Pécsi Közlöny, 1909. december (17. évfolyam, 239-259. szám)
1909-12-01 / 239. szám
1909. december 1. Szerda XVII. évfolyam 29. sz. Főszerkesztő : Dr. Eőry Béla társzgy. Képv. Szerkesztőség és kiadóhivatal Király utca 24. szám. Városi és interurbán telefonszám 111. Madarász Béla kiadó laptulajdonos. Demel Anzelm felelős szerkesztő, Kéziratot vissza nem adunk. Előfizetési árak : Egész évre 24 K., félévre 12 K., negyedévre 6 K., egy hónapra 2 K Egyes szám ára 10 fillér. Kossuth Lajos vagy Kossuth Ferenc. Kossuth név , amely eddig fogalom volt Magyarországon, most már politikai cégére lett a „becsült csárdának“. A csárda gazda ezzel a névvel csalogatja be publikumát, itt a jó, hamisítatlan jó bor! Hiszen a cégér bizonyítja, az a név amit a csárdásgazda az apjától örökölt! A Kossuth név glóriájának aranyát váltópénzre aprózzák fel, s ezzel vesztegetik meg azokat, akiket meg lehet szédíteni. Mit jelentett eddig a „Kossuth“ név ? Milyen fogalmat takart ? Ott állott a vajúdó idők ezernyi vihara között egy ember, aki akkor amikor egy ó és egy új kor összeütközni készült, a harcos új kor vezető szerepét minden veszedelmével vállalta, aki szavakkal nem, hanem tettekkel írta be nevét a töténelembe, aki akkor, amikor a magyar nemzet hasonlíthatatlanul szegényebb volt nyelvében, erejében, gazdaságában, tántoríthatatlanul kitartott a kimondott szó mellett, aki nemcsak a bécsi körökkel találta magát szemben, hanem a magyar konzervatizmussal is, és nemcsak Bécsnek, de a magyar főnemességnek is a legválságosabb időben oda merte kiáltani : — Veletek és általatok ha akarjátok , nélkületek, sőt ellenetek, ha kell! És megdőlt a régi rend, megdöntötte ez a tántoríthatatlan akarat amit Kossuth Lajos neve takar és megszületett Magyarország újjá szülte, megszülte ez az elvszilárdság az a tántoríthatatlanság amit a Kossuth ugalom fed. A magyar nyelv az őt megillető jogokba lép, a magyar sajtó felszabadult a cenzúra bilincsei alól, azért mert Kossuth Lajos és hívei nem a bécsi Burgban hanem a bécsi Burg előtt követelték ! Akkor amikor a nemzettel szemben ötszázezer szurony állott — Kossuth Lajos nem azt hirdette, hogy Magyaroszág közjogi követelményei megvalósíthatatlanok, hogy Magyarország gazdasági törekvései időszerűtlenek — hanem küzdött értük a fegyvereknek minden nemével, s mikor törekvéseit idegen zsarnok hatalom segítségével elnyomták — akkor száműzetésbe ment, s nem tért meg csak holtan, mert a kimondott szót haláláig állni akarta ! Itthon jólét, itthon tekintély, itthon vagyon várta, ha megtud alkudni az időszerűség elveivel, ha eszméiből elejti azokat, amiknek megvalósítását Kossuth Ferenc, a nagy száműzött fia megvalósíthatatlannak jelentett ki, akkor Magyarországon kereskedelemügyi miniszter s a Lipót rend tulajdonosa is lehetett volna ! Ez volt Kossuth Lajos, ezt az elvet követte a függetlenségi párt is akkor amikor heten voltak még csak ezt az elvet, Kossuth Lajos eszméit követte s tartotta szem előtt a nemzet is akkor, amikor a függetlenségi pártnak a választáskor az abszolút töbséget biztosította ! Hogyha Kossuth Ferenc hű marad atyja eszméihez, mindig van a nemzetnek egy oltára — ahova zivataros időkben áldozni, erőt gyűjteni megy, van egy ereklyéje, talizmánja, mely megóvja a kishitűségtől — de igy ! Kiben bizzék, kitől várjon biztatást a nemzet, honnan merítsen erőt, reményt, hitet, hogyha Kossuth Ferenc a nagy bálvány névnek örököse atyja eszméiről nyíltan hirdeti, hogy közjogi részük megvalósíthatatlan, közgazdasági részük időszerűtlen ! Kitől várjon a nemzet rendűlétlenséget, ha Kossuth behódol a bécsi akaratnak, szövetkezik azokkal, akik még Deák Ferenc intencióit is meghamisítják, akinek politikai művének csődjét pedig maga Kossuth Lajos megjövendölte. Kossuth Lajos a Kossuth név varázsát hagyta reá örökségül, a nemzet pedig pozíciót és erőt adott neki hozzá, mögéje tömörült a magyarság közül mindenki, aki Kossuth Lajos eszméinek a megvalósítását a szívén hordja, atyja történelme a történelemnek az a része, amely atyja nevéhez fűződik, példát állított eléje — és Kossuth Ferenc mindezt arra használja fel, hogy szétrobbantsa a függetlenségi nagy tábort, s lejárassa azt a nevet, amely eddig fogalom, amely csatakiáltás, s egy nemzet hitének, reményének biztosítéka volt. Az a párt, amelynek vezére nyíltan kimondja, hogy Kossuth Lajos közjogi eszméi megvalósíthatatlanok, amelynek vezére ingadozó alkudozásokkal, a semminél kevesebb közgazdasági engedmények Ézsau lencséjéért odaadja azt az erőt, amelyet a függetlenségi törekvéseknek a parlamenti többség biztosított, az a párt, — milyen irónia — a Kossuth nevet használja cégévül! Vájjon hol van az a Juvenális, aki elég maró szatírát tud erre irni ? Nem úgy! A nemzet nagyját devalválni nem engedjük ! Tessék azt a cégért kiegészíteni. Nem Kossuth, hanem Kossuth Ferenc párt az, az alku pártja ! Kossuth Lajos nem alkudott soha! GRÜN ANDOR MARADÉK,ÁMIHÁZÁBAN KIRÁLY UTCA 21. SZ. egy méter gyapjúszövet 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60, 65, 70, 75, 89, 85,90, 95 krajcár blonz selymek métere 60, 70, 80, 90 KFQICOr, pargettok métere 16, 18, 20, 22, 24, 26 krojCár batisztok „ 20, 22, 24, 26, 28 krajcár kartonok „ 16, 18, 20, 22, 24 krajcár egy végvászon 3.90, 4 m. és 4.20 egy „ kanavász 4 ill. BS 4.50 között berliner és nagy posztókendők minden árban. Tehát aki szükségletét 40—500 °-al a gyári áron alul akarja fedezni, az sürgősen menjen a „Maradék áruházba“ Király utca 21. sz.