Pécsi Közlöny, 1908. május (16. évfolyam, 101-124. szám)

1908-05-01 / 101. szám

290S. május I. Péntek. XVI. árfolyam 101. Szerkesiztsség és kiadófeivatal Licenc;­ut*a 4. sz. Városi és interuron telefon szám 111. Föazenwszto: Dr. EG­RY S É L A •r&ziggy. képviseli. B®MEL AMZEI M felélé* szerkesztő: MADARÁSZ BÉLA kiadó l*pt»lajdé»és. / / Kéziratot vissca se« allsHk. Előfizetési árak: Kj­w. »vr* 24 K , StUvre It X., KejTéderre * K., egy hónapra 2 I. Egyes szárai ára 18 fillér. / ■jjKgífe’f'f •m -mm -'W- Bar anyagát me­gyei függ' és 48-as párt a pécsi Kos­suth-sítobor leleplezésen. Nendtwich Andor Pécs szab. kir. város polgármestere Jagics József, a Bárány avármegyei függetlenségi és 48-as párt elnökéhez a következő leve­let intézte : Nagyságos Pártelnök ur! A magyar haza legnagyobb fiának, a szabadság lánglelkű apostolának a művelt külföld előtt is hódolva elismert magyar államférfiának az 1848 évi törvények megteremtőjének, Magyar­­ország első felelős független pénzügy­miniszterének, az 1848-iki szabadság­­harc kormányzójának, városunk dísz­polgárának KOSSUTH LAJOSNAk városunkban k ■ZTiJakOttísbói /ééc&Szé ércszobrát a­z. évi május hó 10. nap­ján délelőtt fél 11 órakor fogjuk ünne­pélyesen leleplezni. Amidőn ezen ünnepélyre az elnök­lete alatt álló bar­anyamegyei függet­lenségi és 48-as pártot ezennel meg­hívjuk, fölkérjük, hogy testületi meg­jelenésével az ünnepély méltóságának emelését előmozdítani szíveskednék. Pécs, 1908. április hó 5 .- i Pécs szab. ki­ város közön-­­­sége nevében: NENDTWICH ANDOR kir. tanácsos, polgármester. Ezen meghívás következtében az elnökség ezúton felkéri a párt tagjait,­­ hogy a leleplezési ünnepélyre május 10-én minél számosabban megjelenni­ szíveskedjenek. Gyülekezés az ünne-,­pély napján d. e. 8—9isz óra között a­ Nádor-szállóban, ahonnét a párt testü­letileg vonul fel a pártelnök vezetése alatt az ünnepély színhelyére ahol koszorút helyez nagy hazánkfia lelep­lezendő szobrára. Bonyodalmak az ipartörvény körül. Az új ipartörvény körül keletke-­ zett bonyodalmakkal az iparos szem­­potjából kell foglalkoznunk tehát azon­ érdekeltség szempontjából, amelyet legközelebbről érdekel ennek a tör­vénynek sorsa. Az első igazság, amelyet el kell ismernünk az új ipartörvényről szól­ván az, hogy végre akadt egy kor­mány ,­ amelyik az iparosoknak tett ígéretét megtartja, komolyan veszi és megvalósítja. A magyar kereskedő és a magyar iparos több mint húsz esz­tendeje kéri az ipartörvény revízióját s ahány kormánya Magyarországnak e húsz év alatt volt, a mind megígér­te és ígérte az új ipartörvényt. És a nagyszámú társaságban Kossuth Fe­renc és Szterényi József az elsők, akik legkevesebbet fogadkoztak, de megcsinálták az új ipartörvényt. Nem koalícióról és nem kormánypártról van itt szó, hanem egy igen nagy fontosságú gazdasági érdekről, száz­ezrek érdekéről. És ronthatják ennek a kormánynak népszerűs­­éget őszintén és mestr­rség.