Pécsi Közlöny, 1908. október (16. évfolyam, 224-251. szám)
1908-10-01 / 224. szám
.csi I.1008.O K1 0® 1908. október 1. Csütörtök. XVI. évfolyam 224. szám. Pécsi Közlöny Főszerkesztő: Dr EGRY BÉLA orszgy. képv. Kéziratot vissza nem adunk. Előfizetési árak: Egész évre 24 K., félévre 112 K., negyedévre 6 K., egy hónapra 2 K. Egyes szám ára 10 fillér. DR MEL ANZELM MADARASZ BÉLA A pluralitás - igaz Man. világi (Három cikk.) I. (P. Gy.) Mióta a választási reform kérdése a küszöb elé került, s magának Andrássy Gyula gróf belügyminiszternek kijelentéseiből nyilvánosságra jutott, hogy a kormány az általános szavazatjog keretébe az úgynevezett pluralitást is beilleszteni szándékozik, azóta — nem is említve a demagógok rosszhiszemű agitációját és mondvacsinált háborgását — sok szó esik arról, hogy jogosult-e és szükséges-e nálunk a pluralitás ? Ámbár komolyan meg vagyunk győződve arról, hogy mihelyt a választási reformról szóló törvényjavaslat a maga egészében,,udataival és indokolásával együtt, a fórum lesz, s a parlament tárgyalások minden irányban tisztázzák a kérdést, a közvélemény minden további kapacitáció nélkül, a legnagyobb megnyugvással a magáévá teszi a belügyminiszter álláspontját, mégis talán nem árt, ha előzetesen is némi világosságot vetünk a dologra. Akadémikus szempontból nézve a kérdést, megállapíthatjuk, hogy a pluralitás lényegében nem más, mint a kultúra üdvös és hasznos befolyásának biztosítása a tudatlan, s ennélfogva az államügyek célszerű irányítására képtelen tömeg uralmával szemben, hogy így a legfőbb államcél : a honpolgárok anyagi és szellemi javainak előmozdítása, s a fokozatos fejlődés zavartalansága biztosíttassák. Nagyon olcsó dicsőség, de egyszersmind a legnagyobb bátorság ezzel szembeállítani az egyenlőség hangzatos elvét. Hiszen az egyenlőségre csakugyan törekednünk kell mindnyájunknak, ámde ne lefelé, a tudatlanságban és kulturátlanságban keressük az egyenlőséget, hanem fölfelé, a szellemi fejlődés irányában. Ezt a tételt már most a szóbanforgó kérdésre alkalmazva, ha azt akarjuk megállapítani, hogy a pluralitás ellentétben van-e a demokratikus egyenlőség elvével, akkor azt felelős szerkesztő, kiadó laptulajdonos, kell vizsgálnunk, hogy a plurális szavazati jog olyan feltételekhez van-e kötve, amelyeket bárki a maga szorgalmával és munkásságával, vagyis egyéni tulajdonaival, önakaratából biztosan megszerezhet, vagy olyan feltételekhez, amelyeknek megszerzése a tömeg előtt, illetőleg a társadalom egyes tagjai előtt el van zárva ? Nos, az a plurális szavazati jog, amit Andrássy javaslata tervez, mindenki számára minden pillanatban nyitva áll; aki azt meg akarja szerezni, bízvást meg is szerezheti. A kettős szavazat ugyanis nagyon csekély szellemi és anyagi képesítéshez van kötve ; ami pedig a hármas szavazatot illeti, az a középosztályra terjed ki, márpedig a középosztály éppen a demokrácia gerincét képezi. A plurális szavazati jog nincs kötve sem a nagy vagyonhoz, sem a születéshez, s így nem statuál sem plutokratikus, sem arisztokratikus kiváltságokat. Lehet valaki milliomos, úgy lehet báró, gróf, herceg, azért még nem gyakorolhat többes szavazati jogot, ha csak a kellő szellemi kvalifikációval nem bír. Ellenben már az egy segéddel dolgozó iparos, vagy az egy cselédet tartó földműves, sőt az öt év óta ugyanazon munkaadónál alkalmazott közönséges munkás is kettős szavazati jogot élvez. Tehát tisztán a tudás és a munka képezi a föltételét a nagyobb jognak , a tudás és a munka pedig a legkiválóbb demokratikus tulajdonságok. S ami fő, ennek a két föltételnek a megszerzése mindenkinek szabad akaratától függ. Márpedig az olyan választási törvény, mely mindenki számára nyitva tartja a jogot, lényegében nem más, mint az általános és egyenlő szavazati jog konstituálása. Az egyenlőség fogalmának olyan széles magyarázata, hogy senki sem gyakorolhat több jogot, mint a másikamért a választójog mindenkinek egyformán vele született joga — egyszerűen képtelenség. Mert a választójogot sehol a föld kerekségén nem adják csupán azért, mert valaki született és él, hanem mindenütt bizonyos föltételekben kötik. Márpedig ami külön feltételhez van kötve, az nem lehet az embernek vele született joga ; azt meg kell szerezni, a feltétel teljesítése által. Az elmondottakat összefoglalva, készséggel elismerjük tehát, hogy teljesen jogos az a követelés, hogy az állam sorsának intézésébe való befolyás lehetősége minden állampolgárnak megadassák ; amint meg is adja azt Andrássy javaslata. Amilyen jogos azonban ez a követelés, épp olyan jogos, sőt az ésszerűség szempontjából elengedhetetlen kellék az is, hogy az államélet vezetésében a tudásnak és a hasznos alkotásokra képes munkának az őt megillető érvényesülés biztosíttassék, hogy így az államalkotó tényezők között a hatalmi egyensúly — a közjó érdekében — fentmaradjon , aminek a mi kulturális és egyéb speciális viszonyaink között, ez idő szerint a pluralitás képezi az egyedüli garanciáját. A hatalmiegyensúly fentartásapedig"Végeredményben nem más, mint a jogegyenlőség megvalósítása. Tüntetés szerkesztőségünk ellen. A pécsi szociáldemokraták hősködése. Beverték az ablakot. Tegnapelőtt megjelent számunkban hírt adtunk arról, hogy a pécsi szociáldemokraták vasárnapi felvonulásuk után a magyarországi ügyekbe illetéktelenül belekotnyeleskedő bécsi szociáldemokraták gyűlését táviratilag üdvözölték, s ezt a híradást természetesen a megfelelő kommentárral kísértük idézvén Andrássy Gyula gróf belügyminiszter szavait. A megjelent közlemény természetesen nem nyerte meg a pécsi szociáldemokraták tetszését és az utca alja — az a söpredék, amely a legtöbb gaztettre kapható — elhatározta, hogy hozzá méltó bosszút áll a rajta esett sérelemért. Összebeszélték, hogy este 6 órakor amikor a munka szűnik a Király utcában találkoznak a Pécsi Közlöny kiadó hivatala előtt. Addig mig teljes számban együtt nem voltak, a Király utcában járkáltak föl és alá úgy annyira, hogy többeknek fel is tűnt különösen mikor elejtett szavaikból következtethették, hogy valami készülődik. — Mikor kezdődik ? — Most, vagy hét órakor? Pécs szeptember 30.