Pécsi Közlöny, 1911. november (18. évfolyam, 232-256. szám)

1911-11-01 / 232. szám

XIX. évfolyam. Szerda, 1911. november 1. 232. szám. A pécsi függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Király­ utca 24. Városi és interurbán telefon­szám 111. Kéziratot nem adunk vissza. Szerkesztővel értekezni lehet déli 12—12'30. Főmunkatárs Dr. Egry Béla orsz. képv. Kiadó laptulajdonos Felelős szerkesztő Végh Lajos Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 korona. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Madarász Béla. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyílt­ tér sora 60 fill. SÜRGÖNYÖK. Országgyűlés, Budapest, október 31. A képviselőház ülésén előbb Kabos, azután Návay elnököltek. Végig névsze­rinti szavazások folytak. Hétfőig szünet. A parlamenti béke vízbe esett. (Budapest, okt. 31.) Berzeviczy kije­­lentette, hogy a békeakciót megszűntnek tekintik , mert az ellenzék által körvona­lazott feltételek nem nyújtanak garanciát arra, hogy a kormány is beleegyezhetne a hivatalos tárgyalásokba. A folyosók mind élénkek voltak. Az ellenzék részéről Andrássy, Batthyány, Polonyi, Justh, a munkapártiak közül Vojnits Dániel, Tisza István és mások beszélgettek a békeügyről. Le­ghangosabb Tisza volt, harsogtatva, hogy a kormány még a költségvetés közbeeső tárgyalásába sem egyezhetik bele. Tisza elnöksége mind jobban előtérbe nyomul. Justh kijelentette, hogy még az is nagyon messze van, mert az elnökvá­­lasztást is megobstruálják. Délben Khuen-Héderváry és Lukács tárgyaltak. A Regula-ügy (Miskolcz, okt. 31.) A vád- és véd­­beszédek meghallgatása után az esküdtek visszavonultak, ítélet 6 órára várható. — Ma is az a­ közvélemény, hogy halálról fog szólni az ítélet. Az olaszok veresége. (Konstantinápoly, okt. 31.) Az ola­szok tegnap hírül adott veresége még na­gyobb, mint vélték. Nem ezer hanem öt­ezer olasz esett el és sok ágyú esett zsák­mányul. Egész Törökországban nagy az öröm. Olaszországban — ha a veszteség egész nagyságában köztudomássá válik — komoly következményeket okozhat. Harc a nádudvardi mandátum körül. (Budapest, okt. 31.) Pap Elek man­dátumvesztése folytán a megüresedett helyre a kormánypárt György Endrét, a darabontkormány volt földmivelési mi­niszterét, az ellenzék Veszprémi Istvánt fogja jelölni. — Veszpréminek győzelme valószínű. Halottak napja. Irta: Dr. Egry Béla, ország. képviselő. Pécs, október 31. Itt van a halottak napja, mely­nek előestélyén minden ember, ki­nek halottja van — s kinek ne volna ? — meghatottsággal szivében, könytelt szemekkel gyújtja meg drága halottja sirhalmán a mécsest, hogy annak pislogó lángjánál, Ég felé szálló füstjénél idézze vissza emlékét az elköltözöttnek. A halottak birodalmának esti sötétségét ilyenkor nappali fény váltja fel, temetők méla csendjét harangok tompa zúgása váltja fel, imára szállítva a hí­veket és hitetle­neket egyaránt. A földi salaktól megtisztult lé­lek engedelmeskedve a múlandóságot hirdető harangok hivó szózatának mély sóhaj kisértetében forró imát küld az Egek urához, örök nyugo­dalmat könyörögve az elköltözöttek számára, békét, boldogságot könyö­rögve az ittmaradottak részére. Halottak napja — a kiengeszte­­lődés napja közeledik, e napon ma­gába szokott szállani az emberi lé­lek, mely az ismeretlen túlvilágra gondolva, számot vet földi működé­sével s mindazzal ami útjában áll a haladásnak, békéjének, sorsa jobbra­­fordulásának és boldogulásának s ezt felismerve, elhárítja utjából az akadályt. Ami áll kicsiben egyesekre, az áll nagyban nemzetekre is, a nem­zetek életét és sorsát irányítóknak magukba kell szállani e napon, meg kell vizsgálniok földi működésüket, meg kell állapítaniok mi áll útjába nemzetük haladásának, békéjének, sorsa jobbra fordulásának, boldogu­lásának s ha azt megteszik lehetet­len, hogy rá ne jöjjenek arra, hogy a magyar nemzet békéjének, sorsá­nak, boldogulásának egy olyan tör­vényjavaslat állja útját, mely örök időkre lehetetlenné teszi a nemzet sorsának jobbra fordulását, boldogu­lását, mert oly irtóztató vér- és pénzáldozatot követel, melyet az el nem bir, melynek terhe alatt össze­­roskad, elpusztul. A nemzet sorsát, annak jövendő boldogulását szivén viselő s az ellen­őrzést kötelességszerűen teljesítő 48-as és függetlenségi pártok a véderőjavaslatoknak minden érdem­leges ellenérték nélkül való megsza­vazásában, nem csak nemzeti aspi­rációjának feltartózhatatlanul örök időkre való elhantolását látja a javaslatban, de a terheket el nem biró nemzet abban sírját látja meg­ásva, melyből feltámadás nincs, azért küzd azok ellen alkotmányos fegy­verekkel, tántoríthatatlanul az el­lenzék. Küzdelmét nem irányítja önző hatalmi vágy, vagy egyéni gyűlölet, hanem irányítja hazaszeretete mellett a nemzet vágyainak, óhajainak telje­­sedésbemenésére való törekvés és a nemzet teherviselési képességének mérlegelése. A küzdő ellenzék kötelesség­érzetének tudatában nem akadályozza meg az országra nézve üdvös és hasznos javaslatoknak, intézmények­nek és szociális bajok orvoslását célzó intézkedéseknek megvalósítá­sát, nem akadályozza meg a költség­­vetésnek letárgyalását sem, minek a költségvetés beterjesztésekor kifeje­zést is adott kijelentve, hogy annak tárgyalása elé akadályt nem gördít, tanúbizonyságát adta a költségvetés­nek bizottságilag történt tárgyalása alkalmából is eme hajlandóságának, a kormányon áll tehát most már, hogy a véderőjavaslatok visszavoná­sával vagy felfüggesztésével előve­gye a költségvetést, nehogy exlexbe vigye az országot. A mulasztás e tekintetben nem a küzdő ellenzéket fogja terhelni, amely felelőssége tudatában legálisan megadta a módot és alkalmat a költségvetés letárgyalására, hanem terhelni fogja a kormányt, mely ön­teltségében és hatalmi gőgjében esetleg visszautasítja az ellenzék által megajánlott módot és alkalmat a költségvetés letárgyalására. A fegyverszünet megkötéséhez nem kell „homo regius“ csak a kormány részéről egy kis jóakarat, kormányzati bölcsesség és tapintat. A béketárgyalások folyhatnak a költségvetés tárgyalása alatt is homo regiussal, vagy anélkül, mert béke­feltételeit a kormány ismeri. Halottak napja, a kiengesztelő­­dés napja közeledik, távolítsa el a

Next