Pécsi Közlöny, 1905. október (13. évfolyam, 207-230. szám)
1905-10-04 / 207. szám
1905 október 4. XIII. évfolyam 207. szám Szerda 03erkesztőség és kiadóhivatal Lyceum utca 4. Virosi és internrbán telefon szom 111 Főszerkesztő : Dr. EGRY BÉLA, ügyvéd, országgyűlési képviselő. Dömös Antolin Madarász Béla felelős szerkesztő, kiadó laptulajdonos. Kéziratot nem adnak vissza Előfizetési árak : Egész évre 24 K flévre 12 K, negyedévre 6 K, egy hónapra 2 K. Egyes szám ára 10 fillér. A tegnapi közgyűlés. A alkotmányvédő küzdelemben hozott közgyűlési határozat elrendeli, hogy minden hónap első hétfőjén közgyűlést tartson a város közönsége. A tegnapi közgyűlés is ilyen rendkívüli közgyűlés volt, melynek három érdemleges tárgya volt. Horváth István és társainak indítványára elhatározta a város közgyűlése, hogy a város kegyurasága alá tartozó templomokban október hódikán gyászistentiszteletet tartat, ezen való megjelenésre a vármegye törvényhatóságát és a Pécsett székelő állami hivatalok vezetőit is meghívja. Az iskolában ezen a napon szünetet tartat a város és meghagyja a tanítóknak, hogy a nap gyászos emlékéről, történelmi nagy jelentőségéről a gyermekeket gyászünnepély keretében világosítsa fel. Ezt a határozatot a város közönsége egyhangúlag hozta meg. Helyes ! Hadd ismerjék meg már azok a fiatal gyermekek is történelmünk legnagyobb alakjait, azokat akik nem csak életüket, de becsületüket is a magyar szabadság oltárára áldozták, had merítsen az a gyermeki szív is a hazaszeretetnek abból a forrásából, amely igaz lángoló, nagy áldozatra kész hazaszeretetre tanít Hogy el ne szédítse a jövőben a hazátlanok hiú álmodozása, hogy szívvel lélekkel ragaszkodjék ahhoz az áldott anyaföldhöz, amelyen bölcsője ringott s amelyben sírja lesz ! Ezt a gyászt, az öröm ünnepeit október hatodikét, március 15-ikét, a hazaszeretetnek ezt a két pólusát, már rég be kellett volna vinni az iskolákba s akkor a kellőkép vértézett magyar keblekről lepattantak volna az internacionalizmus mérges nyilai, ahogy a jövőben lepattannak, mert most, amikor a napnál világosabb, hogy az internacionalisták nem az ő „nagy céljaikat“ akarják elérni, csak bécsi parancsszóra a nemzeti követeléseket lehetetlenné tenni, egymás után nyílik fel a józan magyar munkásság szeme és maguk a józan, a gondolkodó munkások tiltakoznak az ellen, hogy a Welfner Jakabokat, a Kardos-Izrael Jakabokat, a Bokányi Jakabokat — azaz pardon ez már Dezső ! — az internacionális szocializmus vezéreinek tekintsék ! Ott vannak ma már a munkások is a magyar nemzeti jogokért folyó küzdelemben, ott van a nemzeti trikolor mellett a szocialisták vörös zászlója is — de azt nem Weltner Jakab és társai lengetik ! Akkor, amikor komoly akcióra kerül a sor, akkor néhány szájhős, néhány megfizetett ember kivételével mind együtt vagyunk, nem lehet a magyar munkást soká elbódítani internacionális maszlaggal. Ennek az internacionális kórnak lesz ez ellenszere a jövőben. * Horváth István indítványát megokolja élőszóval is. Csak az a nemzet él örökké, amely erőt az élethez az ősök kultuszából merít. A nagy elődök kultusza nálunk sajnos, négy évtized óta lelohadt, mert az emberek új hivatalos bálványokat állítottak maguknak, s a hazáért elhunytak, a szabadság