Pécsi Közlöny, 1910. március (18. évfolyam, 48-78. szám)

1910-03-01 / 48. szám

PÉCSI MR.DSVEMStf3 SfiAJ8­0,MARCJ1US.\ 1­910. március 1. kedd XVIII. évfolyam 48. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal :: Apáca­ utca 6. sz. I. emelet : : Városi és interurb. telefon sz. 576. Főszerkesztő Felelős szerkesztő Dr. ES.­Y BÉLA DÁNIEL ANZELM orszgy. képv. kiadó laptulajdonos. Előfizetési ár : Egész évre 24 k., fél­évre 12 k., negyedévre 6 k., egy hó­napra 2 k.. — Egyes szám ára 10 f. Csisth @ynla Mohácson. Ferdinandy Béla beszámolója. — Kiküldött tudósítónk jelentése. — Mohács, febr. 27. Mohács választó­kerületének függet­lenségi érzelmű polgársága ünnepet ült akkor, amikor a függetlenségi eszmék és törekvések legideálisabb harcosát Justh Gyulát, a függetlenségi párt vezérét és táborkarát fogadta vendégeiül, képviselő­jük Ferdinandy Béla beszámolója alkal­mával. A függetlenségi párti választók annál tüntetőbben igyekeztek kimutatni ragaszkodásukat, mivel ugyanerre a kerü­letre az úgynevezett nemzeti munkapárt is kivetette a hálóját, amely a legköze­lebbi választások alkalmával az ő szabad­elvűek egyik vezető emberét Szajevics Jánost fogja jelölni és harmadik jelölt is lesz a néppárt részéről, hogyha csak a tegnap lefolyt, igazán impozáns tüntetés számba menő beszámoló arról nem győzi meg őket, hogy minden más párthoz tar­tozó jelöltnek fölléptetése ebben az erősen függetlenségi érzelmű kerületben hiú kí­sérlet. A beszámolóra Mohács közönsége már jó előre készült, s az ügyes rendezés érdeme, hogy a lelkesedés szülte meleg­ség oly kifogástalan külsőségek, mellett oly szép keretben folyt le a vendégek fo­gadtatása, bevonulása és a beszámoló, a­mely soká feledhetetlen lesz azoknak, kik rajta részt vettek. Musth Gyulának, a függetlenségi párt vezérének mohácsi útja valóságos diadal­menet volt. A­­ függetlenségi párt tagjai közül Justh Gyulán és Ferdinandy Bélán kívül megjelentek a beszámolón Jeszenszky Ferenc, Nagy György, Farkasházy Zsig­­mond, Csányi Sándor, Kerese György, Rath Endre, Pleininger Ferenc és Egry Béla képviselők. A pécsi vasúti állomáson a városi függetlenségi pártnak az intéző bizottsá­gából mintegy ötvenen jelentek meg, kik­nek nevében Pleininger Ferenc képviselő üdvözölte rövid szavakban Justh Gyulát, mint a függetlenségi eszmék tántoríthatat­lan lelkes harcosát. Justh Gyula válaszában hálásan kö­szönte meg a pécsi függetlenségi és 48-as párt intéző bizottságának megemlékezését. A szeretetből fakadt szavak utat találtak lelkéhez, mivel ott ahol az elvek azono­sak, ott ahol a küzdelem nem személyek, hanem elvek körül forog, ott a szeretet­­képezi azt a kapcsot, mely az érzelmi, az elvi rokonságban levőket összefűzi. Válaszában hangoztatta Justh Gyula, hogy amint eddig nem személyi harcot vívott, úgy ezután is csupán elvekért fog­­ küzdeni tántorít­hatatlanul. A pécsi fogadtatás után a megérke­­­­zett képviselők az étterembe vonultak, a­hol két hosszú asztal mellett foglaltak he­lyet a reggelinél. Húsz percnyi időzés után Justh Gyula képviselő társai és a pécsi küldöttség tag- f­­ai kíséretében tovább utazott. Pécsről részt vettek a mohácsi be­számolón : Egry Béla dr., Pleininger Fe­renc, Toldi Béla dr., Maletter László dr., Marton Ferenc, Vargha Ferenc, Gombaro­­vics Kálmán, Kummer Gyula, Sziebert Nándor, Róth Miksa és Demel Anzelm. A kísérethez az összes közbeeső ál­lomáson csatlakoztak. Siklósról a siklósi függetlenségi párt részéről megjelentek Darázsy Ödön dr. a siklósi függetlenségi párt elnöke, Jancsics Sándor, Troll László, dr. Berky Gy. és Vida László. Villányban a mohácsi