Pécsi Közlöny, 1904. február (12. évfolyam, 26-33. szám)

1904-02-04 / 26. szám

1604. február 4« Csütörtök XII. évfolyam 26. szám, PÉCSI KÖZLÖNY Fagtonkivüli politikai lap — Megjelenik minden szerdán és szombaton este. '■ I—— Szerkesztőség és kiadóhivatal. LyceusBurtea • Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon­szám HL D Ő M E L ANZEL M, fotóTőB szerkesztő. MADARÁSZ BÉLA, laptulajdonos és kiadó. Kéziratot nem adtunk vissza. Előfizetési árak: Egész éve 12 K. Félévre 6 K. Negyedévre 8 K. Egy hónapé* 1 K. Egyes szám ára 10 fillér. Népesedési politika: WB. 1904. január. Hont vármegye átirata az egy gyermekrendszer ellen Baranya vár­megye legutóbbi megyegyülésén ismé­telten élénk visszhangra s meleg pár­tolásra talált s Magyarország népe­sedési politikáját érdekesen jellemezte ott elhangzott eszméiben, jelzett törek­véseiben. Morvay, ev. ref. lelkész gyakor­lati tanulmánya vészkiáltás volt a magyar nép erkölcsi bukása fölött, mert tagadhatatlan ezen nemzetiségi országban épen a tisztán magyar fajú — s felekezeti jelleg szerint — a református nép az, a mely önkiirtás és elmúlás örvénye felé közeleg leg­inkább. Az alsó- és felsőbaranyai re­formátus, de részben már katolikus egyházközségek népe, az ormánysági s a Duna-Dráva szögében lakó Bellye, Laskó, Kopács, Karancs, Keő, Vörös­­marth stb. községek vidéke az elnép­telenedés, az önkiirtás ijesztő rém­képeit mutatják megyénkben. Tudok kb. 300 lélekkel bíró ref. egyházköz­séget, a­mely egész álló esztendőn keresztül egy születési esetet sem produkált; az iskolákban csak alig lézeng még nagyobb egyházközsé­gekben is 20—25 majomszer­etettel elkényeztett gyerek. Az állatias érzü­letnél alábbvaló erkölcstelen módon irtja ki ez a nép faját, nemzetiségét, semmisíti meg vérét, s a kialudt családi tűzhelyek romjai fölött der­­mesztve siratja ez a nyomorult nép ősei portájának pusztulását. Elmúlik nyomtalanul s borzasztó bűnök irtózatos erkölcsi hanyatlás és társadalmi züllöttség jelöli megérdem­­lett sorsának tragikus útját. Tervszerű népesedési politikája Magyarországnak a­­telepítési s né­hány statisztikai s közegészségi tör­vényen kívül eddig még nem is volt; pedig tagadhatatlan, hogy a népese­dés kérdése a szociális nemzetgaz­dasági, hadügyi kérdések egyik leg­előkelőbbje. A szociálpolitikában két­féle alakjában jelentkezik, mint túlnépesedés és elnéptelene­dés. S általános az a felfogás, hogy a népesedési politikának bizo­nyára a túlnépesedés kérdésének meg­oldása a nehezebb oldala; sokkal több társadalomnak s államnak kell küzdenie a túlnépesedés, mint elnép­telenedés kérdésének megoldásával. Az meg határozottan bizonyos, hogy sokkal kevesebb erkölcsi jellegű esz­közök állanak a viszonyok egyen­súlyának megőrzésében egyik meg­oldási, mint a másik megoldási rend­szer szolgálatában. Ha eszmélődés nélkül surranunk el ezen nagy szociális probléma mel­lett, úgy tűnik fel a dolog, mintha az elnéptelenedés rendszere a túlné­pesedésnek, vagy legalább is az attól való félelemnek következménye, egyik a másiknak oka volna s igy Malthusz elvei szerint alakulna ki a népese­dési politika. Bár nem lehet tagadni, hogy a gyermekirtásnak általános kiinduló pontja a pauperizmus de szó sem lehet róla, hogy Magyar­­országban s főleg megyénkben ezen oknak volna az elnéptelenedés tulaj­donítható. A fényűzés, a családi élet kapcsainak lazasága, a családi élet sexuális erkölcstelensége, a gyermek­­neveléstől való iszony, az anyaság eszméje méltóságának alá sülyedése, a nők részéről a testi szépség­ megőrzése, a kiválóan jómódú élet­ fentartása, a szemtelen, átöröklött erkölcstelen divat, a­mely a több gyermekű anyát pelengérre állítja, a valláserkölcsi élet alásülyedése s vele az erkölcsi s lelkiismereti érzület ki­pusztulása s más már önmagukban is erkölcstelen okok számlájára ir­ható ezen elhatalmasodott bűn s nemzeti átok nyomasztó súlya Ha még a túlnépesedés fenye­getné Magyarország társadalmi, nem­zetgazdasági viszonyait, avagy talán a közegészségi viszonyok mostoha­­sága miatt öltene oly fenyegető ala­kot ez a szociális, nagy értékű kér­dés, akkor a rémkép némileg elve­szítené sötét árnyalatait, s csak etnikai és más kisebb jelentőségű társadalmi pontokat homályosítana be. De e föl­tevésről szó sem lehet. Magyarország földje egészséges s nem kapitális jel­legű nemzet- s közgazdasági viszo­nyok mellett megkétszerezett lakos­ságot is elbír; közegészségi ügye meg az utolsó esztendők alatt lénye­gesen megváltozott s a napról-napra való fokozatos fejlődés állapotában van. De, ha volna is túlnépesedés a földgolyó különböző pontjain, ez a túlnépesedés nem lehet sohasem álta­lános, mindig csak viszonylagos jel­legű. Abszolút túlnépesedésről szó sem lehet. Természeti, éghajlati, fek­vési, physiológiai, sőt még kulturális viszonyok is természetes akadályai a túlnépesedésnek. A bécsi keresztény szociális egylet elnöke statisztikailag világítja meg azon physiológiai tényt, hogy — miként a természet világában az alsóbb rendű állatok szaporodása óriási nagy, s minél kifejlődöttebb, s nemesebb ösztönökkel, érzéki tehető s ségekkel biró osztályok s fajok felé A. a.n. ..7.6„ I As felet megnagyobbítva és íM jem| A‘velel 1879 óta in filen PÉCSETT, Percel-utca 35. és Kir*aly-utca 38. szám (Mastries-féle ház.) f * 3iratkó .ffibin utóda KÁLMÁN EDE szobrász és oltárépitész. Ajánlja magát mindennemű tem­ploSIl—inn.IS.k.áLk, ÍSt-», kő* £5 01pS25böl leendő elkészítésére. Raktáron levő Mész fa— és gipsz szobr*OJK rendkívül leszállított áron adatnak­­. Készit: épület díszítményeket köthel, gipszböl és cementből. Elvállal: fac£iaxa.gr©,so3s.a.t asztalosok részére, s minden e szakmába vágó dolgokat. Az elvállalt munkák pontos és kifogástalan elkészítéséről kezeskedik a régi s jóhírnevű cég jelenlegi tulajdonosának a külföldön szerzett bő tapasztalata.

Next