Pécsi Közlöny, 1905. október (13. évfolyam, 207-230. szám)

1905-10-04 / 207. szám

1905 október 4. XIII. évfolyam 207. szám Szerda 03erkesztőség és kiadóhivatal Lyceum ut­ca 4. Virosi és internrbán telefon szom 111 Főszerk­esztő : Dr. EGRY BÉLA, ügyvéd, országgyűlési képviselő. Dömös Antolin Madarász Béla felelős szerkesztő, kiadó laptulajdonos. Kéziratot nem adnak vissza Előfizetési árak : Egész évre 24 K f­lévre 12 K, n­egyedévre 6 K, egy hónapra 2 K. Egyes szám ára 10 fillér. A tegnapi közgyűlés. A alkotmányvédő küzdelemben hozott közgyűlési határozat elrendeli, hogy minden hónap első hétfőjén közgyűlést tartson a város közön­sége. A tegnapi közgyűlés is ilyen rendkívüli közgyűlés volt, melynek három érdemleges tárgya volt. Horváth István és társainak in­dítványára elhatározta a város köz­gyűlése, hogy a város kegyurasága alá tartozó templomokban október hó­d­ikán gyászistentiszteletet tartat, ezen való megjelenésre a vármegye törvényhatóságát és a Pécsett székelő állami hivatalok vezetőit is meg­hívja. Az iskolában ezen a napon szü­netet tartat a város és meghagyja a tanítóknak, hogy a nap gyászos emlékéről, történelmi nagy jelentő­ségéről a gyermekeket gyászünnepély keretében világosítsa fel. Ezt a határozatot a város közön­sége egyhangúlag hozta meg. Helyes ! Hadd ismerjék meg már azok a fiatal gyermekek is történel­münk legnagyobb alakjait, azokat akik nem csak életüket, de becsüle­tüket is a magyar szabadság oltá­rára áldozták, had merítsen az a gyermeki szív is a hazaszeretetnek abból a forrásából, amely igaz lángoló, nagy áldozatra kész hazaszeretetre tanít Hogy el ne szédítse a jövőben a hazátlanok hiú álmodozása, hogy szívvel lélekkel ragaszkodjék ahhoz az áldott anyaföldhöz, amelyen bölcsője ringott s amelyben sírja lesz ! Ezt a gyászt, az öröm ünnepeit október hatodikét, március 15-ikét, a hazaszeretetnek ezt a két pólusát, már rég be kellett volna vinni az iskolákba s akkor a kellőkép vérté­zett magyar keblekről lepattantak volna az internacionalizmus mérges nyilai, ahogy a jövőben lepattannak, mert most, amikor a napnál világo­sabb, hogy az internacionalisták nem az ő „nagy céljaikat“ akarják elérni, csak bécsi parancsszóra a nemzeti követeléseket lehetetlenné tenni,­­ egymás után nyílik fel a józan ma­gyar munkásság szeme és maguk a józan, a gondolkodó munkások tilta­koznak az ellen, hogy a Welfner Jakabokat, a Kardos-Izrael Jakabo­kat, a Bokányi Jakabokat — azaz pardon ez már Dezső ! — az inter­­nacionális szocializmus vezéreinek tekintsék ! Ott vannak ma már a munkások is a magyar nemzeti jogokért folyó küzdelemben, ott van a nemzeti tri­kolor mellett a szocialisták vörös zászlója is — de azt nem Weltner Jakab és társai lengetik ! Akkor, amikor komoly akcióra kerül a sor, akkor néhány szájhős, néhány megfizetett ember kivételével mind együtt vagyunk, nem lehet a m­agyar munkást soká elbódítani internacionális maszlaggal. Ennek az internacionális kórnak lesz ez ellenszere a jövőben. * Horváth István indítványát megokolja élőszóval is. Csak az a nemzet él örökké, amely erőt az élethez az ősök kultuszából merít. A nagy elődök kultusza nálunk saj­nos, négy évtized óta lelohadt, mert az emberek új hivatalos bálványokat állítottak maguknak, s a hazáért elhunytak, a szabad­ság