Pécsi Lapok, 1867. október-december (1. évfolyam, 54-79. szám)
1867-10-03 / 54. szám
Pécs« Megjelen hetenkint kétszer , vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár : helyben házhozhordással és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt, 14 évre 2 frt. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Szerkesztői szállás Nepomuk utcza 30. sz. , 54. szám. October 3-án 1867. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI, GAZDÁSZATI S TUDOMÁNYOS HETILAP. HIRDETÉSEK ÁRA : Négyhasábos petit betűjü sorért egyszeri hirdetésnél 10 kr. 2-szerinél 7 kr. 3-mad és minden utóbbinál 4 kr. o. é. „Nyílt tér“ rovatban megjelenő minden petit sorért 14 kr. o. é. Bélyegdíj külön minden hirdetésért 30 kr. o. é. Kiadóhivatal Országút 5-dik szám. Előfizetési fölhívás „PÉCSI LAPOK“ oct.—decemberi évfolyamára. ■ «»♦ Midőn egy új negyedév kezdetén előfizetőinknek e lap pártolásáért köszönetet mondunk, s őket az előfizetésre újólag fölkérjük, egyúttal kötelességünknek ismerjük kinyilatkoztatni, hogy lapunk eddig követett irányához híven közvetlenül városunk és megyénk, közvetve a haza jólétét és fölvirágzását tartva szem előtt mindent elkövet, mit e czél elérésére üdvösnek tart. Politikai mozzanataink a f. hó 29-én ismét összeülendő országgyűlés tevékenysége által élénkülnek, városi köz- és társaséletünk is a téli hónapokban több anyagot nyújt, s mi nem mulasztjuk el ezen, a közönséget érdeklő mozgalmak Iiii tükrét adni, s igy olvasóinkat a hazai, megyei és városi élet színvonalán megtartani. A külföldi politikai mozzanatokat is folytatandjuk, — mert csak az képes hazai viszonyainkról kellő fogalmat szerezni, ki azon tényezőket is ismeri, melyek határainkon kívül is létünk és fejlődésünkre nem csekély, — néha határozó befolyással vannak. A jövő évnegyedben tárczánk is egy igen érdekes elbeszélést hozand, miáltal a szépirodalmat kedvelő olvasóink igényeinek teljes mértékben megfelelni hiszünk. A nyári tikkasztó meleg még a „Tárogató“ is nyomasztó hatással volt, ígéri azonban, hogy a téli idényben kamatostól pótolja, mit a nyáriban netalán elmulasztott. Egyátalán a szerkesztőség azon lesz, hogy e lapok által előfizetőinek minél érdekesebb olvasmányt nyújthasson. A „Pécsi Lapok“ szerkesztősége. Előfizetési föltételek: October 1.-től december végéig házhoz hordva és postán küldve ... 2 frt. October—május végéig . . 4 frt. ,, junius ,. . 6 frt. „ sept. „ . . . 8 frt. Az előfizetési pénzeket bérmentesen a „Pécsi Lapok“ kiadóhivatalának, Országút 5. szám alá kérjük beküldeni, hogy a lap kiadásában hiány ne történjék. Azonfelül a t. ez. előfizetők kényelme tekintetéből előfizethetni: Weidinger és fia, Valentin Károly, Weidinger Nándor könyvkereskedő, valamint Blauhorn Antal, Leelmer testvérek, Obermayer József és Böhm F. C. kereskedő uraknál is. Pécs, 1867. Septemberhóban. A Pécsi Lapok kiadó hivatala. Tudomány és közvélemény. A tudomány az ismereteket rendszeresíti, a létezőknek változó tüneményeit azoknak sarktulajdonságaira alapítja. A közvélemény általános meggyőződés, mely a nemzetek jelleme, statistikai állapota, történelme, műveltsége , ezekből folyó érdekei szerint alakul. A tudomány és közvélemény befolyása a társadalmi életre a történelem legérdekesb tényei közé tartozik. Az ókor műveit népeinél — míg azokban életerő volt — rang-, hatalom-, vagy hírnévre vergődni csak annak lehetett, ki a közvélemény előtt fejet hajtott. A középkor a politikailag jogozott kiváltságos osztályok közvéleményét tükrözi vissza. A tudomány a tizenkét táblai törvényt a fejlődő életviszonyokra alkalmazva a római jognak eddig másutt utol nem ért formai tökélyét alkotta. A tudomány hatalma a középkor harczias századaiban is érezhető volt: az egyetemek a gyakorlati életre nézve nagy jelentőséggel bírtak. Korunkban az egyéni önkény az egyetemes akaratot, a physikai erő az erkölcsi hatalmat mindinkább tiszteletben tartani kénytelen. Az eszmék és a közmeggyőződés erősbítő befolyással vannak az események folyamára. „Die Wissenschaft tritt in unserer Zeit aus den Hörsälen, den Studirzimmern, und den Laboratorien hinaus auf den öffentlichen Markt“ (Reusch). A tudomány a jogéletben a codificatióra vezetett, mely a joganyagot rendszeres formába öntvén, annak tartalmát is tökélyesiti. Az egyes osztályok, városok, vidékek jelleme azoknak külön közvéleményétől nagy mérvben függ. A törvényhozó hatalom csak akkor felel meg úgy a törvényalkotás eszméjének, mint századunk jogi és politikai nézeteinek, ha a törvényakaratot az országos közvélemény befolyása alatt állapítja meg. Az európailag művelt népek közvéleménye a szellemi és anyagi érdekek benső összefüggésénél, és az azokat közvetítő gyors közlekedési eszközöknél fogva mind a nemzetközi viszonyokban, mind