Pécsi Közlöny, 1911. szeptember (18. évfolyam, 181-205. szám)

1911-09-01 / 181/a. szám

XIX. évfolyam. Péntek, 1911. szeptember 1. 181/a. szám. pécsi függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Király­ utca 24. Városi és interurbán telefon­szám 111. Kéziratot nem adunk vissza. Szerkesztővel értekezni lehet délelőtt 11—12-ig. Főmunkatárs Felelős szerkesztő Dr. Egry Béla orsz. képv. Végh Lajos Kiadó laptulajdonos Madarász Béla. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 korona. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fill. SÜRGÖNYÖK. Országgyűlés, Budapest, augusztus 31. Berzeviczy Albert elnök fél 11 óra­kor nyitja meg a Ház ülését. Bemutatja az obstrukció ellen beér­kezett 3 s az általános, titkos választói jog törvénybeiktatása mellett állást fog­laló 6 föliratot. A föliratok hovautalása tárgyában névszerinti szavazást kért több képviselő. A szavazást holnapra halasz­­tották el. Ezután a véderőjavaslat általáos tárgyalására került a sor. Antal Gza munkapárti képviselő szólal föl a javslat mellett és az ülést, mely délután 1 óra­­kor zárult, kibeszéli. A Kossuth-párt értekezlet. (Budapest, aug. 31.) A Kossuh-párt ma este nagy értekezletet tart további állásfoglalását meghatározandó. Kossuth Ferenc ma délelőtt a folyosón oly érte­lemben nyilatkozott, hogy híve a technikai obstrukciónak, mert a katonai javaslatok óriási terheket rónak az országa. Dr. Gautsch Budapäten. (Wien, augusztus 31.) Bró Gautsch osztrák miniszterelnök a n­okban Buda­pestre utazik, hogy Hédervr miniszter­­elnökkel a szőnyegen fekv politikai kér­désekről tárgyaljon, külö­sen a véderő­javaslatról, mely a Reitlsrath őszi munkaprogrammján fog erepelni. Betegségből halálba. (Budapest, august 31.) Ma délben Rosenberg Ede vagyos kereskedő leug­rott Lipót­ körút 24. s alatti II. emeleti lakásának ablakából szörnyet halt. Ön­­gyilkosságát sulyos idegbaja miatt kö­vette el. A Márványinyasszony ügye. (Budapest,ugusztus 31.) A Már­­ványmenyasszoróz címzett vendéglőben lefolyt botrány­­ét ma tárgyalta a pesti büntető törvének. A tárgyaláson úgy Oberkamp hadik mint Boros vendéglős visszavonták pózukat. és kolera. (Budapesugusztus 31.) Mészáros János postász tegnap koleragyanus tü­netek közt melegedett. Az orvosi vizs­gálat ma déle hivatalosan megállapította, hogy kolera-­nem forog fönn. „Mit szól a külföld?!“ Pécs, augusztus 31. (V) Mikor a 67-es kiegyezést a magyar nemzetre nézve császári kegy­nek tekintő pecsovics, darabont, gra­­nicsár vagy mungó had bajban van, amikor azt veszi észre, hogy a nem­zeti önérzet, amelyet időnként sikerül neki elfojtogatni, ébredezni kezd, sőt ökleit is mutogatja : azonnal a drága Vindobonájába, sőt a többi főváro­sokba is fut busásan fizetett cikkei­vel, már t. i. a mindenkori pártsatra­­pája fizeti a külföldi sajtót magyar pénzből, hogy onnan ijesztgessék, legyalázzák a nemzeti ellenzéket. És ilyen — bértollak által kiiz­zadott — hazugságok megjelenése után farizeus képpel rikoltozzák: „Mit mond a külföld?!“ „A magyar ellenzék nem elégszik meg a puszta ellenőrzéssel. Nem fogadja el a nemzet jövőjéért aggódó gondos atyai kormánytól és hűséges többsé­gétől javasolt szükséges és jó dolgo­kat, hanem a képzelet alkotta déli­bábokat kerget, eltelve hiú hatalom­vágytól !