Pécsi Közlöny, 1911. április (18. évfolyam, 60-82. szám)

1911-04-04 / 60. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: JÓKAI-TÉR 2. SZÁM, I. EMELET. Városi és interurban telefonsz. 576. Főszerkesztő: Dr. EGRY BÉLA orszgg. képviselő. ЛДАДАААААДЛА Telefon 576. 1X Í4/.Ö i if 1911. április 4 YV.CIXOX Kedd XIX. évfolyam 60. szám. Felelős szerkesztő: DÖMEL ANZELM kiadó laptulajdonos. Előfizetési ár. Egész évre 20 ker., félévre 12 ker., negyedévre 6 korona, egy hónapra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. SÜRGÖNYÖK. Országgyűlés, Budapest, április 1. A képviselőház mai ülését Kabos Ferenc alelnök nyitotta meg fél 11 óra­kor s a gyűlés elején mindjárt bejelen­tette a Háznak, hogy Beöthy László, a parlament pénzügyi bizottságának előadója hat heti szabadságot kért s rögtön intéz­kedett, hogy távozásának ideje alatt he­lyettese lássa el a pénzügyi előadó teen­dőket. A napirend során folytatták a bel­ügyi tárca költségvetésének a tár­gyalását. Első felszólaló Szabó János munka­párti képviselő volt, aki a magyar gyer­mekvédelem hiányaira mutatott reá s arra, hogy a gyermekvédelemre vonat­kozó törvény tulajdonképpen csak a gyer­mekeik természetes apáinak a könnyebb­ségére szolgál, kik ily módon megszaba­dulnak a tartásdíj fizetésének kötele­zettsége alól s azt az állam nyakába várják. Szabó János e mellett alkalmat talált arra, hogy kirohanást intézzen az ellenzéki képviselők munkálkodása ellen, akik sze­rinte azt a nemzeti munkát, amit a munka­párt ki akar (!) fejteni, akadályozzák. Felszólalása természetesen élénk ellen­mondást provokált a Ház baloldali ré­szében. Szmrecsányi György a néppárt részé­ről szólalt fel és kijelentette, hogy ő akkor, amikor a nemzetiségi kérdést szóba hozta, egyáltalán nem gondolt arra, hogy enged­ményeket tegyen a magyar állam a nem­zetiségeknek az állami szuverenitás ter­hére ! Meg kell a közigazgatási végzéseket a nemzetiségiekkel a saját anyanyelvükön is értetni. Blanár Béla kassai munkapárti kép­viselő a városok segélyezésének kérdését teszi szóvá s hozzá szól a nemzetiségi nyelv­használatnak a kérdéséhez is. Zelenka János, a közegészségügy­nek intenzívebb kifejtését sürgeti. Szünet után Paál Alfréd a közigaz­gatás államosítása mellett tör lándzsát, Sümegi Vilmos pedig az általános egyenlő és titkos választási jog megvalósítását követeli és sürgeti. A véderőreform. (Budapest, április 3.) Héderváry Károly, Lukács László és Hazai Samu Bécsből Budapestre érkeztek, de kedden ismét Bécsbe mennek, hogy a véderőre­form javaslat előterjesztésére az osztrák kormánynyal megegyezzenek, aminek nem is lesz akadálya, minthogy semmiféle tör­vényes parancs nincs arra, hogy a két parlament elé egy időben terjesztessék a javaslat. Lábatlanon nincs kolera. (Budapest, ápril. 3.) A budapesti bakterológiai intézet megállapította, hogy a lábatlani koleragyanús eset nem ázsiai kolera. ipvíttoi — МошШе. Irta : Dr. Kalmár Antal. Múlt héten szóba került a ma­gyar országgyűlésen, hogy az Árpád ki­rályok Horvátországot meghódították-e, a­mint azt a magyar történeti források és Korpusz Juriszunk mondja, vagy pedig nemzetközi szerződés útján jutott-e az a magyar szent korona birtokába, amint azt Priberics után Tomasics horvát bán történeti munkájában állítja. Khuen-Hé­­derváry miniszterelnök erre azt felelte, hogy ő nem elméleti, hanem gyakorlati politikus és sokkal kevésbbé érdekli őt a múlt, mint a jelen. Ebben a felfogásban van is némi igazság, annyival is inkább, mert az a Horvátország, amiről az országgyűlésen szó esett s amiről a vita folyt, az a Horvátország a Száván túli régi Horvát­ország, a mai Bosznia. Ezt hódította meg s csatolta a magyar szent korona birto­kához a tizenegyedik században Szent László és a tizenkettedik században Kál­mán királyunk. Ellenben Horvátország, a­mit most szeretnének a horvátok Szent István koronájától elszakítani, tehát a mai Horvátország már a honfoglalás óta Magyarországnak kiegészítő részét alkotta. A mai Horvátország csak százhatvan esz­tendő óta Horvátország, csak ezóta kap­csolt rész és ma társország s azelőtt az sohase volt Horvátország. Ámde hagyjuk a multat s a minisz­terelnök szerint csakugyan csak a jelent tekintjük, fordítsuk tehát egy pillanatra tekintetünket a horvátországi kivándorlók, a horvátországi magyarok felé. Dunántúl­ról és a Bácskából nagy rajokban vonul le a magyarság Horvátországba, különösen Szlavóniába, a horvátoknak 1868-ban ok­talan ésszel átengedett három magyar vár­megyébe. Levonul, mert keresi az olcsóbb földet, amit itthon az anyaországban már nem igen talál meg. Tiszta, vérbeli magyarság, becses és drága kincsünk nekünk. Ma már mintegy kétszázezer magyar él ott, dolgozik és küzd, de küzdelmük ne­héz és helyzetük, ha Magyarország segítsé­gükre nem siet, mondhatni,reménytelen. Ma­gyarország pedig nem siet. Mert kérdjük, hogy amióta ez a horvátországi beván­dorlás tart, váljon a magyar kormányok, a magyar törvényhozás, vagy a magyar társadalom gondoskodó, védő, segítő sze­­retete nyomon kísérte-e őket vándorló útjukban ? Megjelent-e új tűzhelyük fölött a magyarság szíve, szeretete, támogatása? Igyekezett-e valaha egyetlenegy magyar kormány, egyetlenegy magyar politikai tényező tűzhely alapításukhoz, gazdasági berendezkedésükhöz csak egyetlenegy tég­lát is odaszállítani ? Történt-e valaha csak egy pillanatra is gondoskodás avégből, hogy elszakadt véreink a horvátok izzó gyűlölete között is megmaradhassanak a IU] nüikolop (Merem j Sebük Anno й Тйгёп в Pécs, Perezel-ufca 6. Van szerencsénk értesíteni a nagyérdemű közönséget, miszerint Pécsett, Perczel-utca 6. szám SEBŐK ANNA ÉS TÁRSA cég alatt női kalap divattermet létesítettünk. E szakmában szerzett jártasságunk arra képesít, hogy vevőinknek a legújabb divat modelljeivel szolgálhassunk. ízléses, szolid kivitel mellett a legjutányosabb áron ad­hatjuk vevőinknek a legszebb e szakba vágó divat-újdonságo­­kat. Átalakításokat jutányosan elvállalunk. Magunkat és cégünket a nagyérdemű közönség szives jóindulatába s pártfogásába ajánlva maradunk teljes tisztelettel SEBŐK ANNA ÉS TÁRSA­­IK­. I D 0 D D Da 0a­­­­ 0

Next