Pécsi Közlöny, 1908. június (16. évfolyam, 127-147. szám)

1908-06-03 / 127. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal Király­ utca 24. szám. Városi és interurbán telefon­szám 111. DÖMEL ANZELM felelős szerkesztő.­ ­ 1908. junius 3. Szerda, XVI. évfolyam 127. szám. Főszerkesztő : Dr. E­G­R­Y BÉL orszgg. képv. MADARÁSZ BÉLA kiadó laptulajdonos. Kéziratot vissza nem adunk. Előfizetési árak: Egész évre 24 K., félévre 12 K., negyedéve 6 K., egy hónapra 2 K. Egyes szám ára 10 fillér. Ingyenes népoktatás! Irta: Dr. EGRY BÉLA orszgy. képv. Az üvöltő dervisek, kik rágal­mat rágalomra halmozva rekedtre ordították magukat, hirtelen elné­multak ! A klerikalismussal, jezsuitismus­­sal, elfogultsággal, népek zsarnoki el­nyomásával s a jó Isten tudja mivel nem vádolt Apponyi Albert gróf né­­mitotta el őket! Üvöltő és rágalmakat szóró szá­juk tátva maradt a bámulattól, mert ez a kultuszminiszteri székben ülő „felekezeti elfogultságu jezsuita nép­elnyomó zsarnok“ beterjesztette s le­tette a magyar országgyűlés képvi­selőházának asztalára a leglibe­­rálisabb, a legtisztább és legnemesebb intenzióktól áthatott törvényjavaslatot, az ingyenes népoktatásról szóló törvényjavaslatot. Minő nagy fontosságú, minő ha­talmas és kihatásában, minő óriási horderejű ez a törvényjavaslat arról nem is szólt, azt minden józan gon­­dolkozású ember tudja és átérzi. Hatalmas kulturális és szo­ciális alkotás az, melynek áldásos gyümölcseit nem­csak a nagy tehertől szaba­duló szülők, nemcsak a nép­oktatással foglalkozó de­rék tanítói kar, de a fiatal nemzedék is, mely az ingye­nes oktatásban részesül, fogja élvezni. A zseniálisan megszer­kesztett javaslat amellett, hogy semmiféle meglevő jogot és érdeket nem sért megszünteti azt az eddigi helytelen, képtelen és tarthatatlan állapotot is, mely nemcsak lealázó volt a tanítói karra nézve, zaklató és kellemetlen volt a szülőkre nézve is. Ugyanis a községi és felekezeti iskolákban a tan és egyéb díjakat, melyek részint készpénzbeli, részint termény­beli járandóságokból állottak eddig a tanító volt kénytelen be­szedni, nem ritkán házról-házra járva dobszó mellett vitték el a szülők vánkosát tandíj fejében annak feje alól — nohát, hogy ez minő lealázó volt tanítóra és szülőre egyaránt, minő zaklatással járt ez, ezt commen­­tárral kisérni nem kell. Ezen viszás és kellemetlenül le­alázó helyzet most meg fog szűnni, mert a t­ö­r­v­é­n­y­j­a­v­a­s­lat cé­lj­a, mint azt címe is mutatja, úgy az állami valamint a községi és felekezeti népiskolák­ban nemcsak a mindennapi, de az ismétlő tanfolyam­ok­ban is behozza a teljesen ingyenes népoktatást! A törvényjavaslat felmenti a szülőket és a tanító ifjúságot a tan­díj fizetése alól , de felmenti őket a 30 filléres tanítói nyugdíj fizetésé­nek kötelezettsége alól is. Gondoskodik egyben az iskola­­fenntartók és nyugdíjalap kárpótlá­sáról is, mely címletek kárpótolha­­tására 3.402­ 222 K vesz fel és illeszt be a kultuszminiszteri költségvetés keretébe. Ezen felvett összeg az eszközölt számítások és kimutatások alapján következőleg oszlik meg: 1. Az állami népiskoláknál el­maradó s a kultusztárca által pót­landó tandíj jövedelem 185­ 308 K 2. Községi iskoláknál pótlandó .... 