“ szbi stbi. De hát nevezzenek meg csak egyetlen államot is, amely nekünk igaz barátunk lenne; míg p. o. oláh­­jaink a franciák, szlávjaink az oro­szok és franciák, szászjaink a néme­tek, minden nemzetiségeink az osz­trákok részéről pártfogoltatnak és mellettünk nagy ritkán csak az olasz sajtó foglal állást, ez is inkább csak az osztrák iránti félszázéves gyűlö­letből És saját pénzünkkel fizetett irka­firkákkal árulkodnak Európa és az osztrák kamarilla előtt, a nemzet vi­lágos, jogos követeléseivel szemben a külföldi sajtóban, ahol pedig pénz­ért talán még e jogok mellett is el­helyezhetnének cikkeket. Hát a Times, a Temps, a Vossi­­sche Zeitung, a Berliner Tagblatt, a Grazer Post, a Neue Freue Presse, a Reichswehr, a Zeit stb. talán jobban tudnák , mi üdvös a magyar nemzetre nézve, mint mi magunk, akik amúgy is mindig csak felét követeljük an­nak, ami minket megilletne ...? ! Avagy azt hiszik a pecsovicsok, hogy nem látjuk az idegen nyelv meze alatt az elkorcsosult magyar mame­­luk karmot ? Nem szégyellik —bár kissé eny­hébb módon — Björnsonékkal egy gyékényen árulni... ? ! Nem látták 1906-ban, amikor a magyar nemzet akarata szabadon megnyilatkozva, nagy többséggel a nemzeti jogok mellé állott: a kül­földi sajtó, minden befolyásoltság nél­kül, mennyire velünk volt ? Csak az osztrák és a budapesti — német — lapok dühöngtek ellenünk . . . Akkor kötelességük lett volna a pár hónapra elbújt gyászmagyarjaink­nak levetni a gyászruhát és nyíltan hozzánk csatlakozni, látva azt, hogy ime , még az ő rontó, elnyomásra tö­rekvő hatásuk alatt sem fajult el a nemzet, tehát megérdemli, hogy vele tartsanak ...! — Nem !! — Lesbe állottak és az ernyedés pillanatában rajtunk ütve, a hatalmat kezükbe ra­gadva, most még a külföldet is elle­nünk uszítják .. . De hát mondjon a megfizetett belső és külföldi sajtó akármit, előbb­­utóbb ki fogjuk tisztítani azt a szé­gyenfoltot, amely minket a tavalyi választással ért. Addig is jó lenne, ha gazdag, jó hazafiaink pénzükkel és tudásokkal a külföldi sajtóban vissza­vernék a denunciáló spadaszin-táma­­dásokat... – Francia- és Németország teljes kibékülése. A „N. W. Journal“ mai vezér­cikkében szenzációs értesülésről ad hírt, amelyet egy olyan diplomától kapott, aki teljesen be van avatva a marokkói tárgya­lások menetébe. Ez az információ így hangzik : „A marokkói tárgyalások menetében a legutóbbi napokban érdekes fordulat állt be. Nincsen többé szó a Németország­nak adandó koncessziókról, hanem arról tárgyalnak, hogy Franciaország és Német­ország között állandó benső viszony álljon be. Eszerint most a dolog így áll: Német­ország lemond minden nagyobb területi kompenzációról és elismeri Franciaország­nak uralmát Marokkó fölött. Ennek elle­nében Franciaország ünnepélyesen elismeri a frankfurti béke által teremtett jogi hely­zetet, (vagyis örökre lemond Elzász-Lotha­­ringiáról?) és ezáltal benső viszonyba lép Németországgal.“ A bécsi lap szerint ennek a világ­­politikára nézve nagyfontosságú megegye­zésnek hír szerint Aehrenthal gróf a fő

Next