Pécsi Közlöny, 1911. november (18. évfolyam, 232-256. szám)
1911-11-01 / 232. szám
XIX. évfolyam. Szerda, 1911. november 1. 232. szám. A pécsi függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Király utca 24. Városi és interurbán telefonszám 111. Kéziratot nem adunk vissza. Szerkesztővel értekezni lehet déli 12—12'30. Főmunkatárs Dr. Egry Béla orsz. képv. Kiadó laptulajdonos Felelős szerkesztő Végh Lajos Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 korona. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Madarász Béla. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyílt tér sora 60 fill. SÜRGÖNYÖK. Országgyűlés, Budapest, október 31. A képviselőház ülésén előbb Kabos, azután Návay elnököltek. Végig névszerinti szavazások folytak. Hétfőig szünet. A parlamenti béke vízbe esett. (Budapest, okt. 31.) Berzeviczy kijelentette, hogy a békeakciót megszűntnek tekintik , mert az ellenzék által körvonalazott feltételek nem nyújtanak garanciát arra, hogy a kormány is beleegyezhetne a hivatalos tárgyalásokba. A folyosók mind élénkek voltak. Az ellenzék részéről Andrássy, Batthyány, Polonyi, Justh, a munkapártiak közül Vojnits Dániel, Tisza István és mások beszélgettek a békeügyről. Leghangosabb Tisza volt, harsogtatva, hogy a kormány még a költségvetés közbeeső tárgyalásába sem egyezhetik bele. Tisza elnöksége mind jobban előtérbe nyomul. Justh kijelentette, hogy még az is nagyon messze van, mert az elnökválasztást is megobstruálják. Délben Khuen-Héderváry és Lukács tárgyaltak. A Regula-ügy (Miskolcz, okt. 31.) A vád- és védbeszédek meghallgatása után az esküdtek visszavonultak, ítélet 6 órára várható. — Ma is az a közvélemény, hogy halálról fog szólni az ítélet. Az olaszok veresége. (Konstantinápoly, okt. 31.) Az olaszok tegnap hírül adott veresége még nagyobb, mint vélték. Nem ezer hanem ötezer olasz esett el és sok ágyú esett zsákmányul. Egész Törökországban nagy az öröm. Olaszországban — ha a veszteség egész nagyságában köztudomássá válik — komoly következményeket okozhat. Harc a nádudvardi mandátum körül. (Budapest, okt. 31.) Pap Elek mandátumvesztése folytán a megüresedett helyre a kormánypárt György Endrét, a darabontkormány volt földmivelési miniszterét, az ellenzék Veszprémi Istvánt fogja jelölni. — Veszpréminek győzelme valószínű. Halottak napja. Irta: Dr. Egry Béla, ország. képviselő. Pécs, október 31. Itt van a halottak napja, melynek előestélyén minden ember, kinek halottja van — s kinek ne volna ? — meghatottsággal szivében, könytelt szemekkel gyújtja meg drága halottja sirhalmán a mécsest, hogy annak pislogó lángjánál, Ég felé szálló füstjénél idézze vissza emlékét az elköltözöttnek. A halottak birodalmának esti sötétségét ilyenkor nappali fény váltja fel, temetők méla csendjét harangok tompa zúgása váltja fel, imára szállítva a híveket és hitetleneket egyaránt. A földi salaktól megtisztult lélek engedelmeskedve a múlandóságot hirdető harangok hivó szózatának mély sóhaj kisértetében forró imát küld az Egek urához, örök nyugodalmat könyörögve az elköltözöttek számára, békét, boldogságot könyörögve az ittmaradottak részére. Halottak napja — a kiengesztelődés napja közeledik, e napon magába szokott szállani az emberi lélek, mely az ismeretlen túlvilágra gondolva, számot vet földi működésével s mindazzal ami útjában áll a haladásnak, békéjének, sorsa jobbrafordulásának és boldogulásának s ezt felismerve, elhárítja utjából az akadályt. Ami áll kicsiben egyesekre, az áll nagyban nemzetekre is, a nemzetek életét és sorsát irányítóknak magukba kell szállani e napon, meg kell vizsgálniok földi működésüket, meg kell állapítaniok mi áll útjába nemzetük haladásának, békéjének, sorsa jobbra fordulásának, boldogulásának s ha azt megteszik lehetetlen, hogy rá ne jöjjenek arra, hogy a magyar nemzet békéjének, sorsának, boldogulásának egy olyan törvényjavaslat állja útját, mely örök időkre lehetetlenné teszi a nemzet sorsának jobbra fordulását, boldogulását, mert oly irtóztató vér- és pénzáldozatot követel, melyet az el nem bir, melynek terhe alatt összeroskad, elpusztul. A nemzet sorsát, annak jövendő boldogulását szivén viselő s az ellenőrzést kötelességszerűen teljesítő 48-as és függetlenségi pártok a véderőjavaslatoknak minden érdemleges ellenérték nélkül való megszavazásában, nem csak nemzeti aspirációjának feltartózhatatlanul örök időkre való elhantolását látja a javaslatban, de a terheket el nem biró nemzet abban sírját látja megásva, melyből feltámadás nincs, azért küzd azok ellen alkotmányos fegyverekkel, tántoríthatatlanul az ellenzék. Küzdelmét nem irányítja önző hatalmi vágy, vagy egyéni gyűlölet, hanem irányítja hazaszeretete mellett a nemzet vágyainak, óhajainak teljesedésbemenésére való törekvés és a nemzet teherviselési képességének mérlegelése. A küzdő ellenzék kötelességérzetének tudatában nem akadályozza meg az országra nézve üdvös és hasznos javaslatoknak, intézményeknek és szociális bajok orvoslását célzó intézkedéseknek megvalósítását, nem akadályozza meg a költségvetésnek letárgyalását sem, minek a költségvetés beterjesztésekor kifejezést is adott kijelentve, hogy annak tárgyalása elé akadályt nem gördít, tanúbizonyságát adta a költségvetésnek bizottságilag történt tárgyalása alkalmából is eme hajlandóságának, a kormányon áll tehát most már, hogy a véderőjavaslatok visszavonásával vagy felfüggesztésével elővegye a költségvetést, nehogy exlexbe vigye az országot. A mulasztás e tekintetben nem a küzdő ellenzéket fogja terhelni, amely felelőssége tudatában legálisan megadta a módot és alkalmat a költségvetés letárgyalására, hanem terhelni fogja a kormányt, mely önteltségében és hatalmi gőgjében esetleg visszautasítja az ellenzék által megajánlott módot és alkalmat a költségvetés letárgyalására. A fegyverszünet megkötéséhez nem kell „homo regius“ csak a kormány részéről egy kis jóakarat, kormányzati bölcsesség és tapintat. A béketárgyalások folyhatnak a költségvetés tárgyalása alatt is homo regiussal, vagy anélkül, mert békefeltételeit a kormány ismeri. Halottak napja, a kiengesztelődés napja közeledik, távolítsa el a