Pécsi Közlöny, 1908. január (16. évfolyam, 3-25. szám)

1908-01-04 / 3. szám

1908. január 4. Szombat XVI. évfolyam 3. szám. F­őszerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal Lyoeura-Istva 4. Virosi és id­erurbio telefon «*. 111. dp. eger Béla,­­mággyülési képviselő. Dérnél Asceim Madarász Béla felelő­s szerkesztő, kiadó kp tulajdonos. Kéziratot vissza nem adunk.­­ Előfizetési árak: Egész évre 24 K., félénk­i 12 K., negyedére 6 K., egy hónapra 2 K. Egyes szám ára 10 fillér. Niagara. Irta: Vértesi Károly. (Az írónak „Körutazás Amerikában“ című,­­ sajtó alatt lévő illusztrált útirányzataiból.) Régi időben kirándulással, vadászat közben közelítették meg a Nigara esését, és csendben, hetven kilométernyi távol­ságban hallottuk már annak dörejes zúgá­sát, a fület földre, kősziklára tapasztva­­ még messzebbről. A sziklamederbe lerakodó­­ víz hangja télen nyáron ugyanaz, a viztő­í meg is ugyanaz, mely volt, marad. Most zakatoló vonat hozza, mondjuk ezrével szállítja ide a turistákat, tehát csak akkor halljuk a víznek dörgését, mikor közelébe­­ jutottunk. A vizek menydörgésének — ha­; bár helytelenül — akarom én is nevezni,­ mert ez felel meg legjobban az ívó két in­dián nájegere elnevezésnek. Mikor a mondott szóhoz eljutok, ér­zem tollamnak­­az erőtlenségét, mert látom hogy a festőművész ecsetkezelése is fel­mondta a szolgálatot, mikor ezt a fölsége­­sen szép vízesést akarta vászonra tenni. Nehéz valóban a szép látványt a maga nagyszerűségében lerajzolni. Láttam ezt a new-yorki képtárban, Buffaloban is né­hány helyen, képeken. Habár itt vagyok közvetlen a vízcsoda közelében, kitérőt egy földrajzi kerülőt te­szek mégis, hogy ezután ihlettel és áhítattal jöjjek vissza. A brit- canadai tavak, a Felső-, Michi­gan-, Huron-, Erie­s Ontario-tó, tehát mind az öt tengerszem tó, Canada és az Egye­sült Államok között fekszik és egymással összekötetésben van, úgy, hogy körforgás­ban, egyik a másikba ömleszti a vizét, végre az Ontarióból kiszakadó, azután meg­csendesedő víz a legvizdásabb­, 1700, hol csoportokban, hol különálló szigetet körül­folyó, Volga nagyságú Szent Lőrinc folyót alkotja, mely 125 méter széles torkolatán hömpölygeti habját az Atlanti-tengerbe. Az óceánjáró hajók Montrealig jönnek fel a széles hátán, fúrnak a mély vízben, tehát sz édesvizű tengernek láncolatát képezi Ezen a szeszélyes alakú sziklákkal, világ­csoda helyen, édesvizű legnagyobb archipe­­lagus környékén, ahol tó, csatorna, folyóág emeli a táj szépségét, szeretnek az amerikai milliomosok nyaralni, fürdőzni. Van akár­hány gazdag, aki egész szigetet bír, azt vévői kereszteli. Hiúk a canadai vagyonos emberek. Egy Licke nevű, Californiában meggazdagodott molnár, tíz millió dollárt szánt arra, hogy egy csillagvizsgáló-tornyot — melyben a világ legelső távcsövét — az ő nevéről nevezé­k el. Pompás utazás esik nyári időben a nagy tavon, éjszaki beltengereken, mondják azok, akik végigvizszláztak, valóságos öröm az. Az Erie- és Ontario-tó között 101 méter magassági különbség van. Az össze­­kötő Niagara-folyó, rövid uta egyenletes folyással nem, csak eséssel ereszkedik le a két tó közötti magassági különbözet.