Pécsi Közlöny, 1911. május (18. évfolyam, 83-105. szám)

1911-05-03 / 83. szám

Szerkesztőség és kiadómvatal. Főszerkesztő: JÓKAI-TÉR 2. SZÁM. I. EMELET. Városi és interurban telefonsz. 576. Dr. EGRY BÉLA orszgg. képviselő. AAAAAAAAAAAA Telefon 576. Felelős szerkesztő: DÖMEL ANZELM kiadó laptulajdonos. Előfizetési ár. Egész évre 24 kor., félévre 12 kor., negyedévre 6 korona, egy hónapra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. SÜRGÖNYÖK. Országgyűlés, Budapest, május 2. A képviselőház mai ülését Berzeviczy Albert képviselőházi elnök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg s az elnöki előter­jesztések után a Ház mindjárt áttért a napirendre, a földmivelésügyi tárca költ­ségvetésének a tárgyalására. Első szónok gróf Teleky Árpád volt, aki Magyarországon az amerikai rend­szerű öntözés meghonosítását követeli, mert ez legalább részben emancipálná Magyarországot az időjárás szeszélyei alól. Herczeg Sándor felszólalásában a kötött birtok ellen kel ki mint olyan ellen, amely Magyarország népét — mivel föl­det szerezni nem tud — a kivándorlásra kényszeríti. Latinovics Pál nem látja ilyen szo­morúnak a helyzetet, főkép most nem, amikor az a tendencia, hogy a birtoktes­teket kisebb részekre osztva kisgazdáknak adják bérbe. Nem fog ötven esztendeig tartani, hogy az egész ország ilyen kisbérletekre lesz osztva. Szünet után felszólalt Baross János, aki Herceg Sándorral szemben a hitbizo­­mányok védelmére kér. Szerinte nem az a hiba, hogy Magyarországon sok a hit­­bizomány, hanem az a baj, hogy azoknak az ország területén való eloszlása nem felel meg a geográfiai követelményeknek, nagyon egy helyre vannak tömörítve! Az aradi nagygyűlés. (Arad, május 2.) Justh Gyula és tizenhárom képviselő­társa a déli gyors­vonattal érkezett Budapestről Aradra. A szocialisták és a függetlenségi pártiak za­jos éljenzéssel s zenével fogadták a pálya­udvaron s úgy kisérték be a népgyülés helyére. A gyűlést dr. Müller Lajos nyitotta meg, ki után Batthyány Tivadar gróf be­szélt, majd Justh Gyula vette át a szót, hogy az általános, egyenlő, titkos vá­lasztói jogért vívandó küzdelemre rá­mutasson s azt hangoztatta, hogy a reakció ellen való sikeres küzdelemnek elenged­hetetlen alapfeltétele az általános, egyenlő, titkos választói jog. A szociáldemokraták részéről dr. Or­mos Ede, a szociáldemokrata­ párt kikül­dötte, majd ismét a függetlenségi­ párt részéről Bakonyi Samu és Baracs Marcel beszéltek. A függetlenségi-párti képviselők kö­zött általános megütközést és meglepetést okozott Papp Cs. István, aki a román nemzetiségiek részéről szintén felszólalt. Just Gyula kijelentette, hogy nem volt tudomása arról a tervről, hogy a ro­mán nemzetiségi képviselők is felszólal­nak a gyűlésen. Meghalt Hieronymi Blanka. (Budapest, május 2.) Báró Har­­kányiné sz. Hieronymy Blanka, a keres­kedelemügyi miniszter leánya szombaton Berlinben, hova operálás miatt vitték, meghalt vakbél gyulladásban. A hírt azon­ban a beteg kereskedelemügyi miniszter­rel, betegségére való tekintettel nem kö­zölték, csak ma adták tudtára. Hieronymy Blanka temetése szer­dán lesz Budapesten. Írta: Egry Béla dr. Ismeretes az a határozat, me­lyet a szociáldemokrata párt hozott múlt vasárnap, a fővárosban tartott népgyűlésen. Ezen határozatuk szerint a szo­­cialisták támogatásukat helyezték ki­látásba a függetlenségi és 48-as párt részére az általános, egyenlő és tit­kos választói jogért felveendő nagy küzdelemre. A felajánlott „támogatást“ a függetlenségi és 48-as párt értekez­letén el is fogadta, ami miatt most a fővárosi napilapok egy része ször­nyen dühöng, kígyót-békát kiáltanak a függetlenségi pártra, „szövetkezés­nek“ tüntetik fel a kilátásba helye­zett támogatást, mely szerintük er­kölcstelen és a „közéleti morálba“ ütköző. Nem bélyegzik azonban erkölcs­telennek és a közéleti morálba üt­közőnek a kormány eljárását, mely­nek pedig főprogrammját képezte — persze a választások előtt — a vá­lasztói reform beterjesztése és ke­resztülvitele, melyet pedig elsőrendű fontosságúnak és sürgősen megvalósí­­tandónak ígért. Erkölcsösnek és a közéleti mo­rállal megegyezőnek tartják azonban azt, hogy a jelenlegi kormány, mely másfél év óta van uralmon s a ma­gát munkapártinak nevező munkát­­lan párt, mely pár nap hiányával egy év óta intézi az ország sorsát, hallani sem akar a reform beterjesz­téséről, holott a volt belügyminiszter által eszközölt adatgyűjtés folytán minden adat rendelkezésre áll a je­lenlegi kormánynak. A beígért választói reform he­lyett megterhelték a nemzetet újabb száz és száz millióval, s mi több, előállanak még ebben a hónapban az újabb nagy pénz- és véráldozatot követelő véderőreform javaslattal, holott nemzet és király megegyeztek abban, hogy a véderőreform javasla­tokat fenntartják, annak beterjeszté­sét és tárgyalását függőben hagyják a választói reform alapján egybeülő új országgyűlés részére, ígéret és szószegéssel találko­zunk lépten-nyomon s mégis a füg­getlenségi párt az erkölcstelen, még­is annak ténykedése ütközik a köz­életi morálba. A kormány ezen kvalifikálha­­tatlan eljárása idézte elő az általános, egyenlő és titkos választói jogért országszerte megindult mozgalmat. A tegnapi nappal indult meg e mozgalom, kiindult az Aradról, a vértanú halált szenvedett hősök Gol­gotája mellől, honnan annyi sóhaj és átok szállt a magasba. Az ország független érzelmű polgársága át van hatva e mozgalom nagy fontosságától, meg fogja mutatni azt, hogy hű maradt a 48-as tradi­­tiókhoz, hogy hű maradt a jog, az igazság és szabadságért halált szen­vedett mártyrok emlékéhez. Negyven és néhány esztendeje uralkodik a 67-es politika ebben az országban, és jót semmit, de rosszat annál többet hozott a nemzetre. Elgyengítette, koldussá, erkölcs­telenné, tette a nemzetet, melynek jogos követelései gimykacajjal talál­koztak lépten-nyomon, nem csoda tehát, ha béketűrése elfogyván, nem tudja bevárni a végtelenségbe hú­zódó ígéret beváltását s neki szegzi ágyúját, — az általános, egyenlő és titkos választói jog reformját — a véderő molochjának.

Next