mártyrjainak tisztelete csupán egy kis körre szorítkozott, arra a körre, amelyet sem ígéretekkel, sem rangemeléssel, sem nemesi címerekkel nem lehetett eltántorítani őseinek tiszteletét él De a nemzeti eszme nem engedi eltemetni magát, az kitör az erőszakkal leszorított kriptafödél alól. Történelmi időket élünk, megismétlődnek az október hatodikét megelőző események, ezért kell a magyar szabadság mártyrjainak ünnepét bevinni az iskolák falai közzé, az ő példájukból merített hazaszeretetet kell belenevelni az ifjúságba. Majorosy Imre kir. tanácsos polgármester kijelenti hogy a tanács is hozzájárult ehhez a kegyeletes szép ünnepléshez s ajánlja, hogy a közgyűlés mondja ki egyhangúlag, hogy megünnepli október 6-ikát. Ferde Mihály tiszti ügyész kijelenti, hogy a dolog értelméhez nem szól, hiszen ő is benn volt abban a tanácsban, amely pártolólag javasolta beterjeszteni az indítványt. Minthogy azonban nincsen meg a törvényben előírt követelmény arra, hogy a határozatnak csak birtokon kívül való megfelebbezhetése kimondható legyen, ez ellen tiltakozik s minthogy nem valószínű úgy sem, hogy bárki is megfelebbezi a határozatot, ennek a függeléknek úgy sincs értelme. Mudnyánszky Béla bizottsági tag nem osztja a tiszti főügyész véleményét, mert akkor, amikor a nemzeti küzdelem leverésére a kormány tagjai szövetkeznek a nemzetközi szocialistákkal s mikor ebben a városban is vannak ilyen nemzetközi elemek, akkor könnyen megeshetik velünk, hogy kimondott határozatunkat megfelebbezik és mi elesünk attól, hogy a tervezett módon megünnepelhessükaz aradi gyásznap évfordulóját. Majorossy Imre tapitatosságának sikerült kivinni, hogy egyhangúlag határozta el a közgyűlés a beadott indítvány értelmében a gyászünnep hivatalos megünneplését. Dr. Bodó Aladár és társai indítványt adtak be, s a tanács pártolólag terjesztette a közgyűlés elé, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint megdöbbenéssel értesült arról, mikép fogadta a király a magyar többség vezéreit, legnagyobb megbotránkozását fejezi ki a király tanácsadóinak eljárása fölött s egyúttal biztosítja a vezéreket Kossuth Ferencet, Andrássy Gyula grófot, Apponyi Albert grófot, Bánffy Dezső bárót és Zichy Aladár grófot elismeréséről és ragaszkodásáról. Az indítványt a közgyűlés felszólalás nélkül egyhangúlag elfogadta. Visy László dr. lemondott a 25-ös bizottságban viselt tagságáról. A közgyűlés Erreth János javaslatára Schmied Boldizsárt választotta helyébe. Szilágyi és Liptó valamint Zala és Mosony vármegyék átiratait egyszerűen tudomásul vették. Somogy vármegye átiratára elhatározta a közgyűlés, hogy alkotmányvédő határozatait megküldi a többi vármegyéknek is és a t törvényhatóságok folytonos érintkezésének fönntartására egy központi bizottságba a város részéről tagokul beválasztja Muttnyánszky Béla, Hamerli Imre és Bodó Aladár dr. tagokat. Majorossy Imre kir. tanácsos polgármester ekkor átadta az elnöki széket Nendtwich Andor helyettes polgármesternek, mert az ő ügye került tárgyalásra a huszonötös bizottság jelentése kapcsán. A 25-ös bizottság jelenti, hogy megvizsgálta az adókezelést s meggyőződött róla, hogy a pénztár állami adót nem fogadott el. Fogyasztási adókban 13286 korona folyt be s ezzel a fogyasztási adókban