Raktáron tartok és készítem a templom belső berendezésnek összes tárgyait u. m.: Uj oltárok, szószékek, szt. sírok, keresztkutak, gyó­nószékek, templompadok stb. építését. Olajfestmény, oltárképek és stációképek stb. Templomfestést és műmárványozást a legművészibb kivitelig. Trégi oltárok, szószékek stb. re­no­­válását. Mindennemű fából faragott szobrok. Bronztárgyak, szentségtartók, kelyhek feszületek és gyertyatartók. Úgyszintén ezek PST tüziaranyozása. ISI A munka megtekintés céljából kívánatra saját költse— 1486 gémen kiutazom.

Next