Pécsi Lapok, 1867. június-szeptember (1. évfolyam, 19-53. szám)

1867-06-02 / 19. szám

Pécs. 19. szám. Junius 2-án 1867, Megjelen hetenként két­szer , vasárnap és csü­törtökön. Előfizetési ár : helyben házhozhordással és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt, */4 évre 2 frt. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Szerkesztői szállás Nepomuk utcza 30. sz. PÉCSI LAPOK POLITIKAI, SZÉPIRODALMI, GAZDÁSZATI S TUDOMÁNYOS HETILAP. HIRDETÉSEK ÁRA : Négyhasábos petit betiijíí sorért egyszeri hirdetésnél 10 kr. 2-szerinél 7 kr. 3-mad és minden utóbbinál 4 kr. o. é. „Nyílt tér“ rovatban megje­lenő minden petit sorért 14 kr. osztr. ért. Bélyegdij külön minden hirdetésért 30 kr. o. Kiad ó-h i v a t a 1 Országút 5-dik szám. Vidéki nézetek .*1 községek rendezése körül. II. Az eddig előadottak után szóllok azon teendőkről, mik a községbiró hatásköréhez tartoznak, de a mely teendőket szabályozni, s azok mikénti kezelésmódjára határozatot hozni, — ideiglenesen is — a megye bizott- mányi gyűlésének lenne teendője s hivatása. Első teendőnek tartom a mezei rendőrség helyes felosztását s a kihágásoknál a szigorú eljárást. Baranyában még eddig, mivel tagosítás tudtommal sehol se volt még, tán N. Har­sányt kivéve a községekben, a felekhez járuló földek több darabban vannak, sőt tudok köz­séget, hol a telekhez tartozó szántóföld a ka­szálókkal együtt 15 darabban van fölosztva; e szétszórt földekhez egy vagy két csősz állítta- tik, ezeknek volna kötelességük a mezőt meg­őrizni a kártevéstől; de ezek — sok község­ből úgy tudom — nem felelősek a kárért, pe­dig ott hordozzák vállukon a puskát naphosz- szat, hogy a mi vadat el nem lőhetnek, azt kiijesztgessék a határokból. A csőszök mind­össze csak azt jelentik fel a kártevésért, kit más is lát. Akaratlan is tanúja voltam annak, midőn egy öreges pipázni igen szerető em­bert, midőn egy községben csőszszé tettek, programját úgy nyilvánította nehány ismere­tes legeltetőnek. „Aztán legyen ám dohány, akkor nem lesz semmi baj.“ És tudtam előre, hogy jobban megfelel programjának, mint némely országgyűlésre választott képviselő. Legyen a csősz elsőben is minden kárért fe­lelős, akkor hiszem, hogy nem fog annyi kártétel történni. Egy igen fontos intézkedés áll itt elő, melyre a megye bizottinányi ülései illetéke­sen hozhatnának határozatot, és ez: a külön legeltetés.*) A külön legeltetés abban áll, hogy a földmivelő — persze mindig a ren­detlenebb s hanyagabb gazdák, mivel a gon­dos gazda tud mindenkor igavonó jószágá­nak mit adni — mihelyt lovát vagy ökrét ki­fogja, rábizza valamely munkaképtelen csa­ládtagjára, vagy fiára, vagy leányára, s ez az éhen jószágot a vetések közé a düllő utak­ra, vagy vetések végeihez, sokszor csaknem közzé is hajtja; persze az éhes jószág ahhoz is hozzá nyúl mi tilos; a pásztor vagy nem látja, vagy egy kissé meg is engedi jószágá­nak, hogy annál előbb jó lakjék, s hogy ő kövérebb jószágával dicsekedhessék, s igy már fényes nappal megvan a kár; a csősz, vagy amint említém „csak dohány vagy más legyen“ nem látja meg a kártevőt, vagy a hol szigorúbb a csősz, a kártevő kilesi a csősz járását, s utánna kerülve meg teszi a kárt. A nappali kártételek azonban említésre se mél­tók, azok mellett, mik éjszaka tétetnek; ekkor már nincs kímélet a vetések iránt; fölszámít- tatlan évenkint az ily módon tett kár egyes községek határában. Én e kártevések