Pécsi Közlöny, 1904. február (12. évfolyam, 26-33. szám)
1904-02-04 / 26. szám
1604. február 4« Csütörtök XII. évfolyam 26. szám, PÉCSI KÖZLÖNY Fagtonkivüli politikai lap — Megjelenik minden szerdán és szombaton este. '■ I—— Szerkesztőség és kiadóhivatal. LyceusBurtea • Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefonszám HL D Ő M E L ANZEL M, fotóTőB szerkesztő. MADARÁSZ BÉLA, laptulajdonos és kiadó. Kéziratot nem adtunk vissza. Előfizetési árak: Egész éve 12 K. Félévre 6 K. Negyedévre 8 K. Egy hónapé* 1 K. Egyes szám ára 10 fillér. Népesedési politika: WB. 1904. január. Hont vármegye átirata az egy gyermekrendszer ellen Baranya vármegye legutóbbi megyegyülésén ismételten élénk visszhangra s meleg pártolásra talált s Magyarország népesedési politikáját érdekesen jellemezte ott elhangzott eszméiben, jelzett törekvéseiben. Morvay, ev. ref. lelkész gyakorlati tanulmánya vészkiáltás volt a magyar nép erkölcsi bukása fölött, mert tagadhatatlan ezen nemzetiségi országban épen a tisztán magyar fajú — s felekezeti jelleg szerint — a református nép az, a mely önkiirtás és elmúlás örvénye felé közeleg leginkább. Az alsó- és felsőbaranyai református, de részben már katolikus egyházközségek népe, az ormánysági s a Duna-Dráva szögében lakó Bellye, Laskó, Kopács, Karancs, Keő, Vörösmarth stb. községek vidéke az elnéptelenedés, az önkiirtás ijesztő rémképeit mutatják megyénkben. Tudok kb. 300 lélekkel bíró ref. egyházközséget, amely egész álló esztendőn keresztül egy születési esetet sem produkált; az iskolákban csak alig lézeng még nagyobb egyházközségekben is 20—25 majomszeretettel elkényeztett gyerek. Az állatias érzületnél alábbvaló erkölcstelen módon irtja ki ez a nép faját, nemzetiségét, semmisíti meg vérét, s a kialudt családi tűzhelyek romjai fölött dermesztve siratja ez a nyomorult nép ősei portájának pusztulását. Elmúlik nyomtalanul s borzasztó bűnök irtózatos erkölcsi hanyatlás és társadalmi züllöttség jelöli megérdemlett sorsának tragikus útját. Tervszerű népesedési politikája Magyarországnak atelepítési s néhány statisztikai s közegészségi törvényen kívül eddig még nem is volt; pedig tagadhatatlan, hogy a népesedés kérdése a szociális nemzetgazdasági, hadügyi kérdések egyik legelőkelőbbje. A szociálpolitikában kétféle alakjában jelentkezik, mint túlnépesedés és elnéptelenedés. S általános az a felfogás, hogy a népesedési politikának bizonyára a túlnépesedés kérdésének megoldása a nehezebb oldala; sokkal több társadalomnak s államnak kell küzdenie a túlnépesedés, mint elnéptelenedés kérdésének megoldásával. Az meg határozottan bizonyos, hogy sokkal kevesebb erkölcsi jellegű eszközök állanak a viszonyok egyensúlyának megőrzésében egyik megoldási, mint a másik megoldási rendszer szolgálatában. Ha eszmélődés nélkül surranunk el ezen nagy szociális probléma mellett, úgy tűnik fel a dolog, mintha az elnéptelenedés rendszere a túlnépesedésnek, vagy legalább is az attól való félelemnek következménye, egyik a másiknak oka volna s igy Malthusz elvei szerint alakulna ki a népesedési politika. Bár nem lehet tagadni, hogy a gyermekirtásnak általános kiinduló pontja a pauperizmus de szó sem lehet róla, hogy Magyarországban s főleg megyénkben ezen oknak volna az elnéptelenedés tulajdonítható. A fényűzés, a családi élet kapcsainak lazasága, a családi élet sexuális erkölcstelensége, a gyermekneveléstől való iszony, az anyaság eszméje méltóságának alá sülyedése, a nők részéről a testi szépség megőrzése, a kiválóan jómódú élet fentartása, a szemtelen, átöröklött erkölcstelen divat, amely a több gyermekű anyát pelengérre állítja, a valláserkölcsi élet alásülyedése s vele az erkölcsi s lelkiismereti érzület kipusztulása s más már önmagukban is erkölcstelen okok számlájára irható ezen elhatalmasodott bűn s nemzeti átok nyomasztó súlya Ha még a túlnépesedés fenyegetné Magyarország társadalmi, nemzetgazdasági viszonyait, avagy talán a közegészségi viszonyok mostohasága miatt öltene oly fenyegető alakot ez a szociális, nagy értékű kérdés, akkor a rémkép némileg elveszítené sötét árnyalatait, s csak etnikai és más kisebb jelentőségű társadalmi pontokat homályosítana be. De e föltevésről szó sem lehet. Magyarország földje egészséges s nem kapitális jellegű nemzet- s közgazdasági viszonyok mellett megkétszerezett lakosságot is elbír; közegészségi ügye meg az utolsó esztendők alatt lényegesen megváltozott s a napról-napra való fokozatos fejlődés állapotában van. De, ha volna is túlnépesedés a földgolyó különböző pontjain, ez a túlnépesedés nem lehet sohasem általános, mindig csak viszonylagos jellegű. Abszolút túlnépesedésről szó sem lehet. Természeti, éghajlati, fekvési, physiológiai, sőt még kulturális viszonyok is természetes akadályai a túlnépesedésnek. A bécsi keresztény szociális egylet elnöke statisztikailag világítja meg azon physiológiai tényt, hogy — miként a természet világában az alsóbb rendű állatok szaporodása óriási nagy, s minél kifejlődöttebb, s nemesebb ösztönökkel, érzéki tehető s ségekkel biró osztályok s fajok felé A. a.n. ..7.6„ I As felet megnagyobbítva és íM jem| A‘velel 1879 óta in filen PÉCSETT, Percel-utca 35. és Kir*aly-utca 38. szám (Mastries-féle ház.) f * 3iratkó .ffibin utóda KÁLMÁN EDE szobrász és oltárépitész. Ajánlja magát mindennemű temploSIl—inn.IS.k.áLk, ÍSt-», kő* £5 01pS25böl leendő elkészítésére. Raktáron levő Mész fa— és gipsz szobr*OJK rendkívül leszállított áron adatnak. Készit: épület díszítményeket köthel, gipszböl és cementből. Elvállal: fac£iaxa.gr©,so3s.a.t asztalosok részére, s minden e szakmába vágó dolgokat. Az elvállalt munkák pontos és kifogástalan elkészítéséről kezeskedik a régi s jóhírnevű cég jelenlegi tulajdonosának a külföldön szerzett bő tapasztalata.