Pécsi Közlöny, 1909. május (17. évfolyam, 90-110. szám)
1909-05-01 / 90. szám
1909. május 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal Király utca 24. szám. Városi és interurbán telefonszám 111. Főszerkesztő: E G R Y B É orszgy. képv. DONIEL ANZELM felelős szerkesztő. Szombat XVII. évfolyam 90. sz. L A MADARAS?. BÉLA kiadó lap tulajdonos. Kéziratot vissza nem adunk. Előfizetési árak: Egész évre 24 K., félévre 12 K., negyedévre 6 K., egy hónapra 2 K Egyes szám ára 10 fillér. Alkotmány. (F. É.) Alkotmánynak nevezzük azt a legdrágább kincsünket, amelynek az a legfontosabb ismertető jele, hogy: — nincs. Olyan ez, mint a mesebeli király palástja, amelyről ugyan a leghitelesebb okiratok is elismerték, hogy a legdrágább, legfinomabb szövetből van ugyan, de az az egyetlen csekély hibája van, hogy senki se látja. Ilyen a mi politikai életünk is. Minden a lehető legalkotmányosabb formákban történik. Mindenre akad valami paragrafus, amelyre rá lehet mutatni, hogy íme, ezt így követeli a törvény és másképen megvalósítani nem is lehet. Szóval olyan alkotmányunk van, amelyet bárki, aki nem magyar, a legridegebb absolutizmusnak tarthat. Vagy alkotmány-e az olyan törvénygyűjtemény, amelynek az a sajátsága, hogy akármilyen törvénytelenséget is alkotmányos, törvényes formába szoríthat? Alkotmány-e az olyan Prokrustes ügy, amely egyformán jó hosszú és rövid embernek, csak olykép, hogy a rövidet egy kicsit ki, a hosszúnak meg egy kicsit lemetélnek a lábáról?! A legutóbb történtek még csak megerősítenek bennünket azon hitünkben, hogy alkotmányunk távolról sem olyan szilárd és megbízható épület, melyre következő esztendők, sőt évszázadok fejlődését építhetnék. Amíg fejedelmi szó és nem ügyvédi rabulisztika magyarázta a törvény egyes szakaszait, addig garanciánk lehetett arra, hogy a mi alkotmányunkból is azt fogják kimagyarázni, ami benne van és nem arra fognak súlyt fektetni, amint elhallgat. De Ausztria látva, hogy erőszakkal nem bír velünk, most ügyvédi fogásokhoz fordul és apellál a mi úgynevezett és közmulatság tárgyául szolgáló lovagiasságunkra, amelynek az a legszomorúbb eredménye, hogy rögtön igazat adunk ellenségünknek, ha csak némileg is törvényes, azaz alkotmányos látszatot tud adni érvelésének. Nagyon szomorú és lesújtó tény ez, melynek még igen sok keserves csalódást fogunk köszönhetni. Amikor szillogizmusokká és dialektikával alkotmányellenes cselekedeteket az alkotmányosság látszatával ruháznak fel, akkor nekünk nem az a dolgunk, hogy beletörődjünk a változhatatlanba, hanem igenis oda kell törekednünk, hogy hasonló eset előfordultát legalább a jövőben meggátoljuk. Ha olyan alkotmányunk, hogy minden jogtiprást alkotmányos formába lehet bújtatni, akkor ezt az alkotmányt meg kell változtatnunk, hogy legalább a jövőre nézve vértezve legyünk hasonló dolgok ellen. Ne higgye senki, hogy az alkotmány örök időkre szóló mű. Igaz, vannak sarkalatos pontjai, melyek hosszú időkre szólnak, amint a magyar alkotmány is évszázadokon át a szabadelvű haladás jegyében fejlődött, de ezt így kell magyaráznunk, hogy az ilyen alkotmánynak nem szabad a fejlődés egy fokán megállania, hanem csak arra kötelez, hogy a további fejlődésében is következetes és az alapgondolatnak megfelelő legyen. Alkotmányunk utolsó nagyobb változása a kiegyezés volt. A külpolitikai eseményektől teljesen megtört és elgyötört Ausztria állt akkor velünk szemben, mint alkudozó fél és nekünk meg volt az a rettenetes hibánk, hogy egy szavazattöbbséggel elfogadtuk Deák javaslatát, mely évszázadokra lekötötte kezünket a szabad fejlődés tekintetében. Értjük, hogy Ausztria görcsösen ragaszkodik ehhez a kiegyezéshez, melynél jobbat az ő szempontjából tekintve, nem igen nyerhetett volna. Az azonban nem ok arra, hogy mi Ausztria ezen ragaszkodást utánozzuk és a magunk részéről is szentnek és sértethetlennek tartsuk a kiegyezést. Nem. Sőt ellenkezőleg! Amilyen mértékben ragaszkodik ellenfelünk ehhez a szerencsétlen szörnyszülötthöz, ugyanolyan mértékben kell nekünk azt elvennünk magunktól. Adja Isten, hogy ez a perc, mennél előbb bekövetkezhessék! Cipő-maoitír és műhely III. BENCZEHLEITNER JÓZSEFNÉ és Társa Pécs, Király-utca 4. Geltch és Graef-palota alsó sarok. Ajánlja a nagyérdemű közön- J PC-RAKTÁRÁT cégnek újonnan berendezett , berendezve mindennemű férfi, női és gyermek cipőkkel. Eltűnő tornacipők. Erős munkáscipők. Megrendeléseket valamint javításokat gyorsan és pontosan készítünk. Ugyanitt egy tanonc is felvétetik. tisztelettel _JTObbJdáUiMiso^jmir^ IQ. Bennenleitner Józsefné és lássa Fenti uj cégemet szives figyelmükbe ajálva kérem továbbra is nagybecsű pártfogásukat Ígérve a legszolidabb kiszolgáltatást jutányos árban tisztelettel Ifj. Benczenleitner József. Lapnak mai száma 12 oldalra terjed. Politikai szenszemle. A bankkérdés krízisre vezetett. Az osztrák kormány nem ment bele a kartellhozott bankok felállításába és evvel tarthatatlanná vált az az alap, amelyen a koalíció különböző pártjai a bankkérdés tekintetében egyetértően állást foglaltak. A függetlenségi pártra nézve természetszerűen most már az a kötelesség hárult, hogy az önálló bank felállítását kísérelje meg. Ilyen értelemben tettek a párt vezérei, Kossuth és Apponyi előterjesztéseket a királynál, de a felség a nehéz külpolitikai viszonyokra hivatkozva elutasította ezt az ajánlatot. A kartellbank tervének