választókerület határában dr. Koncz Adolf mohácsi ügyvéd vezetésével a választókerület függetlenségi érzelmű polgárságának egy tizenöt tagból álló küldöttsége zászlók alatt várta a be­érkező vonatot. A mohácsi küldöttség tagjai voltak: Simon Gyula, Götz Sándor, Sze­keres Sándor, Leovics János, Auber Ká­roly, Auber Vilmos, Kratki József, Mohi Gábor, Schmiedt Antal, Bauer Vilmos, Bakó György, Kalonics András, Popovics Gergely és Kisszely Andor. Koncz Adolf dr. üdvözlő beszédében hangoztatta, hogy Mohács már küzd azok­ért az elvekért, amelyeknek egyik meg­­mentője s őrzője a kerületnek a képviselője, s a tapasztalat mutatta meg, hogy ebben a kerületben mily diadallal tudta az általa képviselt elveket győzelemre juttatni. A választó­polgárok hívek maradtak elveik­hez, érzelmeikben nem változtak és készek halálig küzdeni azok mellett az elvek mel­lett, melyeknek megvalósítása minden ma­gyar ember szíve vágyát képezik. Örömük­nek s lelkesedésüknek jöttek kifejezést adni akkor, amikor a választókerület határáig jönnek azok elé, akik megjelenésükkel a választó­kerületet megtisztelik, amely örö­mük s lelkesedésük határtalan lett akkor, amikor arról értesültek, hogy szeretett kép­viselőjükkel együtt a beszámolón a füg­getlenségi eszmék leglelkesebb harcosát, a függetlenségi párt vezérét is üdvözölhetik a kerületben a mai beszámoló alkalmából. Szavait ő nagy méltóságára s a ven­dégképviselőkre köszöntött Isten hozattal végezte. A felhangzott lelkes éljenzés lecsilla­pulta után Justh Gyul­a válaszolt az üd­vözlő szavakra, kifejezést adva annak, hogy őt mint képviselő­társait mélyen meghatja a választókerületnek az a nem remélt ki­tüntetése, amikor a kerület határszéléig jön, hogy üdvözölje képviselőjében a füg­getlenségi eszmék lelkes bajnokát, akiben a kerületnek olyan képviselője van, kit méltán irigyelhet bármely kerület. Mikor arról értesült, hogy a párt ezen elvhit ren­díthetetlen harcosa kerületébe megy tanú­ságot tenni az elvekhez való hű ragaszko­dásáról, akkor melléje állott ő is és vele jött képviselő­társai is. Legyenek meggyőződve róla, hogy azt a rokonszenvet és szeretetet, amelyet a kerület a függetlenségi párt iránt tanúsít, viszonozni fogja teljes mértékben az a párt is, amelyhez tartozik. Justh Gyula szavai után újra viha­ros éljenzés tört ki. Félórai villányi tartózkodás után Justh Gyula és kísérete ismét vonatra ült, s rövid idő múlva vonatja berobogott a mohácsi pályaudvarra, amelynek peron­ját a szorongásig megtöltötték a megje­lent érdeklődők. Amikor a vonat megállóit s a vendé­gek kiszállottak percekig tartó, szűnni nem akaró harsogó éljenzés tört ki, a perronon felállított cigányzenekar a Rá­­kóczy indulót játszotta. A közönség lelke­sedése oly nagy fokra hágott, hogy a képviselőket egyszerre óriási néptömeg vette körül. Két fiatal hölgy Csernyánszky Paula és Popovics Terus remek virágcsokrot nyújtottak át Justh Gyulának és Ferdi­nandy Bélának, kiknek mellét egy-egy nemzeti színű kokárdával is ékesítették. Hosszú idő tellett, mig a lelkesedés zaja annyira csillapult, hogy Jagics Jó­zef a baranyamegyei függetlenségi párt­nak az elnöke a baranyamegyei 48-as függetlenségi párt és a mohácsi polgárság nevében üdvözölhette Justh Gyulát és a kíséretében érkezet képviselőket, ven­dégeket. A legbensőbb hazafias hála érzését kívánja tolmácsolni azért, hogy megjelent a mohácsi kerületben az az országos hí­rű politikus, akin nemcsak Baranyavár­­megye, hanem az egész ország figyelme várakozással csügg s akit a függetlenségi eszmék legtántoríthatatlanabb hivének, bajnokának ismer az egész ország.

Next