246'875 K 3. Felekezeti isk. pótlandó 1’990'039 K 4.­­Dologi és személyi szükségletekre fordí­tott felvételi díjak kárpótlására . . . 280‘000 K 5. 30% tanitói nyugdíj pótlék..................... 700­ 000 K összesen : 3.402‘222 K A törvényjavaslat még az idei évben lesz letárgyalva s akként van tervezve, hogy az állami iskolákban már 1909. év őszén, a többiekben 1910. év őszén lépjen életbe. Üdvözöljük Apponyi Albert gr. vallás- és közoktatásügyi minisztert e hatalmas kulturális és szociális al­kotása és benyújtása alkalmából, melyet nemcsak mi törvényhozók, de hiszem, hogy az egész ország közönsége hálás elismeréssel és lel­kesedéssel fogadja. Várjon mit szól a „népelnyomó zsarnok“ e hatalmas kulturális és szociális alkotásához az elfogult és megvadult norvég író ? Hírhedt magyarok Amerikában. Hirhedt magyarok Amerikában cím alatt M­i­s­k­o­l­c­z­i Henrik cikket írt,­­ amelyből közöljük az alábbi érdekes részt: Boros Jenő (a rossz nyelvek sze­rint : Buxbaum Dávid), mint a Fejérváry­­kormány borbiztosa érkezett ki Newyork­­ba. Az előkelő üzleti negyed egyik leg­forgalmasabb utcájában, a Broadwayn nyitotta meg üzletét. Magyar koronával ékesített nagy tábláját, mely őt a magyar­­ kormány teljhatalmú megbízottjának hir­­dett, még akkor sem vetette le, mikor a koalíciós kormány jutott hatalomra, mely őt sürgönyileg felfüggesztette állásától, melyet még jóformán el sem foglalt. Köz­tudomású, hogy az elcsapott borbiztos erősen kapaszkodott kinevezéséhez és nem­csak az ottani sajtóban tárgyalták ezt a piszkos ügyet, de a kormányt bepereléssel fenyegette. Hogy Magyarországon milyen turibünei vannak, azt ma a feledés fátyola takarja. Az amerikai levegőnek javító hatása van és lehet, hogy Boros Jenő egy pár év múltán külföldön élő nagy hazánk­fia lesz. Ezek folytán egy cseppet sem lehe­tetlen, hogy Dienes Márton az újvilág­ban szintén sokra viszi. Dienes a Khuen Héderváry-kormány alatt került Ameri­kába. Csekély tízezer forinttal és Geiger Gizellával érkezett a szabadság földjére. Csendesen meghúzódott Newyorkban, de a magyaroktól távol, elég szépen élt a kormány ezreseiből. Mikor a Taussig­­bankházban az utolsó ezres bankót fel­váltotta, közeledett a megvetett magyar negyedhez és ma már a Nord-Deutscher- Lloyd magyar levelezője és ráadásul az Amerikai Magyar Népszava csendes szer­kesztője. A legérdekesebb a dologban az, hogy most egyre-másra írja a vezércikke­ket, melyekben erkölcsre, becsületre tanítja az amerikai magyarokat. Különben Warm William név alatt él és első polgári papír­ját is e névre vette ki. Ebből a tettéből látszik, hogy sohasem akar többé talál­kozni — P­a­p­p Zoltán doktorral. Kreutzer István dr. azonban nem esküdte le az osztrák császárt, mint az első papír (polgári levél) kivételével szoká­sos, mert rövid másfél évi amerikai tar­tózkodása után visszatért szeretett hazá­jába, hol a törvény tárt karokkal fogadta és szépen elitélte három esztendőcskére. Kreutzer István bácsi másfél évi amerikai tartózkodása alatt „nyomokat“ hagyott. Jó arcával sok hiszékeny magy­art becsa

Next