Pécsi Lapok, 1868. április-június (2. évfolyam, 27-52. szám)

1868-04-02 / 27. szám

i­ s beavatva volt, a­mi az illető körben történt. El lehet tehát képzelni, mily véleménynyel vannak felőle az olasz, franczia és egyéb száműzöttek. Hogy Klapka tábornok személyes barátságban volt Napóleon herczeggel, ismeretes dolog. Az ő ma­gatartása, bármennyi kifogást tettek is ellene a demo­­kraták, mindenesetre különbözött Kossuthétól. Az utóbbinak legújabb megtámadására írt válaszában azt mondja Klapka, hogy: előtte száműzetése alatt nem 1848, hanem 1849, vagyis az Ausztriától való teljes elszakadás lebegett, de azért a törvényes ki­­egyezkedéstől még sem idegenkedett; s még azon időben is, midőn a magyar ügynek külföldön hatal­mas szövetségesei voltak, mindig leplezetlenül nyil­vánította azon véleményét, hogy az Ausztriával való békés és nyílt kiegyezkedés eléje teendő egy véres kétségbeesési harcz bizonytalan kimenetelének. Ez állítás teljesen igaz. Klapka tábornok a többi közt az itteni német demokraták előtt határozottan ez értelemben nyilatkozott még jóval azelőtt, hogy a magyar ügyek jelen kedvező fordulata beállott. Mindazt, a­mit „Válaszában a „Magyar Újság“ czik­­kére“ a dunai confoederatióról mond, szintén nyilvá­nította már öt vagy hat év előtt, midőn Kossuth is­meretes manifestumát kibocsátotta. Első pillanatra világos volt, hogy Kossuth e szlávoskodó tervezet által egész múltjával szakított. Klapkát is felszólí­tották, hogy a manifestumot írja alá. Ő megtagadta: „Hazámban — így nyilatkozott barátai és ismerősi körében — árulónak tekintenének, ha aláírásomat odaadnám.“ Azt itteni (londoni) „német szabadság és egység egylete“ az időben egy röpiratot adott ki, melyből a következő helyeket idézem:„Kossuth a magyar nem­zetiségnek egykor majdnem merev előharczosa, leg­újabb dunai confoederatios terve által Magyrországot bizonyos tekintetben a szlávok kezére akarja játszani. Jóllehet ez országnak már is elég baja van fajkeve­rékeivel és nyelvzavarával, ő még más, a moskovita­­sághoz rokon­ elemeket, a milyenek oly bőven van­nak Törökországban, akár az új szövetségbe vonni. Egy tekintet a nyelvi térképre, elég annak belátásá­ra, hogy ez által a mérleg teljesen a szlávok oldalára hajolna és hogy Németország délkeleti kapujánál egy „Elő-Oroszország“ alkottatnék. Ez egészen az a terv, a­mely 1848-ks júniusá­ban ama híres prágai congressuson a fanatikus cseh trio Palacky, Rieger és Brauner auspiciuma alatt orosz pópák, valamint pánszláv u. n. demokraták közreműködése mellett készült. És hogy e tekintet­ben épen semmi kétség ne legyen, Kossuth még hozzá­teszi, hogy a dunai confoederátiónak túlnyomókig szláv képviselőkből álló törvényhozó testülete hatá­rozná meg a hivatalos nyelvet, és hogy a szövetségi hatóság székhelye fölváltva Pesten , Bukarestben, Belgrádban és Zágrábban legyen, tehát egyszer egy német-magyar városban, másszor egy románban, ellenben kétszer szláv városban! Ebből eléggé kivi­láglik, hogy mily politikai és nemzetiségi irányt kép­viselne a tervben levő dunai szövetség Nyugat- Európával szemben. És a röpirat zárszavai a következők : „Nem ezért vérezett Magyarország hősi harczában! Nem ezért daczoltak a honvédek seregei Ausztria és Oroszország egyesült hadaival! Nem ezért fogott fegyvert Bécs, midőn októberi felkelése által a szo­rongatott szomszéd országon könnyíteni akart! Nem ezért bízták a nemzet képviselői Kossuthra a kor­mányt, nem ezért harczolt Komárom, nem ezért hal­tak meg Batthyány és vele a legbüszkébb és legvité­zebb magyar férfiak.“ A Kossuth-féle dunai confoe­­deratió tervének valósítása még egészen más követ­kezményeket vont volna maga után Magyarországra nézve, mint az, a­mit Grörgei tett. De Kossuth erő­nek erejével szerepet akar játszani, és ha mindjárt erre a panszlavismust kellene is eszközül fölhasznál­nia , ő nem ijed vissza attól. A pesti testvérek, ámbár itt nem így nevezik ma­gukat, közgyűlést tartottak most vasárnap s kijelen­ték, hogy a kormány rendeletének nem engedelmes­kednek, egyúttal azon felfogásukat is nyilvánítván, hogy szabályaikat csak tudomás, nem megerősítés­­végett terjesztették fel neki. Ily­ej, meglepő alkot­mányos elvekkel nem ritkán kedveskednek a testvé­rek , ami az egész világ előtt absurdum, nevetséges, azt ők egész komolysággal hirdetők, amivel az egész világ megelégszik, ami nekik mind kevés. Hol hallot­ták ugyan­is a testvérek, hogy a kormánynak nincs joga az egyletek szabályait megerősíteni, e jogot bár­mely szabad országban gyakorolja a kormány, s ha nem gyakorolná, miért kéne a szabályokat neki be­jelenteni. Hanem hát a testvérek mindig nagy dol­gokba kapnak,­­ rövid ésszel. Az idei böjti idény különösen virágzó szaka a zene­művészetnek. Újabban Bekker János florenczi négyes társulata gyönyörködteti a zenebarátokat. Többet nem mondhatni róluk, minthogy, felülmúlják Hellmesberger társulatát, a négy hegedű, a praecis játék által, teljesen egygyé olvad s a négy szerből egy hang, egy lélek szól. A szinköltészet új termékeiről, „A pesti demi­monde“ és „Thurzó Jánosról“ nem sok jót jegyezhe­tünk fel. Az első alatta áll a színirodalom legalsóbb fokának, nem lehet neki osztályozást adni, sikamlós, ocsmány férelmű, mely sírba szálland egy két előa­dás után. Thurzó János­ nem tartozik az előbbinek sorába, de a nemzeti színház magasb igényű közön­ségének nem való, regényes, minden drámaiság nél­küli történet, jobban illenék a budai népszínház desz­káira. A színi képezde szép sikerrel dicsekedhetik, nö­vendékeinek vizsgái, kivált a vígjátéki szakban jól ütöttek ki, leghátrább álltak az operai kísérletek. A gyakorlati vizsgálatok a színpadon délutáni egy óra­kor mentek végbe, s a színművészet hű barátai ek­kor is teljesen megtolták a színházat. A növendékek főhibája a nagyobb hév hiánya, s a túlságos iskolai modor, nagyon meglátszott játékukon, hogy arra más tanítá őket, s nem maguk teremték. E hibák leg­­kevesbbé tűntek fel a vígjátékban, s az e nembeli „Tudákos nők“ Moliéretól, a növendékek által elő­adva, általános meglepetést keltettek a közönségben. A „Tudákos nők“-ben Moliére élesen ostorozza ama nőket, kik megfeledkezve sajátlagos női s anyai kötelmeikről, minden idejüket a tudákoskodásra for­dítják. A tárgy Moliére mesteri kezei által jeles művé dolgoztatott fel, az egész felfogásán azonban meg­látszik a kor, melyben íratott, s melytől bennünket oly nagy idő választ el. Ma nap már oda fejlett a társadalom, hogy nem oly darabokra van szüksé­günk, melyek a nők magasb törekvéseit —­ habár néha félszegek —­ ostorozzák, sőt épen olyanokra, melyek közönyüket, szellemi hátramaradásukat teszik nevetségessé, vagy ezek szomorú következményeit rajzolják. Moliére e darabjában csak a túlság ellen száll síkra, de mi inkább a tudatlanság mint a tud­­vágy túlságait szeretnék megróva látni. — A nő­képző egylet tagjai, bármily jókat nevetett a közön­ség, sőt tán maguk is a tudákos nők félszegségein, alig lesznek elismeréssel Bogdan­ovi­cs kisasz­­szony iránt, ki Moliére e darabját most átültette, s egy alakját oly jól személyesítő, a gúny erős ellen­ség, ha távolról vonatkozik is bizonyos czélra. r. 1. —I» ›»›«›— Fővárosi élet. XXIV. (Bécsi dolgok. A baranyai közgyűlés. A pesti testvérek. Bek­kor társulata. Két uj darab. A képezdei vizsgák.) Utóbbi időkben Pest politikai élete nagyon hát­térbe szorult, a közfigyelmet majd a delegációk fon­tos tárgyalásai, majd az osztrák képviselőház s urak házának vitái zárták feszültségben.­­ A concorda­­tum csak belügye volt az osztrákoknak, de­ sorsa minket is érdeklett, mert ha eltörlését a kormány az urak házában keresztül vinni nem tudja, s mint kije­lenté, ez esetben lelépend, a kiegyezés ügye nem cse­kély mértékben lett volna hátráltatva, mondhatni, megingatva. így az urak házának tárgyalását a con­­cordatum fölött Pest is figyelemmel kisérte s oszto­zott a concordatum eltörlésének örömében. A vidék, a megyék, városok politikai életének jelenségei közt különösen jó hatást tett Baranya me­­gye közgyűléseinek fellépése a szélső bal ellen; ma­gán után az ország sok részében sorakoznak ellenük, e nyilatkozásnak azonban hatósági jellege kölcsön­zött különös fontosságot. Nagyon helyesnek találtuk Polgár úr szózatát is a választókhoz, egyszerűen, a gyöngébb észnek is megfogható érvekkel lép fel a „testvérek“ ellen ; kár, hogy az egyes képviselők hasonlót tenni választóik­kal elmulasztották. A pécsi takarékpénztár márt. 22-iki közgyűlése.­ ­• Elnök Plainer Antal úr a közgyűlést megnyit­ván mindenek előtt az idők közt elhunyt igazgatóról Plichta Ferenczről emlékezik meg, előadván annak az intézet körüli érdemeit, indítványozza hogy em­léke jegyzőkönyvileg megörökítessék. Ez elfogad­tatván áttér az évi jelentésre, örömmel és a teljes megelégedés érzetével említi föl, miként intézetünk 22 évi fenállása óta a lefolyt év egyike volt a legered­ményesebbeknek mind a forgalom, mind az ezt kö­vető jövedelemre nézve. Ez eredményt részint a politikai viszonyok jobbra fordultával az anyagi érdekek javulásának, de legin­kább azon érdekeltség és kitartó bizalomnak lehet köszönni, melylyel a közönség intézetünk irányában folytonosan viseltetik. E bizodalom érdekében az igazgató választmány legfőbb kötelességének is tartotta minden alkalmat, sőt a visszafizetések körül gyakran a szabályoktól eltérő eljárást is felhasználni csak hogy ez által a nyilvánuló közbizodalom minél inkább fokoztassék és fejlesztessék. A kezelés körüli hú­s pontos eljárás eredményezvén a kimutatott sikert, az igazgató vá­lasztmány és az intézetnek fáradhatlan tisztviselői méltán megérdemlik, hogy irányukban teljes megelé­gedésünket kifejezzük. Áttérve most a forgalom kimutatására A Bevételi rovatok száma: 1867. évi Január 1-én pénztár maradvány.................................... 30546 frt. 94 kr. Letételekben 16 fél által letetetett 120,288,, — „ 1866. évben 17 fél részéről . 71,880 „ — „ E szerint e czim alatt a mai évben több 48,408 ftal. 1576 fél által betétetett . . . 895,963 frt. 29 kr. 1866-ik évben 1178 fél által . A tavasi betétek tehát jól haladták meg az 1866-ik évet. 606,082­ ,22 289,881 ft. 7 kr­Tartalék tőkére fordittatott 2790 ft. 40 kr. 1866-ik évben.......................... 1884 „ 80 Tavai több 905 ft. 60 kr­ral. Kamatokban befolyt a. érték­papírokból .... 2933 ft. 60 kr. 1866-ik évben..........................1146 „ 68 „ A múlt évben több 1786 ft. 92 kr. E többlett azon körülménynek tulajdonítható mi­­nt igazgató választmány m. földhitel intézeti Zálogle­velek beszerzését szükségesnek találta, hogy ez által, könnyen értékesíthető papírokkal bírván — azokkal nagyobb felmondások esetében a visszafizetéseket könnyebben eszközölhesse. & b. Kölcsönökből..................... 68275 frt. 29 kr. 1866-ik évben . . . ^^541031^^7^_ E szerint a lefolyt évben a többlet................................ 14,172 frt. 12 kr. c. előlegezésekből..................... 2478 frt. 48 kr. 1866-ik évben . . . 2722 „ 52 „ Tehát a múlt évben kevesebb . ral. d. beváltási üzletekből . . . 1866-ik évben . . . _.__ Múlt évben a többlet .... ral. e. késedelmiekben..................... 1866-ik évben . . . ■ ■ E szerint a lefolyt évben keve­sebb .............................................. 283 frt. 75 kr­ral. Visszafizetések. 1. 10°/, tőke törlesztési kölcsö­nök után 186 fél által .... 26,602 frt. 50 kr. 1866-ik évben 196 fél által . 22,637 „ 66 „ A múlt évben tehát több . 3964 frt. 84 kr­ral. 2.2% tőke törlesztési­ kölcsönök­­től 1432 fél által.......................... 40081 frt. 52 kr. 1866-ik évben 658 fél által . A múlt évben többlet . . . 23294 82 16,786 frt. 70 kr-ral. E többlet azon körülménynek tulajdonítható, mi­vel a múlt évben nagyobbszerü kölcsönök lettek utal­ványozva. — 3. Előlegezésektől 845 fél által 177940 frt. — 1866-ik évben 911 fél által . 169398 „ — E szerint a lefolyt évben több . 8542 frtal. 4. Beváltási üzletekből . . . 702,880 frt. — 1866-ik évben..................... 628.005 „ — E czim alatti forgalom e szerint 74875 frtal ha­ladta meg az 1866-ik évi kimutatást. D i j­j­a k b a n Könyvecskék után befolyó . . 243 frt. 50 kr. 1866-ik évben . . . ... . 145 „ 64 „ A múlt évben ...... val. Beirási dijjakban .... 1866-ik évben .... A többlet a múlt évben tesz Leszámítolásban .... 1866-ik évben .... 97 frt. 86 kr.6829 frt. 89 kr. 3764 „ 5 „ 3065 frt. 84 kr. 2643 frt. 19 kr. 2494 „ 69 „ 148 frt. 50 kr- 2502 frt. 33 kr. 1866-ik évben.......................... 2481 „ 84 „ Tehát a múlt évben több ... 20 frt. 49 kr­ral. Arany és ezüst felfizetés ... 25 frt. 50 kr. Az előadottak szerint a múlt évi bevételek össze­ge tesz összesen..................... 2,096,064 frt. 85 kr. Egybetartva ezt az 1866-ik évi forgalmi kimuta­tással.................................... 1,630,649 frt. 70 krt. Kitűnik, miszerint a múlt évi forgalom............................... 465,415 frt. 15 krral haladta meg az 1866-ik évi kimutatást. Kiadások rovatában Megvett m. földhitel intézeti záloglevelekért ki­adatott .......................................... 39836 frt. 39 kr. Kamat visszaápolására . . . .116 frt. 97 kr. Jövedelmi adóra..................... 1907 frt. 75 kr. 1866-ik évben fizettetett . . 1374­­­43 „ E szerint fizetettért a múlt évben több ............................................... 533 frt. 32 kral. Költségekben.......................... 3450 „ 34 „ 1866-ik évben 1143 „ 42 „ Az 1866-ik évhez képest a múlt évben több kiadatott..................... 2306 frt. 92 kr­ral. — (Folytatása kbv.) ------------­A Nibelung ének. Első kaland. K.i*imixi 1 d.a álmo­t lát. Világ-hires csodákat beszélnek és-regék : Dics-teljes daliákat, harczok történetét, Zaját vig ünnepeknek, siralmas bánatot, Boszút, mely földet renget, — most ily csodákat halljatok 1 244 frt. 4 kr-10902 frt. 39 kr. 9997 „ 12 „ 1905 frt. 27 kr- 1138 frt. 03 kr. 1421 „ 78 „ ral. A múlt évi különbség tesz . Egyleti ház jövedelmezett 106

Next