­­ n. . .győződésből vagy aljas érdekekből, az egyszer tény, hogy a magyar kereskedő, grá­­ros, iparos és vállalkozó, munkaadó és munkás csupán azt a puszta tényt, hogy az ipartörvény revíziója meg­valósul, mély hálával, elismeréssel és köszönettel fogadja Hogy a törvény­­tervezet jó-e, rossz-e, az más kérdés, bár az általános vélemény hatalma­san,­­ meggyőződéssel és őszintén dicséri Szterényi munkáját. És ha rossz volna, az sem vonna le sem­mit a kereskedelmi kormány érdemé­ből, mert hiszen soha szélesebb al­kalom nem volt egy tövénytervezet megjavítására, mint amit Kossuth Ferenc kínál fel az érdekeltségnek és soha demokratikusabb kodifikálásban nem részesült törvény, mint amilyen az új ipartörvényre vár. És csodálatos, hogy amikor az egész ország kitörő elismeréssel és meglepetésszerű örömmel honorálja Kossuth Ferencnek azt az elhatáro­zását, hogy mielőtt a törvényjavasla­tot a törvényhozás elé terjesztené, sőt mielőtt végleges formában magáévá tenné, előbb meg akarja hallgatni az ország összes iparosainak, kereskedő­inek, alkalmazottainak, egyszóval az egész széles érdekeltségnek vélemé­nyét, óhajait, — kivánságait — bi­zonyára nem azért, hogy ezeket a felhangzó nézeteket félretegye — ak­kor jelentkeznek hangok, amelyek avval vádolják meg Kossuth Feren­cet, hogy az új ipartörvényt a meg­valósítás elöl el akarja sikkasztani. A dolog úgy áll, hogy Kossuth Ferenc mintegy másfél hónapi időt helyezett kilátásba az ország keres­kedőinek és iparosainak ahhoz, hogy az új ipartörvény tervezetét, melynek csak az első fele ötszáz paragrafus­ból áll, letárgyalja. Nem jogászok és politikusok, nem jogtudósok foglal­koznak az új ipartörvénnyel, hanem egyszerű iparosok és kereskedők, akiknek más dolguk is van, többek között a kenyérkereset. Egy ilyen nagyfontosságú törvényalkotás teljes feldolgozásához azonban született jo­gászoknak is kevés volna másfél hónap Méltányolható és jogos tehát az iparosságnak az az óhaja, hogy ez az idő kiterjesztessék és ha a más­fél hónap három hónapra való meg­hosszabbítását maguk az iparosok kérik, akkor ez a halasztás nemcsak nyugodtan megadható, de egyenesen megadandó, ha azt akarják, hogy az érdekeltek csakugyan kifejezésre jut­tathassák véleményüket és óhajaikat. Magukról az iparosokról és kereske­dőkről csak fel nem tételezhető, hogy a halasztást azért kérik, mert el akarják odázni a javaslat törvény­erőre emelését. Egy-két lap ugyanis húsvéti szenzáció gyanánt azt a hírt közölte, hogy a kormány el akarja halasztani az ipartörvény tárgyalására összehívandó szaktanácskozást. Az érdekeltség tájékoztatására illetékes helyről szükségesnek tartják kijelenteni, hogy az ipartörvény ter­vezetének vége (második része) rész­ben már nyomdában is van, részben most van szövegezés alatt és hogy Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter intenciója az, hogy május hó folyamán a törvényjavaslat teljes egészében rendelkezésére álljon az érdekeltségnek. A tervezet második ré­szébe megoldásra kerülő igen nehéz szo­ciálpolitikai problémák nagyobb meg­fontolást és több­oldalú előzetes megbeszélést igényelnek és ezért a tervezet ezen részének kiadása körül­belül egy hónapi időt késik, de ha­lasztási tendenciáról egyáltalán szó sem lehet. Ami pedig a szaktanács­­kozmányt illeti, ennek a tervezett időnél később leendő megtartását nem az érdekeltség kezdeményezte. A kereskedelemügyi miniszter nem­

Next