mártyrjainak tisztelete csupán egy kis körre szorítkozott, arra a körre, amelyet sem ígéretekkel, sem rang­emeléssel, sem nemesi címerekkel nem lehetett eltántorí­tani őseinek tiszteletét él De a nemzeti eszme nem engedi eltemetni magát, az ki­tör az erőszakkal leszorított kripta­födél alól. Történelmi időket élünk, megismétlőd­nek az október hatodikét megelőző esemé­nyek, ezért kell a magyar szabadság már­tyrjainak ünnepét bevinni az iskolák falai közzé, az ő példájukból merített hazasze­retetet kell belenevelni az ifjúságba. Majorosy Imre kir. tanácsos polgár­­mester kijelenti hogy a tanács is hozzá­járult ehhez a kegyeletes szép ünneplés­hez s ajánlja, hogy a közgyűlés mondja ki egyhangúlag, hogy megünnepli október 6-ikát. Ferde Mihály tiszti ügyész kijelenti, hogy a dolog értelméhez nem szól, hiszen ő is benn volt abban a tanácsban, amely pártolólag javasolta beterjeszteni az indít­ványt. Minthogy azonban nincsen meg a törvényben előírt követelmény arra, hogy a határozatnak csak birtokon kívül való meg­­felebbezhetése kimondható legyen, ez ellen tiltakozik s minthogy nem valószínű úgy sem, hogy bárki is megfelebbezi a határo­zatot, ennek a függeléknek úgy sincs ér­telme. Mud­nyánszky Béla bizottsági tag nem osztja a tiszti főügyész véleményét, mert akkor, amikor a nemzeti küzdelem leveré­sére a kormány tagjai szövetkeznek a nem­zetközi szocialistákkal s mikor ebben a vá­rosban is vannak ilyen nemzetközi elemek, akkor könnyen megeshetik velünk, hogy kimondott határozatunkat megfelebbezik és mi elesünk attól, hogy a tervezett módon megünnepelhessük­­az aradi gyásznap év­fordulóját. Majorossy Imre tapitatosságának sike­rült kivinni, hogy egyhangúlag határozta el a közgyűlés a beadott indítvány értelmé­ben a gyászünnep hivatalos megün­neplését. Dr. Bodó Aladár és társai indítványt adtak be, s a tanács pártolólag terjesztette a közgyűlés elé, hogy mondja ki a köz­gyűlés, miszerint megdöbbenéssel értesült arról, mikép fogadta a király a magyar többség vezéreit, legnagyobb megbotránko­zását fejezi ki a király tanácsadóinak el­járása fölött s egyúttal biztosítja a vezé­reket Kossuth Ferencet, Andrássy Gyula grófot, Apponyi Albert grófot, Bánffy Dezső bárót és Zichy Aladár grófot elismeréséről és ragaszkodásáról. Az indítványt a közgyűlés felszólalás nélkül egyhangúlag elfogadta. Visy László dr. lemondott a 25-ös bizottságban viselt tagságáról. A közgyűlés Erreth János javaslatára Schmied Boldi­zsárt választotta helyébe. Szilágyi és Liptó valamint Zala és Mosony vármegyék átiratait egyszerűen tu­domásul vették. Somogy vármegye átiratára elhatá­rozta a közgyűlés, hogy alkotmány­védő határozatait megküldi a többi vármegyék­nek is és a t törvényhatóságok folytonos érintkezésének fönntartására egy központi bizottságba a város részéről tagokul bevá­lasztja Muttnyánszky Béla, Hamerli Imre és Bodó Aladár dr. tagokat. Majorossy Imre kir. tanácsos polgár­­mester ekkor átadta az elnöki széket Nendt­­wich Andor helyettes polgármesternek, mert az ő ügye került tárgyalásra a huszonötös bizottság jelentése kapcsán. A 25-ös bizottság jelenti, hogy meg­vizsgálta az adó­kezelést s meggyőződött róla, hogy a pénztár állami adót nem fogadott el. Fogyasztási adókban 13286 korona folyt be s ezzel a fogyasztási adókban

Next