Pécsi Lapok, 1922. július-szeptember (1. évfolyam, 99-174. szám)
1922-07-02 / 99. szám
I. évfolyam. 99. szám. Egyes szám ára 3 korona. Vasárnap, 1922. julius 2. SZERKESZTŐSÉGES KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLYUTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. . KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN: EGÉSZ ÉVRE 500 K, FÉL ÉVRE 250 K, NEGYED ÉVRE 130 K, EGY HÓRA 45 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. Mágocs. ( 2 1. — 6.) Egy évtizede már idestova, hogy ez a helységnév egy pécsi lap élén megjelent. Ennyi ideje, hogy a hegyháti járás községéről azóta nem esett szó, csak a háború halálhírt terjesztő gyászjelentéseiben. Csak a hősi halottakról. Csak azokról a derék németajkú magyarokról, kik a haza védelmében vesztették életüket és egészségüket. És megszűnt a háború és jött a felfordulás. A „forradalom.“ És a hazaözönlő lerongyolt katonák elkeseredésének levezetésére itt állott Mágocs társadalma, kiváló jegyzője és képviselőtestülete és érvvel, tanácscsal, pénzzel sietett a hazatérők fogadtatására. Csend lett és maradt. És jött 1919. március 21. És jött 1919. augusztusa. Mindig rend volt és rend maradt. Ez Mágocs története dióhéjban 1914-től 1919-ig. Azóta sem volt hangos a falu, nem ütötte föl fejét a politika mindent széttagoló átka. Nyugodtan, szorgalmasan, abszolút békében, egymást megbecsülve, kart karba téve céltudatosan dolgozik azóta Mágocs társadalma a falu felvirágozásán, a békebeli állapot helyreállításán. És ma, július másodikén „Gazdanapot“ tart. Beszámol a falu apraja-nagyja arról, miként sáfárkodott a nemzeti vagyonnal. Mert minden munka, minden törekvés a nemzeté, a hazáé, minden megszántott barázda a nemzeti vagyont gyarapítja, minden munkában eltöltött nap a hazát szolgálja. Mágocson pedig nem volt tétlenül eltöltött egyetlen óra sem. A földmíves, az iparos, a kereskedő, papok,a jegyzők, tanítók, minden idegszáluk megfeszítésével dolgoztak a normális állapotok helyreállításán. Ma itt az eredmény. Az előkelő vendégsereg, ha szemlét tart a faluban, bárhova fog nézni, bármerre fog menni a nehéz munka nyomait találja. A mezőn a kalász, a homokban a szellő, az istállóban a tenyészállat szebben díszült, mint valaha. Az utakon szorgos kezek emelte számos új épület. Mindezt egy politika mentes falu népe teremtette. Teremthette, mert dolgozott. * A hegyháti járás képviselője, Szily Tamás eszméje a „Gazdanap.“ Az ő gyakorlati ismeretekkel telitett tudása bizonyára felismerte az előbb mondottakat és a vármegyei gazdasági egyesülettel és hatóságokkal, Mágocs község képviselőtestületével és a Gazdakörrel karöltve rendezi a gazdanapot. Üdvözöljük őt mint Mágocs régi lakóját, kit Mágocs ma úgy köszönt, mint egy régi polgárát, kit szeretettel vár minél gyakrabban régi falujában. Üdvözöljük a vármegyei hatóságok vezetőit és kérjük jóindulatukat, támogatásukat, hogy tovább haladhassunk a megkezdett után. Isten hozta összes vendégeinket ! Sztrájkok az osztrák és német iparban. Bécs, július 1. (MTI, magánjelentése.) Tegnap késő este megakadt a villamosvasutasok és a városi hatóságok között a munkáskamara közvetítésével folytatott tárgyalás. Megegyezésre nem tudtak jutni. A lapok jelentése szerint a sztrájkolók szintén óráról-órára változtatják képviselőjüket. Egyik bizottságot a másik után nevezik ki és nyilván radikális befolyás alatt vannak. Berlinből jelentik : Az újságüzemekben sztrájk ütött ki. Legelőször a Shhell nyomda szüntette be a munkát, ahol a műszaki személyzethez a kiadó és terjesztő vállalat személyzete is csatlakozott. Csakhamar a Mosse és Ulstein alkalmazottai is csatlakoztak a sztrájkhoz. A Berliner Zeitung am Mittag volt az első lap, amely ma nem tudott megjelenni. Előreláthatólag Berlinben néhány napig nem jelennek meg a lapok. Az indemnitás a nemzetgyűlésen. Az indemnitás sürgős tárgyalása. —Ex lexbe jutott az ország. —• A