Pécsi Közlöny, 1908. június (16. évfolyam, 127-147. szám)
1908-06-03 / 127. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal Király utca 24. szám. Városi és interurbán telefonszám 111. DÖMEL ANZELM felelős szerkesztő. 1908. junius 3. Szerda, XVI. évfolyam 127. szám. Főszerkesztő : Dr. EGRY BÉL orszgg. képv. MADARÁSZ BÉLA kiadó laptulajdonos. Kéziratot vissza nem adunk. Előfizetési árak: Egész évre 24 K., félévre 12 K., negyedéve 6 K., egy hónapra 2 K. Egyes szám ára 10 fillér. Ingyenes népoktatás! Irta: Dr. EGRY BÉLA orszgy. képv. Az üvöltő dervisek, kik rágalmat rágalomra halmozva rekedtre ordították magukat, hirtelen elnémultak ! A klerikalismussal, jezsuitismussal, elfogultsággal, népek zsarnoki elnyomásával s a jó Isten tudja mivel nem vádolt Apponyi Albert gróf némitotta el őket! Üvöltő és rágalmakat szóró szájuk tátva maradt a bámulattól, mert ez a kultuszminiszteri székben ülő „felekezeti elfogultságu jezsuita népelnyomó zsarnok“ beterjesztette s letette a magyar országgyűlés képviselőházának asztalára a legliberálisabb, a legtisztább és legnemesebb intenzióktól áthatott törvényjavaslatot, az ingyenes népoktatásról szóló törvényjavaslatot. Minő nagy fontosságú, minő hatalmas és kihatásában, minő óriási horderejű ez a törvényjavaslat arról nem is szólt, azt minden józan gondolkozású ember tudja és átérzi. Hatalmas kulturális és szociális alkotás az, melynek áldásos gyümölcseit nemcsak a nagy tehertől szabaduló szülők, nemcsak a népoktatással foglalkozó derék tanítói kar, de a fiatal nemzedék is, mely az ingyenes oktatásban részesül, fogja élvezni. A zseniálisan megszerkesztett javaslat amellett, hogy semmiféle meglevő jogot és érdeket nem sért megszünteti azt az eddigi helytelen, képtelen és tarthatatlan állapotot is, mely nemcsak lealázó volt a tanítói karra nézve, zaklató és kellemetlen volt a szülőkre nézve is. Ugyanis a községi és felekezeti iskolákban a tan és egyéb díjakat, melyek részint készpénzbeli, részint terménybeli járandóságokból állottak eddig a tanító volt kénytelen beszedni, nem ritkán házról-házra járva dobszó mellett vitték el a szülők vánkosát tandíj fejében annak feje alól — nohát, hogy ez minő lealázó volt tanítóra és szülőre egyaránt, minő zaklatással járt ez, ezt commentárral kisérni nem kell. Ezen viszás és kellemetlenül lealázó helyzet most meg fog szűnni, mert a törvényjavaslat célja, mint azt címe is mutatja, úgy az állami valamint a községi és felekezeti népiskolákban nemcsak a mindennapi, de az ismétlő tanfolyamokban is behozza a teljesen ingyenes népoktatást! A törvényjavaslat felmenti a szülőket és a tanító ifjúságot a tandíj fizetése alól , de felmenti őket a 30 filléres tanítói nyugdíj fizetésének kötelezettsége alól is. Gondoskodik egyben az iskolafenntartók és nyugdíjalap kárpótlásáról is, mely címletek kárpótolhatására 3.402 222 K vesz fel és illeszt be a kultuszminiszteri költségvetés keretébe. Ezen felvett összeg az eszközölt számítások és kimutatások alapján következőleg oszlik meg: 1. Az állami népiskoláknál elmaradó s a kultusztárca által pótlandó tandíj jövedelem 185 308 K 2. Községi iskoláknál pótlandó .... 246'875 K 3. Felekezeti isk. pótlandó 1’990'039 K 4.Dologi és személyi szükségletekre fordított felvételi díjak kárpótlására . . . 280‘000 K 5. 30% tanitói nyugdíj pótlék..................... 700 000 K összesen : 3.402‘222 K A törvényjavaslat még az idei évben lesz letárgyalva s akként van tervezve, hogy az állami iskolákban már 1909. év őszén, a többiekben 1910. év őszén lépjen életbe. Üdvözöljük Apponyi Albert gr. vallás- és közoktatásügyi minisztert e hatalmas kulturális és szociális alkotása és benyújtása alkalmából, melyet nemcsak mi törvényhozók, de hiszem, hogy az egész ország közönsége hálás elismeréssel és lelkesedéssel fogadja. Várjon mit szól a „népelnyomó zsarnok“ e hatalmas kulturális és szociális alkotásához az elfogult és megvadult norvég író ? Hírhedt magyarok Amerikában. Hirhedt magyarok Amerikában cím alatt Miskolczi Henrik cikket írt, amelyből közöljük az alábbi érdekes részt: Boros Jenő (a rossz nyelvek szerint : Buxbaum Dávid), mint a Fejérvárykormány borbiztosa érkezett ki Newyorkba. Az előkelő üzleti negyed egyik legforgalmasabb utcájában, a Broadwayn nyitotta meg üzletét. Magyar koronával ékesített nagy tábláját, mely őt a magyar kormány teljhatalmú megbízottjának hirdett, még akkor sem vetette le, mikor a koalíciós kormány jutott hatalomra, mely őt sürgönyileg felfüggesztette állásától, melyet még jóformán el sem foglalt. Köztudomású, hogy az elcsapott borbiztos erősen kapaszkodott kinevezéséhez és nemcsak az ottani sajtóban tárgyalták ezt a piszkos ügyet, de a kormányt bepereléssel fenyegette. Hogy Magyarországon milyen turibünei vannak, azt ma a feledés fátyola takarja. Az amerikai levegőnek javító hatása van és lehet, hogy Boros Jenő egy pár év múltán külföldön élő nagy hazánkfia lesz. Ezek folytán egy cseppet sem lehetetlen, hogy Dienes Márton az újvilágban szintén sokra viszi. Dienes a Khuen Héderváry-kormány alatt került Amerikába. Csekély tízezer forinttal és Geiger Gizellával érkezett a szabadság földjére. Csendesen meghúzódott Newyorkban, de a magyaroktól távol, elég szépen élt a kormány ezreseiből. Mikor a Taussigbankházban az utolsó ezres bankót felváltotta, közeledett a megvetett magyar negyedhez és ma már a Nord-Deutscher- Lloyd magyar levelezője és ráadásul az Amerikai Magyar Népszava csendes szerkesztője. A legérdekesebb a dologban az, hogy most egyre-másra írja a vezércikkeket, melyekben erkölcsre, becsületre tanítja az amerikai magyarokat. Különben Warm William név alatt él és első polgári papírját is e névre vette ki. Ebből a tettéből látszik, hogy sohasem akar többé találkozni — Papp Zoltán doktorral. Kreutzer István dr. azonban nem esküdte le az osztrák császárt, mint az első papír (polgári levél) kivételével szokásos, mert rövid másfél évi amerikai tartózkodása után visszatért szeretett hazájába, hol a törvény tárt karokkal fogadta és szépen elitélte három esztendőcskére. Kreutzer István bácsi másfél évi amerikai tartózkodása alatt „nyomokat“ hagyott. Jó arcával sok hiszékeny magyart becsa