Pécsi Közlöny, 1909. december (17. évfolyam, 239-259. szám)

1909-12-01 / 239. szám

1909. december 1. Szerda XVII. évfolyam 2­9. sz. Főszerkesztő : Dr. E­ő­r­y Béla társzgy. Képv. Szer­kesztőség és kiadóhivatal Király­ utca 24. szám. Városi és interurbán telefon­szám 111. Madarász Béla kiadó laptulajdonos. Demel Anzelm felelős szerkesztő, Kéziratot vissza nem adunk. Előfizetési árak : Egész évre 24 K., félévre 12 K., negyedévre 6 K., egy hónapra 2 K Egyes szám ára 10 fillér. Kossuth Lajos vagy Kossuth Ferenc. Kossuth név , amely eddig fogalom volt Magyarországon, most már politikai cégére lett a „becsült csárdának“. A csárda gazda ezzel a névvel csalogatja be publikumát, itt a jó, hamisítatlan jó bor! Hiszen a cégér bizonyítja, az a név amit a csárdásgazda az apjától örökölt! A Kossuth név glóriájának ara­nyát váltópénzre aprózzák fel, s ez­zel vesztegetik meg azokat, akiket meg lehet szédíteni. Mit jelentett eddig a „Kossuth“ név ? Milyen fogalmat takart ? Ott állott a vajúdó idők ezernyi vihara között egy ember, aki akkor amikor egy ó és egy új kor össze­ütközni készült, a harcos új kor ve­zető szerepét minden veszedelmével vállalta, aki szavakkal nem, hanem tettekkel írta be nevét a töténelem­be, aki akkor, amikor a magyar nemzet hasonlíthatatlanul szegényebb volt nyelvében, erejében, gazdaságában, tántoríthatatlanul kitartott a kimon­dott szó mellett, aki nemcsak a bécsi körökkel találta magát szem­ben, hanem a magyar konzervatiz­­mussal is, és nem­csak Bécsnek, de a magyar főnemességnek is a leg­­válságosabb időben oda merte kiál­tani : — Veletek és általatok ha akar­játok , nélkületek, sőt ellenetek, ha kell! És megdőlt a régi rend, meg­döntötte ez a tántoríthatatlan akarat amit Kossuth Lajos neve takar és megszületett Magyarország újjá szü­­l­t­e, megszülte ez az elvszilárdság a­z a t­ántoríthatatlanság amit a Kossuth ugalom fed. A magyar nyelv az őt megil­lető jogokba lép, a magyar sajtó fel­szabadult a cenzúra bilincsei alól, azért mert Kossuth Lajos és hívei nem a bécsi Burgban hanem a bécsi Burg előtt követelték ! Akkor amikor a nemzettel szem­ben ötszázezer szurony állott — Kossuth Lajos nem azt hirdette, hogy Magyaroszág közjogi követel­ményei megvalósíthatatlanok, hogy Magyarország gazdasági törekvései időszerűtlenek — hanem küzdött ér­tük a fegyvereknek minden nemé­vel, s mikor törekvéseit idegen zsar­nok hatalom segítségével elnyomták — akkor száműzetésbe ment, s nem tért meg csak holtan, mert a ki­mondott szót haláláig állni akarta ! Itthon jólét, itthon tekintély, itthon vagyon várta, ha megtud al­kudni az időszerűség elveivel, ha eszméiből elejti azokat, amiknek megvalósítását Kossuth Ferenc, a nagy száműzött fia megvalósíthatat­­lannak jelentett ki, akkor Magyar­­országon kereskedelemügyi miniszter s a Lipót rend tulajdonosa is lehe­tett volna ! Ez volt Kossuth Lajos, ezt az elvet követte a függetlenségi párt is akkor amikor heten voltak még csak ezt az elvet, Kossuth Lajos eszméit követte s tartotta szem előtt a nem­zet is akkor, amikor a függetlenségi pártnak a választáskor az abszolút töbséget biztosította ! Hogyha Kossuth Ferenc hű ma­rad atyja eszméihez, mindig van a nemzetnek egy oltára — ahova zi­vataros időkben áldozni, erőt gyűj­teni megy, van egy ereklyéje, taliz­mánja, mely megóvja a kishitűség­től — de igy ! Kiben bizzék, kitől várjon biztatást a nemzet, honnan merítsen erőt, reményt, hitet, hogyha Kossuth Ferenc a nagy bálvány név­nek örököse atyja eszméiről nyíltan hirdeti, hogy közjogi részük megva­lósíthatatlan, közgazdasági részük időszerűtlen ! Kitől várjon a nemzet rendűlét­­lenséget, ha Kossuth behódol a bécsi akaratnak, szövetkezik azokkal, akik még Deák Ferenc intencióit is meg­hamisítják, akinek politikai művének csődjét pedig maga Kossuth Lajos megjövendölte. Kossuth Lajos a Kossuth név varázsát hagyta reá örökségül, a nemzet pedig pozíciót és erőt adott neki hozzá, mögéje tömörült a ma­gyarság közül mindenki, aki Kossuth Lajos eszméinek a megvalósítását a szívén hordja, atyja történelme a tör­ténelemnek az a része, amely atyja nevéhez fűződik, példát állított eléje — és Kossuth Ferenc mindezt arra használja fel, hogy szétrobbantsa a függetlenségi nagy tábort, s lejárassa azt a nevet, amely eddig fogalom, amely csatakiáltás, s egy nemzet hi­tének, reményének biztosítéka volt. Az a párt, amelynek vezére nyíl­tan kimondja, hogy Kossuth Lajos közjogi eszméi megvalósíthatatlanok, amelynek vezére ingadozó alkudozá­sokkal, a semminél kevesebb köz­­gazdasági engedmények Ézsau lencsé­jéért oda­adja azt az erőt, amelyet a függetlenségi törekvéseknek a par­lamenti többség biztosított, az a párt, — milyen irónia — a Kossuth ne­vet használja cégévül! Vájjon hol van az a Juvenális, aki elég maró szatírát tud erre irni ? Nem úgy! A nemzet nagyját de­valválni nem engedjük ! Tessék azt a cégért kiegészíteni. Nem Kossuth, hanem Kossuth Ferenc párt az, az alku pártja ! Kossuth Lajos nem al­kudott soha! GRÜN ANDOR MARADÉK,ÁMIHÁZÁBAN KIRÁLY­ UTCA 21. SZ. egy méter gyapjúszövet 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60, 65, 70, 75, 89, 85,90, 95 krajcár blonz selymek métere 60, 70, 80, 90 KFQICOr, pargettok métere 16, 18, 20, 22, 24, 26 krojCár batisztok „ 20, 22, 24, 26, 28 krajcár kartonok „ 16, 18, 20, 22, 24 krajcár egy vég­vászon 3.90, 4 m. és 4.20 egy „ kanavász 4 ill. BS 4.50 között berliner és nagy posztókendők minden árban. Tehát aki szükségletét 40—500­ °-al a gyári áron alul ak­arja fedezni, az sürgősen menjen a „Maradék áruházba“ Király­ utca 21. sz.

Next