az egyes államok közérdekű belügyeiben nagy horderővel bír. Feladata az államok történelmének viharos folyamában a haladás fáklyáját lobogtatva, a politikai kérdések erkölcsi megoldását túlnyomóságra emelni s ekként az örökbéke eszméjét nagyobb mértékben valósítani. Az embereknek minden helyen s időben tapasztalt s igy természetünkben gyökerező közvéleményére, mint bizonyítási közegre gyakran történik hivatkozás. A tudomány és közvélemény természetüknél fogva egymás támogatására utalvák. Hol a tudományos intézetek korszerűtlenül rendezvék, vagy a praxis a tudomány vívmányait közönynyel ignorálja, hol ennek folytán az elmélet és gyakorlat szünteleni ellenmondásai az eszméket megszilárdulni nem engedik: ott az egyén elvei is ingadozni kezdenek s a honfierény a balesetek próbatüzét ritkán állja ki. A tudomány haladása folytán foganatba vett legüdvösb intézkedés a közvélemény előleges, vagy utólagos jóváhagyása és protectiója nélkül üvegházi növény, mely a föntartására megkívántató tápelemeket környezetében nem találván, csakhamar kiszárad. Viszont a közvélemény a tudomány iránytűjét mellőzve, nem egyszer szirtre sodorná a társadalom hajóját. A közvélemény néha szélsőségekbe csapongni hajlandó. Mint vihar által fölkorbácsolt tenger majd fölemel, majd örvénybe dob. A tudomány bonczkése, mely a látszat jelenségei által vissza nem tartatva, a dolog lényegébe hat, kétségtelenül alkalmas eszköz az indulatok alanyi szempontjából származó hullámzások mérséklésére. Némely társadalmi bajt látni s orvosolni csak az eszmék magaslatából lehet. A közvélemény a létező helytelent megszokva, nem mindig gondol arra, miként lenni kell. A szokás által alkotott második természet néha a természetnek elferdítése, bilincs, melytől a tudomány szabadít meg. A tudománynak e hatása néha századok alatt alig észrevehetőleg történik: gutta cavat lapidem; máskor villámként terjednek az eszmék, fényt vetve a társadalom minden rétegére. A tudomány főmozzanatait tárgyazó népszerű könyvek és felolvasások a közvéleményt fölvillanyozzák és az intelligens osztályt a nemzet többségévé fejleszteni segítik. Figyelmet érdemelnek azon tényezők, melyek a tudomány és közvélemény művelését és hatályát előmozdítják. A sajtó a szellemi fejlődés nagy fontosságú emeltyűje. A jogosság és józan politika elvei szerint hozott sajtótörvények a tudomány és közvélemény számos haladási akadályát megszüntetik. A hírlapirodalom mind a tudományt az élet légkörével övezvén, az elmélet túlzásaitól óvja, mind a közvéleményt a helyi viszonyok szűk keretéből kiemelve, annak láthatárát terjeszti. A honfiak azon joga, melynél fogva közügyeiket magánértekezleteken tárgyalhatják, a vox populi szabatos nyilvánulását könnyíti. A törvényhozás és végrehajtás nyilvánossága a tudományt s közvéleményt hasznos adatokkal gazdagítja, melyek hiányában a nép sem a közügyek színvonalán nem lehet, sem az érdemet s hibát föl nem fedezheti. A közügyek iránti érdekeltség a közvélemény életeleme. Valamint a physikai természet lánczolatában egy porszem tovamozdítása is hat: úgy a szellemi és politikai világban a legutolsó honfi is hatások és visszahatások középpontja s mint ilyen a reá bizott tényezőket érvényesíteni tartozik. A csüggedés a közvéleményre ép oly káros, mint az elbizakodás aranyhegyei. A kislelkűség az erőssel is elfeledteti erejét, az Optimismus tulságai a nemzeti tetterőt elaltatják, vagy kivihetlenek felé ragadják. Amely nemzet jövője iránt kétségbe esik, vagy erejét túlbecsülve képzelődés által vezéreltetik, az sem önmagát művelni, sem világtörténelmi hivatását betölteni nem képes. A mérséklet határainak átlépése tétlenségre kárhoztat, vagy zavarok elébe sodor. A lehetőség határain belül a jó ügy győzelmének öntudatával kitűzött czél képezi a közvélemény befolyásának észszerű irányát. Dr. Kuncz Ignácz: Tanügy. Az oktatás ministernek a közép tanodák érdekében a főigazgatókkal, gymnásiumi és főreáltanodai igazgatókkal Budán sept. 20. 21. 22-én megtartott értekezése és annak eredménye rövid vázlatban. Az oktatásügyi minister , amaga az összegyűlt igazgatókat üdvözölvén, előadta,hogy az egész tanügynek mellőzhetlenül reformokra van szüksége. Tekintsük, úgymond, akár az elemi iskolákat, akár a középtanodákat vagy egyetemet, nem eszközük azt a sikert, melyet csak mérsékelt igények mellett is tőlük megvárhatnánk. Az elemi oktatást nem is említvén, melyben igen hátra vagyunk, csak a középtanodákat tekintsük, tüstént be fogjuk látni a reformok szükségét, ha tekintetbe veszszük a középtanodákból a felsőbb tanintézetekbe átmenő ifjakat. Tanítottunk, úgymond, megfeszített erővel latinul, görögül stb. s az ifjak mégsem nyerték el bármely tantárgyból is azon alapos ismereteket, melyeket annyi erő fölhasz-