meg­szüntetésére czélhoz vezetőnek egyedül azt látnám, hogy a külön legeltetés éjjel és nap­pal egyaránt — teljesen eltöröltetnék és az engedetlenkedőkre szigorú büntetés alkalmaz­tassák, ez nem lenne kár, sőt haszon lenne azokra is, kik a külön legeltetésnek oly nagy barátai, mert a legeltetés szigorú megtiltása esetében majd gondolkozni fog ő is a módok­ról, a mivel jószága élelmét előállíthatja, s *) Mint tudjuk, erre van már külön rendelet is. Szert. akarata ellen megismerkedik az okoá gazdál­kodás gyakorlatával; másodszor, évenkint minden határban mennyi haszon lesz az által hogy a külön legeltetés megszűntével a sok kár is megszűnnék, de az annyira megszokott ló lopásoknak is eleje lenne véve, mert éjjel a mezőről nem pányvázhatnák össze a lova­kat, miket addig csaknem kiválólag onnan szereztek. Mennyi kihágás történik az által, hogy igen sokan nem keresve utat, vagy oda res­tellenek kerülni — a szántóföld ellen, — igen sokszor nem tekintve a belevetett terményt — réteken keresztül-kasul gázoltatnak , e mellett még a gyalogok is mennyi kárt tesz­nek, kik kivált sáros időkben mindenen ke­resztül valóságos kocsiutakat tipornak; a gyalogoknak ez úttiprása még bent a községi veteményes kertekben gyakran van nyoma, összegázolják a veteményt, s az úttal éppen nem törődnek; sőt ha kerítés akadályozza ut- jokat, azt kibontják s áttörik. Mind ezen kihágások ellen szigorú rend­szabályt felállítani, s azt alkalmazni is a köz- ségbirónak állna hivatásában, valamint azon kihágók szigorú megbüntetése is, kik a me­zők terményeit, minők például a tök, zöld kukoricza, burgonya — lopják el; ezekre, ezen kártevő ragadozókra nagyobb felügyelettel kellene lenni, és kártevés esetében kártérítés s- szigorú büntetés tudn'á csak ezeket szokott mesterségöktől elvonni. Mindezen kihágások eddig oly megszokottakká váltak, hogy so­kan dicsekesznek is bravourjukkal, s meg­mondják, hogy érdemes vagy nem volt el­vinni ezen — ő szerintük már nem is lopott — tárgyakat. A termények alkalmas megérésekor tör­ténő betakarítása szinte a község biró fel­ügyelete alá tartoznék, ezek körül nem emlí­tek mást, mint a kukoricza betakarítását. Vannak községek, hol még alig félérett a ter­més, és már megszedetik, ennek oka az, hogy igen sokan vannak, kik vagy értetlenségből, vagy Isten tudja miből, neki esnek s megsze­dik kukoriczájokat, ezt látva többen követik a példát, mig utóbb az egész kukoricza tábla megszedetik, de a megszedett termény meg- penészedik, sőt sok helyen meg is rothadva liasznavehetlenné válik, s ennek gátot vet­hetne a biró intézkedése; megvizsgálná t. i. vagy vizsgáltatná a terményt, s csak is akkor engedné annak szedetését, mikor az teljesen megérett. Van még egy kérdés, mi felett csak az il­lető hatóság határozhat; s erre nézve sza­bályt csak az állíthat föl, s ez az, hogy sok helyen a szántóföldek végeiben, kertek kerí­téseiben igen nagy fák vannak, melyek a földtulajdonosnak árnyékukkal évenként te­temes kárt tesznek; meg kellene tehát hatá­rozni, hogy a szántóföldhöz mennyire szabad a kártevő fákat ültetni, a községbirónak pe­dig erre szigorun fölügyelni, hogy az örökös czivakodás szűnnék meg az ily kérdések miatt. Temérdek dolgot ád a mezei rendőrség a község bírójának, de meggyőzni, csak szabály legyen, s az is mindenkit egyformán kötelező; ne legyenek kivételes községek, mert furcsán tűnik az föl, mit Baranyában több helyen