Pécsi Napló, 1893. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1893-02-01 / 26. szám
II. évfolyam. Következik a részletes tárgyalás. Vajay István: Megjegyzi, hogy ő a javaslat pénzügyi oldalával foglalkozott s nem kalandozott el közgazdaság terén. Bethlen Ambrus gróf földmivelésügyi miniszter: Visszautasítja Vajay szavait A czímet a ház elfogadja. Az 1. § nál felszólal: Márkus József. Csak azt jegyzi meg betegség megállapításánál nem kell három kategóriát felállítani, elég 2 is. A Ház a tételt megszavazza. A 2. § hoz Dániel Ernő, Károlyi Sándor rövid felszólalása után Bornemissza Lajos módosítást nyújt be, melyet a Ház Bethlen András gróf földmivelésügyi miniszter felszólalása után mellőz és a tételt a pénzügyi igazgatósági bizottság szövegezésében változatlanul elfogadja. (Távirati tudósítás.) A Ház a 3 §-t Bornemissza módosításával fogadta el. Szavazás után Ivánka Oszkár 3 paragrafushoz módosítást ad be. Miniszter hozzájárulása után a Ház elfogadta. A 7. tételnél Szalay Károly szólalt fel. Szerinte az állatvásárok istállóiban vagy vásártéren talált beteg szarvasmarha külön fölemlítése fölösleges ez egyszerűen be nem jelentett esetek közé való. Pulónyi Géza, Szalay indítványát pártolja, szerinte is a kihagyandó külön fölemlités. Bethlen miniszter az összes pontokat fönn akarja tartani, mert kártalanítás egészén az állam terhe A szakaszt Polónyi módosításával elfogadják s igy a „betegség gyanújának be nem jelentése nem fosztja meg a tenyésztőt a kártalanítástól . A nyolcadik paragrafust Bornemissza módosítani akarja, hogy a bocsárat minden törvényhatóság területén évenként súly szerint vegyes bizottság állapítsa meg. Ivánka és Bethlen miniszter ezt ellenzik. Ivánka a piaci árat javasolja. Hát így fogadja el a szakaszt. Ülés vége két órakor. Fiók népszámlálás. — Kóbor czigányok mai összeírása. — Pécs, január 31. Egy kis pótnépszámlálás volt ma. A belügyminiszter rendelte el, hogy e hó utolsó napján írják össze a vándor czigányokat, ott ahol találják őket, tekintet nélkül illetőségük, és tekintet nélkül szokott tartózkodási helyeikre is, mert hiszen nincs szokott tartózkodási helyük sem, az árok széle, a falu vége mindenütt egyforma, Tolnában, Baranyában, az egész országban, az egész világon. Mire való is ez a fiók népszámlálás ? Az a kérdés. Miért van erre szükség. Hiszen most vették jegyzékbe az ország lakosságát és ez a művelet, amely nehéz is, költséges is, csak tíz évről tíz évre szokott ismétlődni. A statisztika megéri tíz esztendőre szóló adatokkal. Ami e közt esik, azt nem veszi tudomásul szórványosan. Kitűnik e szerint a belügyminiszter intézkedéséből mindenek előtt az, hogy az általános népszámlálás adatai jók és pontosak lehetnek minden rétegéről az ország lakosságának, csak a czigányokról nem, mert azokat, mivel a népszámlálás napján is mozgó sátoraik alatt tanyáztak a gyepszéleken, a temetők körüli valószínűleg figyelembe sem vették a népösszeírók, kiknek, mert közigazgatási tisztviselők, az a véleményük, hogy a czigány nem ember, hogy az törvényen kívül áll, hogy tehát rá a népszámlálási törvény sem alkalmazandó. Bizonyosan így maradtak ki az általános népszámlálásból a kóbor czigányok, akiknek tulajdonkép annyi megállásuk sincs, hogy huszonnégy órán belül biztosra lehetne venni egy törvényhatóság területén való maradásukat. Mindenesetre ez indokolja a miniszter azon intézkedését, hogy amely czigánycsapatnál az összeírás egy napon belül kérésztől nem vihető, azokat meg kell marasztalni erőszakkal is a második huszonnégy órára, mert különben legalább is két-három politikai hatóság foglalja lajstromba ugyanazokat a