nemzetgyűlés szombati ülése. Ruppert kritikája a mai közállapotok fölött. — Interpellációk a határmenti községek élelme, az oroszországi túszok, kilakoltatások, a forgalmi adó beszedése körüli visszásságok ügyében. Budapest, július 1. A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton pontban 10 órakor nyitotta meg. Bejelenti, hogy az interpellációs könyvbe négy interpellációt jegyeztek be, amelyekre egy órakor tér át a Ház. A napirend szerint az indemnitási javaslat folytatása a következett. Az indemnitási törvényjavaslatot most már a sürgősségi szakasz alapján tárgyalták a nemzetgyűlés ülésén, de semmi sem tudta megakadályozni, hogy az ország az éjjel 12 órakor ex-lex állapotba ne kerüljön. Ez az állapot a régi országgyűléseken a parlamentarizmus réme volt. Ausztriától való elszakadásunk óta lényegesen vesztett éléből. A mostani törvényen kívüli állapot jelentőségét még az is csökkenti, hogy az indemnitás letárgyalására ez alkalommal fizikailag nem jutott elegendő idő. Az indemnitás gyors letárgyalása azonban biztosítottnak látszó. Mint értesülünk, ha a vita túlhosszúra nyúlna, 8 órás ülésezésre kerülhet a sor. Az indemnitási vita folyamán csak a szociális párt és a liberális blokk (Rassayék és Vázsonyiék) készülnek egységes fellépésre a kormány ellen. Az első felszólaló Ruppert Rezső. Nem ismeri el a maga és a pártja nevében ezt a nemzetgyűlést törvényesnek, mert megválasztása nem törvényes választójogi rendelet alapján történik és ezért nincsen abban a helyzetben, hogy magát törvényhozónak tekintse, mert ez a nemzetgyűlés nem törvényeket hanem csak határozatokat hozhat. (Közbekiáltások : akkor miért jött ide ?) Mégis kénytelen ebben a parlamenti játékban részt venni. Varsányi : Nem mozi ez ! Elnök : Figyelmezteti Ruppertet, hogy a nem parlamentáris kifejezésektől tartózkodjék. A miniszterelnök tegnapi beszédét bírálja. A kétkamarás rendszert Csonkamagyarországon nem lehet a demokrácia vívmányai közé sorolni. A főrendiházat felesleges lukszus intézménynek tartja, amely csupán a kiadásokat fokozza. Igen helyesen mondotta a miniszterelnök, hogy ebben a Csonkamagyarországban a mai nehéz viszonyok között mindenkinek önmérsékletre van szüksége. Ha megfigyelik a múlt nemzetgyűlés munkáját, konstatálja, hogy ez a munka teljesen hiányos, mert a múlt nemzetgyűlésen hozott választójogi rendelet csupán egyes osztályok érdekeit szolgálja. A régi Tiszapárt absolutizmusa készítette elő a forradalmat. Demokratikus országgyűlés ülhetett volna össze és más volna most a helyzet, mert lett volna valódi törvényhozó testület. Figyelmeztet arra, hogy új megrázkódtatások készülnek. Eljön még az az idő, amikor mindenkire szükség lesz. Hónapok vagy évek múlva következik be, azt nem tudja, de hogy ha nem lesz meg a nyugalom a társadalomban, ha itt elkeseredettek lesznek, akkor megint úgy lesz, hogy nem mozdul meg az egységes akarat a társadalom és az állami rend megmentésére. Az elnöki széket ezután Huszár Károly foglalja el és Ruppert tovább folytatja. Az emigránsok érdekében felhívtuk a kormány figyelmét, hogy adjon Garaminak amnesztiát. Ez alkalmas volna arra, hogy megnyerjük a külföldi munkásságot. Az ország szomorú jelenségének tartja a kormány részéről, hogy a mostani tisztviselők létszámának redukálásánál a B. listára olyanokat is tettek, akik politikai szempontból megbízhatatlanok. A kormány sokkal helyesebben tenné, ha már redukálni kell a tisztviselői kart, azzal a becsülettel távolítaná el és nem bélyegezné meg őket hazafiatlansággal. A miniszterelnök épúgy, mint a pénzügyminiszter igen helyesen mondta, hogy a bankóprés pénzünk értékét csak rontja. De nem is lenne szükséges a bankóinfláció, mihelyt országunkban a rend létrejönne, a vagyonbiztonság megvolna. Mindenekelőtt a közgazdasági életet kell rendezni, de a politika, amelyet a pénzügyminiszter vall, nagyon egyoldalú, mert egyedül az adók