ta­pasztaltam, hogy vannak községek, hol a községelőljáróság s a község értelmesebb la­kosai kértire a járás szolgabirája a külön le­geltetést eltiltotta, s ez említett község szom­széd helyén a szolgabirói székhelyen — meg van az engedve, vagy is nincs eltiltva. Kép­zelni lehet, mennyi baja van e miatt az ily községek bírójának, mivel a külön legeltetni kívánók mind a szolgabirói székhelyre hivat­koznak, s a biró se mer szigorúan elbánni az engedetlenkedőkkel. Zetényi. —-«»»—— Pécs sz. kir. város alkotmányos képviselő testü­leté tagjainak névsora. , Adler József, Angyal Alajos, Angyal Pál, Arpádi Mihály, Asztalos József, Bartalics Mi­hály, Bedo Imre, Blauhorn Gusztáv. Bogovics Antal, Bors Mátyás, Bubreg János, Chachi- novich Endre, Cséfay Imre, Cserta Antal, Csima Pál, Csonka József, (szigeti külvárosi) Csonka József, (budai külvárosi) Czvetkovics Ferencz, Danitz Antal, Dohszay Antal, Dob- szay István ifjú, Dóczy István, Dürnbacher Mihály, Ereth Antal, Farkas István, Finta István, Gado András, Girk György, Hajmásy Ignácz, Hartl Ferencz, Hebenstreit János, Held Ferencz, Herczeg István, Herman Vincze, Hoffman Károly, Horváth Antal , Horvát János, Horváth József öregebb, Horváth Kokán József, Hufnagel József, Jancsó Jó­zsef, Jankovics Hugo, Jeszenszky Ferencz, Kaufman József, Knezevics András, Koncz György, Kovácsics Károly, Kozma János, Kotczer István, Kurcz György, Lakics Fe­rencz öregebb, Lammer Ágoston, Littke Ferencz, Loosz Antal. Ludvig János, Mada­rász Endre ifjú, Markus Antal, Mayer Károly, Maicrhoffer András, Menczinger Bálint, Mihá- lovics István, Mikolics András, Mihalovics József, Nagy György, Németh József, Ober- mayer József, Papp József öreg, Papp József vörös varga, Papp István ifjú, Petrovics Ist­ván, Plainer Antal, Pozsgai István, Preindl Mihály, Radocsay Mátyás, Rath Mátyás, Rat- kovics Ferencz, Reeh Vilmos, Schneider And­rás, Schneckenberger István, Sirisaka András, Steinhäuser Nándor, Stirling Antal, Szabó Ferencz, Szabó Czindery Mihály, Szauter An­tal, Szalmásy János, Szemányi János, Szőke János, Sztipánovics János, Teilsbauer Antal, Vagner Károly, Varga Ferencz, Virág Mihály, Vitéz Antal, Vitt János, Vlasits István, Vogel János, Weidinger Ferencz, Weidinger János, Zofftsák Imre, Zsolnay János, Zsolnay Miklós. ----------­Az onnali javítások lehetősége a magyar tör­vénykezésben. (Vége.) IV. Az ítéletek indokolása. A bírói műtétek legfontosbika , hol tudomány, lelkiismeretesség és akarat, együtt teremtik a fontos határozatot, melyben a sors végzete, az örök gond­viselés akarata és isten igazsága nyilvánul. Minden hibás Ítélet egyenlőn compromitálja az örök igazság eszméjét, a jogosság hitét, a biró erköl­csi értékét, mint bünteti a bűnöst; és ha az utóbbi a törvénynek alkalmazása által legalább idővel hibás tettének furdaló öntudatát kiengeszteld: a hibás biró lelkének engesztelés csak az örök biró Ítélete után jutand. E súlyos érzete a felelőségnek ébreszté szükségét annak, hogy a biró számot adjon cselekvéséről, mi­dőn az örök igazság nevében és helyette ítél ember társa felett. így keletkezett az indokolás eszméje és alkalma­zása ; — eszmében csak a bírónak önigazolása — al­kalmazásban több alakot vehet — mert, indokolás, esküdtszék, fellebbezés, folyamodás és kegyelem —• mind ugyanazon eszmének különféle idomai, biztosí­tási módok a biró tévedése ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents