Pécsi Lapok, 1867. október-december (1. évfolyam, 54-79. szám)

1867-10-03 / 54. szám

Pécs « 54. szám. October 3-án 1867. Megjelen hetenkint két­szer , vasárnap és c s ü- törtökön. Előfizetési ár : helyben házhozhordással és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt, V4 évre 2 frt. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Szerkesztői szállás Nepomuk utcza 30. sz. r POLITIKAI, SZÉPIRODALMI, OAZDÁSZATI S TUDOMÁNYOS HETILA P. HIRDETÉSEK ÁRA : Négyhasábos petit betiijü sorért egyszeri hirdetésnél 10 kr. 2-szerinél 7 kr. 3-mad és minden utóbbinál 4 kr. o. é. „Nyílt tér“ rovatban meg­jelenő minden petit sorért 14 kr. o. é. Bélyegdíj külön minden hirdetésért 30 kr. o. é. Kiad ó-h i v a t a 1 Országút 5-dik szám. Előfizetési fölhívás „PÉCSI LAPOK“ oct.—decemberi évfolyamára. ■ «>♦ Midőn egy új negyedév kezdetén előfize­tőinknek e lap pártolásáért köszönetét mon­dunk, s őket az előfizetésre újólag fölkérjük, egyúttal kötelességünknek ismerjük kinyilat­koztatni, bogy lapunk eddig követett irányá­hoz hiven közvetlenül városunk és megyénk, közvetve a haza jólétét és fölvirágzását tartva szem előtt mindent elkövet, mit e czél eléré­sére üdvösnek tart. — Politikai mozzanataink a f. hó 29-én ismét összeülendő országgyűlés tevékenysége által élénkülnek, városi köz- és társaséletünk is a télihónapokban több anya­got nyújt, s mi nem mulasztjuk el ezen, a közönséget érdeklő mozgalmak Ilii tükrét ad­ni, s igy olvasóinkat a hazai, megyei és vá­rosi élet színvonalán megtartani. A külföldi politikai mozzanatokat is foly- tatandjuk, — mert csak az képes hazai viszo­nyainkról kellő fogalmat szerezni, ki azon tényezőket is ismeri, melyek határainkon kí­vül is létünk- és fejlődésünkre nem csekély, — néha határozó befolyással vannak. A jövő évnegyedben tárczánk is egy igen érdekes elbeszélést hozand, mi által a szép- irodalmat kedvelő olvasóink igényeinek teljes mértékben megfelelni hiszünk. A nyári tikkasztó meleg még a „Táro­gató“^ is nyomasztó hatással volt, ígéri azonban, hogy a téli-idényben kamatostól pó­tolja, mit a nyáriban netalán elmulasztott. Egyátaláu a szerkesztőség azon lesz, hogy e lapok által előfizetőinek minél érdekesebb olvasmányt nyújthasson. A „Pécsi Lapok“ szerkesztősége. Előfizetési föltételek: October 1.-től december végéig házhoz hórdva és postán küldve ... 2 frt. October—május végéig . . 4 frt. ,, junius ,, . 6 frt. „ sept. „ . . . 8 frt. Az előfizetési pénzeket bérmentesen a „Pé­csi Lapok“ kiadóhivatalának, Országút 5. szám alá kérjük beküldeni, hogy a lap kiadá­sában hiány ne történjék. Azonfelül a t. ez. előfizetők kényelme tekintetéből előfizethetni: Weidinger és fia, Valentin Károly, Weidinger Nán­dor könyvkereskedő, valamint Blauhorn Antal, Le elmer testvérek, Ob er may er József és Böhm F. C. kereskedő uraknál is. Pécs, 1867. Septemberhóban. A Pécsi Lapok kiadó hivatala. Tudomány és közvélemény. A tudomány az ismereteket rendsze­resíti, a létezőknek változó tüneményeit azok­nak sark-tulajdonságaira alapítja. A közvé­lemény általános meggyőződés, mely a nemzetek jelleme, statistikai állapota, törté­nelme, műveltsége S ezekből folyó érdekei szerint alakul. A tudomány és közvélemény befolyása a társadalmi életre a történelem legérdekesb té­nyei közé tartozik. Az ó-kor müveit népeinél — inig azokban életerő volt — rang-, hatalom-, vagy hírnévre vergődni csak annak lehetett, ki a közvéle­mény előtt fejet hajtott. A középkor a politi­kailag jogozott kiváltságos osztályok közvéle­ményét tükrözi vissza. A tudomány a tizenkét táblai törvényt a fejlődő élet-viszonyokra alkalmazva a romai jognak eddig másutt utol nem ért formai tö­kélyét alkotta. A tudomány hatalma a közép­kor harczias századaiban is érezhető volt: az egyetemek a gyakorlati életre nézve nagy jelentőséggel bírtak. Korunkban az egyéni önkény az egyete­mes akaratot, a physikai erő az erkölcsi ha­talmat mindinkább tiszteletben tartani kény­telen. Az eszmék és a közmeggyőződés erős- bíilő befolyással vannak az események folya­mára. „Die Wissenschaft tritt in unserer Zeit aus den Hörsälen, den Studirzimmern, und den Laboratorien hinaus auf den öffentlichen Markt“ (Reusch). A tudomány a jogéletben a codificatióra vezetett, mely a joganyagot rendszeres for­mába öntvén, annak tartalmát is tökélyesiti. Az egyes osztályok, városok, vidékek jel­leme azoknak külön közvéleményétől nagy mérvben függ. A törvényhozó-hatalom csak akkor felel meg úgy a törvényalkotás eszméjének, mint századunk jogi és politikai nézeteinek, ha a törvény-akaratot az országos közvélemény befolyása alatt állapítja meg. Az európailag müveit népek közvélemé­nye a szellemi és anyagi érdekek benső össze­függésénél, és az azokat közvetítő gyors köz­lekedési eszközöknél fogva mind a nemzetközi viszonyokban, mind az egyes államok közér­dekű belügyeiben nagy horderővel bir. Föl­adata az államok történelmének viharos fo­lyamában a haladás fáklyáját lobogtatva, a politikai kérdések erkölcsi megoldását túl- nyomóságra emelni s ekként az örökbéke eszméjét nagyobb mértékben valósítani. Az embereknek minden helyen s időben tapasztalt s igy természetünkben gyökerező közvéleményére, mint bizonyítási közegre gyakran történik hivatkozás. A tudomány és közvélemény természe­tüknél fogva egymás támogatására utalvák. Hol a tudományos intézetek korszerűtle­nül rendezvék, vagy a praxis a tudomány vívmányait közönynyel ignorálja, hol ennek folytán az elmélet és gyakorlat szünteleni el­lenmondásai az eszméket megszilárdulni nem engedik: ott az egyén elvei is ingadozni kez­denek s a honfierény a balesetek próbatüzét ritkán állja ki. A tudomány haladása folytán foganatba vett legüdvösb intézkedés a közvélemény elő- leges, vagy utólagos jóváhagyása és protec- tiója nélkül üvegházi növény, mely a föntar- tására megkivántató tápelemeket környeze­tében nem találván, csakhamar kiszárad. Viszont a közvélemény a tudomány irány­tűjét mellőzve, nem egyszer szirtre sodorná a társadalom hajóját. A közvélemény néha szélsőségekbe csa- pongni hajlandó. Mint vihar által fölkorbácsolt tenger majd fölemel, majd örvénybe dob. A tudomány bonczkése, mely a látszat jelensé­gei által vissza nem tartatva, a dolog lénye­gébe hat, kétségtelenül alkalmas eszköz az indulatok alanyi szempontjából származó hul­lámzások mérséklésére. Némely társadalmi bajt látni s orvosolni csak az eszmék magaslatából lehet. A közvé­lemény a létező helytelent megszokva, nem mindig gondol arra, miként lenni kell. A szo­kás által alkotott második természet néha a természetnek elferdítése, bilincs, melytől a tudomány szabadit meg. A tudománynak e hatása néha századok alatt alig észrevehetőleg történik: gutta cavat lapidem; máskor villámként terjednek az eszmék, fényt vetve a társadalom minden ré­tegére. A tudomány főmozzanatait tárgyazó nép­szerű könyvek és felolvasások a közvéleményt fölvillanyozzák és az intelligens osztályt a nemzet többségévé fejleszteni segítik. Figyelmet érdemelnek azon tényezők, me­lyek a tudomány és közvélemény művelését és hatályát előmozdítják. A sajtó a szellemi fejlődés nagy fontosságú emeltyűje. A jogosság és józan politika elvei szerint hozott sajtótörvények a tudomány és közvélemény számos haladási akadályát meg­szüntetik. A hírlapirodalom mind a tudományt az élet légkörével övezvén, az elmélet túlzásaitól óvja, mind a közvéleményt a helyi viszonyok szűk keretéből kiemelve, annak láthatárát terjeszti. A honfiak azon joga, melynél fogva köz­ügyeiket magán értekezleteken tárgyalhatják, a vox populi szabatos nyilvánulását könnyíti. A törvényhozás és végrehajtás nyilvános­sága a tudományt s közvéleményt hasznos adatokkal gazdagítja, melyek hiányában a nép sem a közügyek színvonalán nem lehet, sem az érdemet s hibát föl nem fedezheti. A közügyek iránti érdekeltség a közvéle­mény életeleme. Valamint a physikai termé­szet lánczolatában egy porszem tovamozditása is hat: úgy a szellemi és politikai világban a legutolsó honfi is hatások és visszahatások középpontja s mint ilyen a reá bizott ténye­zőket érvényesíteni tartozik. A cstiggedés a közvéleményre ép oly ká­ros, mint az elbizakodás aranyhegyei. A kis- lelktiség az erőssel is elfeledteti erejét, az Op­timismus tulságai a nemzeti tetterőt elaltatják, vagy kivihetlenek felé ragadják. Amely nem­zet jövője iránt kétségbe esik, vagy erejét túlbecsülve képzelődés által vezéreltetik, az sem önmagát művelni, sem világtörténelmi hivatását betölteni nem képes. A mérséklet határainak átlépése tétlenségre kárhoztat, vagy zavarok éjébe sodor. A lehetőség határain be­lől a jó ügy győzelmének öntudatával kitű­zött czél képezi a közvélemény befolyásának észszerű irányát. Dr. Kuncz Ignácz. T a n ü g y. Az oktatás ministerneka közép tan ódák érdekében a főigazgatókkal, gymnásiumi és fő reáltanodái igazgatókkal Budán sept. 20. 21. 22-én megtartott értekezésé és annak eredménye rövid vázlatban. Az oktatásügyi-minister ő nmlga az összegyűlt igaz­gatókat üdvözölvén, előadta,hogy az egész tanügynek mellőzhetlenül reformokra van szüksége. Tekintsük, úgymond, akár az elemi iskolákat, akár a középtano­dákat vagy egyetemet, nem eszközük azt a sikert, melyet csak mérsékelt igények mellett is tőlök meg­várhatnánk. Az elemi oktatást nem is emlitvén, mely­ben igen hátra vagyunk, csak a középtanodákat tekintsük, tüstént be fogjuk látni a reformok szüksé­gét, ha tekintetbe veszsziik a középtanodákból a felsőbb tanintézetekbe átmenő ifjakat. Tanítottunk, úgymond, megfeszített erővel latinul, görögül stb. saz ifjak még sem nyerték el bármely tantárgyból is azon alapos ismereteket, melyeket annyi erő fölhasz-

Next

/
Thumbnails
Contents