- Miként mondottam, két tavat köt össze íz T Mik a mi törekvéseink. i­int :ízc,í£" ne”,TM!t."'8 a "ia ! irta: Bercáth Bíla őrs., képviselő. gas regiokban s ezert látjuk azt a m­i szokatlan hajszát a nemzeti kor-' A nagy nemzeti küzdelem éltető mány s ezzel életbeléptetett uj rend­erejét a függetlenségi eszmék meg-­ szer. iránt, valósítása irár­ti törekvés képezte. Aj Az osztrák folyton támadta s harc azért fél­­t, hogy a közös had­ támadja a magyar államegységet, sereg kiegészítését képező magyar sőt elég vakmerő volt a magyar hadseregben a magyar vezényszó nemzet ellen a birodalmi ülésben is h­ozassék be. Ez pedig nem volt kikelni s belügyeinkbe avatkozni, más, mint a magyar nemzetnek Megfujták a riadót, hogy szabad a hatalmi kérdése. Mig a nemzetnek magyar nemzetet sé­r­te­get­n­i, amit a nincs meg az örül­ó magyar had- hon ellenségei s Becsnek szövetsé­­gstsege, addig a függetlenségi eszmék gesei készpénz gyanánt vesznek s teljes diadalrajutása nem képzelhető, igyekeznek a mai rendszer kormá-­yz az ütköző párt. Azért van az o­rgát megbuktatni, hogy ezáltal a hogy az illetékes tényezők ezen két­ függetlenségi törekvéseinket megbuk­­désnél annyira idegesek s azért kel­­tathassak, lett a nemzetnek ezen alkalommal. A darabontok is igyekeznek a annyi szenvedésen átesni s annyi­­ magyart a magyartól elválasztani s bántalmakat elviselnie s annyi meg­­önző céljaikat az osztrákok segitsé­­a lazításokét, keresztü­k­ren m­e­­­gérelt n­e­v­­ címre. •­­ A nemzet ezen követeléséről lej A nemzetiségek az egész vona­l nem mondott s az országos függet­ jlen izgatnak s a magyar államegy­­lenségi párt azért kvalizált a többi­­ség ellen dúlnak és jónak látják a hatvanhetes pártokkal, hogy ezen negyven év alatt felgyülemlett gyy­­törekvéseit az átmeneti idő elmúlta­ anyagot felrobbantani és azt a mmn-,­­al képes legyen megvalósítani. Ha tét ellen felhasználni. A horvátok a koalíció meg nem alakul, az al- fellázadtak s ami a magyar alkot­­kotrrányellenes állapotok a nemzet­mány történetében eddig egész ismer­ törekvéseinek letörésével tovább fenn- rétlen volt, a magyarok képviselő­­állottak volna s kiszámithhatatlan kó­jházában hónapokon keresztül horváti rókát okoztak volna a nemzetnek, nyelven obstruáltak s a magyar A bizalom a kvalizált pártok nemzet önérzetét az egész világ előtt­ megsebzi s visszaélnek a magyar nagylelkűségével. A magyar állami rend sorait is igyekeznek a nemzetközi szocialis­ták megbontani s a magyar társa­dalmat hazafias munkájában meg­zavarni. Ennyi ellenséggel szemben s­­a darabont kormány által teremtett kényszerhelyzet következtében meg kellett az osztrákokkal a kiegyezést kötni s a kiegyezésben foglalt köz­jogi vívmányokat a kvóta felemelé­sével tőlük megvenni, hogy legalább tiz évig közgazdasági téren a nemzet erejét fejleszthessük s megerősödve 1917-ben az önálló vámterület alap­jára léphessünk s az osztrák hence­gésnek a vámsorompó felállításával véget vethessünk. Mert ha a magyar nemzet ere­jét kibontja s*­r.' L'gacile­iségi esz­­mék megvalósításával saját lábára áll, akkor keresni fogják a barátsá­gunkat s igyekeznek velünk­ szem­ben méltányosak lenni, mert külön­ben elég módunk és hatalmunk lesz velük szemben retorziók fegyverével élni s az ő orvtámadásaikat sikere­sen visszaverni. Az osztrákok politikája egészen az önzés és kapzsiság politikája, őket nem vezérli a történelmi múlt, ezer éves alkotmány, a dicső tradíció

Next