emelésével akar helyzetünkön segíteni, ez pedig lehetetlen. A külkereskedelmi politikát meg kell változtatni, mert eddig igen rövidlátónak bizonyult. A különféle tilalmakkal megkötött export és importot teljesen be kell szüntetni. A mai körülmények között nem remél közgazdasági életünkben javulást. Gazdasági politikánk nagy akadályát képezi pénzügyi helyzetünk megszilárdulásának. Amikor az állam ilyen végveszedelemben van, különösen szükséges, hogy mindenki a Haza megmentésére siessen, mint ahogy ezt a miniszterelnök és a pénzügyminiszter is hangsúlyozta. Az áldozatkészségben különösen a vagyonos osztálynak kell előljárni. Nem szabad minden terhet a szegény népre áthárítani. Minthogy a kormánnyal szemben nem viseltetik bizalommal, nincs abban a helyzetben, hogy javaslatát elfogadja. Elnök ezután napirendi indítványt tesz. Legközelebbi ülés hétfőn délelőtt 11 órakor, melynek tárgya az indemnitás folytatólagos tárgyalása, jegyzőkönyv hitelesítése. öt perc szünet után Haller István előterjeszti interpellációját a határmenti községek lakosainak élelme tárgyában. Az egyes községek határait az új szerződésben úgy állapították meg, hogy a községekhez tartozó területeket teljesen ketté osztották, aminek az a következménye, hogy a földbirtokosok és általában a gazdák, akik magyar területen laknak, nem tudnak átkelni a semleges zónában levő földjük megmunkálására. Ez a sok kellemetlenség abból ered, hogy a határmenti átkelést nem szabályozzák. 1922. július 1-től kezdve a Sopron felé vezető országúton felállították a magyar vámőrséget. Mindazok, akik a semleges zónában levő földre akarnak menni, kötelesek előbb járatlevelet átadni. Ez a járatlevél azonban nem elég, hanem a községi elöljáróságoktól is bizonyítványt kell szerezni. Ezt láttamoztatni kell a főszolgabíró és a vámőrség parancsnoka által. További visszásság az is, hogy a semleges zónába nem lehet semmiféle terményt behozni és onnan kihozni se szabad. Haller interpellációjában kérdi a kormánytól, van-e tudomása, hogy a semleges zónamenti lakosság között milyen elégedetlenség van a vámőrség magatartása miatt, hajlandó e a kormány a semleges területen levő lakosok földjének megmunkálása céljából az átlépési igazolvány körüli eljárást úgy egyszerűsíteni, hogy azokat a községi elöljáróság állítsa ki. Hajlandó-e a kormány intézkedni az iránt, hogy a magyar fenhatóság alatt levő polgárság átmehessen semleges területre és a terményeket minden engedély nélkül hozhassa haza. Az interpellációt kiadják az összkormánynak. Fábián Béla az Oroszországban visszatartón túszok ügyében, valamint azok illetményeinek visszatérítése tárgyában, továbbá a csóti fogolytábor helyzete miatt interpellálja a honvédelmi minisztert. Az interpellációt kiadják a honvédelmi miniszternek. Beliska Sándor Fábián interpellációjára válaszolva kijelenti, hogy a kivizsgálás ügye nem az ő hatáskörébe tartozik, hanem a belügyminiszterébe. Az interpelláció második részére röviden válaszol. Az a szempont vezérli, hogy a csóti fogolytáborból minél hamarabb visszakerüljenek a foglyok, de tekintetbe kell venni, hogy Oroszországból jönnek és így kolera és tífusz gyanúsak, ezért orvosi vizsgálat miatt hosszabb ideig kell őket visszatartani. A hadifoglyok és túszok illetményeinek folyósítása ügyében kijelenti, hogy a hazatérő foglyok a csóti táborban előleget kapnak és falujukban a járási tisztviselők illetményeik további folyósításával vannak megbízva. Mivel az interpelláció főbb része a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, kéri a névleges választ a belügyminiszternek fentartani. Kabók Lajos szociáldemokrata tíz kilakosított Wekerletelepi munkáscsalád ügyében intéz interpellációt a pénzügyminiszterhez. Az interpellációt kiadják a pénzügyminiszternek. Szakács Andor a forgalmi adó beszedése körüli visszásságok ügyében interpellál a pénzügyminiszterhez, akinek az interpellációt kiadják.