Pécsi Közlöny, 1909. szeptember (17. évfolyam, 175-195. szám)

1909-09-01 / 175. szám

1909. szeptember 1. Szerda XVII. évfolyam 175. sz Szerkesztőség- és kiadóhivatal Király­ utca 1 24. szám. Városi és interurbán telefon­szám 111. || Főszerkesztő : Dr. Egry Béla ország. képv. Dömös Anzelm Madarász Béla felelős szerkesztő, kiadó laptulajdonos. Kéziratot vissza nem adunk. Előfizetési árak: Egész évre 24 K., félévre 12 K., negyedévre 6 K., egy hónapra 2 K Egyes szám ára 10 fillér. Ausztria és a liberalizmus. (H.) Az osztrák birodalom poli­tikai élete sohasem nyújtott tiszta, áttekinthető képet. Parlamenti küz­delmei néha a szenvedélyek igen alacsony fokú küzdelme volt, néha a bürokratizmus érdektelensége. Hiányoztak odaát azok az eszmék, melyek a birodalom népességének összességét lelkesítették volna és minden fm­ozgalom partikuláris, nem­zetiségi jelleggel bírt. Ez az állapot a birodalom ele­meinek természetéből következett. Nem egy uralkodó nemzet alkotta meg és tartja össze ezt a birodalmat, hanem egy uralkodóháznak lassan­­kint összeszerzett birtoktömege az egész és nincs más kapocs közöttük, mint a dinasztia és az általa létesített, tőle függő intézmények. Sem kulturális, sem közgazdasági tekintetben nem tudtak a császári ház politikusai olyan érdekeket teremteni, melyek valami egységet hozzanak létre. Pedig Mária Terézia óta ezen fáradoznak és ennek vetették oda áldozatul Magyarországot. A politikailag is erősen támoga­tott ipar nem bírja a külföldi ver­senyt még nálunk sem, annál ke­­vésbbé legközelebbi külföldi piacán, a Balkánon. Tengeri forgalma pedig olyan csekély, hogy számba sem jön, még sokkal kisebb országok kivitele mellett sem. Kulturális tekintetben sem tud­tak értékes rendszert produkálni. Oktatásukban a nemzetiségi elemekre való bomlás rohamosan halad és a felszín nyugalma ma még nem mutatja a veszedelmes jövendőt. Ilyen viszonyok között új harc elé megy Ausztria. A liberalizmus s klerikalizmus megkezdte már első csatározásait. A „Szabad iskola“ hívei bejárják a birodalmat és olyan vidé­keken is lelkesen fogadják, amelyek eddig a keresztény szociális befolyás alatt állottak. Panaszkodás hallatszik, hogy a kultuszminisztériumban növek­szik a klerikális befolyás. A keresztény szociális uralom kiinduló pontja Lueger antiszemitiz­musa volt. Az antiszemitizmusból, mint pusztán negatív és támadó ál­láspontból támadt a keresztény szocia­­lizmus és hathatós támogatásra talált az udvari körökben, főleg a trónörö­kös környezetében. E politika egyik célzata a Német­országgal szemben való védekezés. Az egyre erősödő német birodalom vonzó erejével szemben azt gondol­ták leghathatósabb eszköznek, ha az uralkodó protestáns poroszokkal szemben Ausztria németségében a katholicizmust erősítik meg. Ezzel még a déli, katholikus németség rokonszenvét is ébren akarták tar­tani. De amilyen dicséretes és áldá­sos dolog a vallásos érzés ápolása és megerősítése, annyira veszedel­mes és a fenséges eszmékhez nem méltó annak politikai felhasználása. Az ilyesminek előbb-utóbb elérkezik a visszahatása. Előbb a „Los von Rom“ mozgalom jött, majd a né­met szabadelvűek egyre erősödő pártja. Az egyháznak politikai célokra való felhasználása olyasvalami, mint háborúban a templomnak hadi cé­lokra való átalakítása. Nagy épület a templom, jó, erős falai vannak és igen jó a védelemre. Csakhogy, ha kilőnek a templom ablakán, ak­kor az ellenség is visszalő a temp­lomra. A kereszténység ellenségei azok, akik hatalmi politikájuk erősítésére a kereszténységet használták föl és a jelenben a szocializmus uralmát készítik elő. Ausztria erre az útra lépett és akik hatalmukra támasz­kodva, ezt a politikát megkezdték, nem is sejtik talán, hogy forradalmat készítenek elő. Egy darabig simán mehet a dolog, mert hatalmas erősségre tá­maszkodnak, mikor az egyház tekin­télyét hívják segítségül? Be is ren­dezkedhetnek szépen. Amint Ausztriá­ban ma már a vezető állásokat a társadalomban és főleg az iskolák­­ban, keresztény szocialisták töltik be. Azzal pedig büszkén nem törődnek, hogy a testületek tagjai között meny­nyi a liberális gondolkodású ember és hogy az ifjúság túlnyomó több­sége épen ezeket a liberális gondol­kodókat követi. A kereszténységnek politikai célokra való fölhasználása Ausztria egységére olyan csapást fog mérni, hogyha idejében észre nem veszik a veszedelmet és nem áll be fordu­lat, egy felidézett kultúrharc tönkre teszi ezt a birodalmat. Mért nem tanulnak I. Ferenc Józseftől bölcses­séget ? Hosszú uralkodása alatt min­dig ki tudta kerülni a felekezeti el­lentétek kiélesedését. Egyházának mindig hű fia volt. De elég erős volt ő önmagában is. Nem bújt az egyház, hatalma mögé, hogy onnan szerezzen magának támogatást. Ferenc József uralkodásának eredményei, a béke, a fejlődés, nem véletlenségek. Nem olyan dolgok, amelyek máskép nem lehettek volna. A ma már elaggott uralkodó egyik halhatatlan érdeme, hogy két biro­dalmában annyiféle felekezet között a békességet mindig fönn tudta tar­tani. Ha Ausztriában a liberalizmus és keresztény szocializmus fölidézi a harcot, legelsőbben a németség gyen­gül meg. Mert a németek lakta területeken ma is már nagy a meg­­hasonlás és az elkeseredés. Amíg A legjobbnak ismert Tennis-, torna­cipők, valamint sandalok nagy választékban. Több kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Fehér­ cipők mindig raktáron. Tanonc felvétetik. Benczenleitner - féle férfi-, női- és gyermek­cipők ismét kap­hatók Városház­ utca 4. sz. (Geltch és Graef-palota alsó sarok.)

Next