bandákat. Valósággal fönn is forog ez a veszedelem. Iszonyú czihelődés és szaladgálás lehetett ma, már észrevették a rongyos karavánok, hogy hivatalos urak közeledtek hozzájuk hivatalos iratokkal. Mint az ördögre a tömjén, olyan hatást tesz a vándor czigányokra az akta, mert abból sohase olvasnak ki nekik tetsző dolgot, mióta a világ áll. Az akta ellenségük nekik, az van beleírva, hogy a meztelen nomádok fogházba, börtönbe jutnak, vagy a legjobb esetben az, hogy szedjék fel a sátorfájukat és kotródjanak odább, de gyensan, máskülönben következik a hajdú-igazság, a bot, az ostor, a hajnyhán. És nincs is mit csodálni, hogy a jól berendezett társadalom vétkezik a rosszul berendezett társadalom ellen, melynek tagjai, mint az ő nótájuk mondja , úgy élnek, ahogy tudnak, amit látnak, ott nem hagynak. Nem csoda, ha a személyi és vagyonbiztonság hitét valló embereket rémület fogja el, ha meglátnak a község vagy épen a házuk táján egy-egy csapat olyan vadat, páriát, vagy minek nevezzük, aki fölött nem az a mi törvényünk, mert nem tudja utolérni, nem tudja neki kézbesíteni a nagy pecsétes végzéseit és ítéleteit. — Hanem azért mégis azt kérdezi minden jó lélek, vájjon a czigány-e az oka, vagy csak a5-e az oka annak, hogy az út szélén kell nyaralnia és telelnie. Szeretik ezt a nyomorúságos szabad életet ezek a vándor madarak, szó sincs róla. Nem akarnak lemondani a viszontagságokról, melyek ezzel az élettel járnak, mert nem akarnak lemondani a szabad, korlátlan mozgásról sem, mely alatt pedig lépten-nyomon a legkegyetlenebb, legdurvább üldözéssel találkoznak. De végre is örökké mégsem tűrhetik az államok ezt a közveszélyes csatangolást, ezt a szegény legény életet azok rovására, akik dolgoznak és adót fizetnek. Képtelenség, hogy a maguk módja szerint elfogadható letelepedésre ne lehessen szorítani az üldözött, kergetett czigány-karavánokat, melyek jelenlegi vadságukban mindenfelé a közbiztonságot veszélyeztetik és nyűgei, rémei a békés társadalomnak. És jó, derék munkát végez a belügyminister, ha ez a czélja az összeirással, melyet elrendelt. Ha végét akarja vetni annak a nomádjárásnak, melyen nyomon követ a bűn, a förtelem, az embertelenség. Pécsi Napló, 1893. február hó 1. A kamara közgyűlése. — A napirend. — A pécsi ipar és kereskedelmi kamara holnap, február 1 én tartja közgyűlését, melyen az alábbi napirendet fogják tárgyalni: a) Elnöki előterjesztések. b) A kamarai iroda ügyforgalmi jelentése. c) Tárgyalási ügyek. 1. A kereskedelemügyi m. kir. minisztériumi leirata a kamara múlt évi közgazdasági jelentésében tett javaslatokra. 2. Ugyanannak leirata a pécsi vasúti indóház és pályaudvar kibővítése ügyében,kapcsolatban ezzel J. Engel József úr ugyanazon tárgyban tett indítványa . Ugyanannak leirata a kereseti adójukat igazgatóságuk székhelyén fizető iparvállalatok által fizetendő kamarai illeték ügyében. 4. Ugyanannak leirata az osztrák magyar bank által az összes kamaráknak fizetendő kamarai illeték ügyében. Ugyanannak leirata a vásárok engedélyezése és megtartása ügyében. 6. Ugyanannak leirata Vörömartó község országos vására határnapjainak áthelyezése ügyében. 7. Ugyanannak leirata Darány községnek országos és hetivásár engedély iránt való kérvényének véleményezése iránt. 8. Ugyanannak leirata Mekényes községnek országos vásár engedély iránt való kérvényének véleményezése iránt. 9. Ugyanannak leirata a kamara folyó évi költségelőirányzata ügyében. 10. Ugyanannak leirata az ország czimerének használása tárgyában. 11. Az osztrák magyar bank pécsi fiókintézetének beadványa váltóbirálók megnevezése iránt. 12. A pécsi kir. törvényszék átirata kereskedelmi ülnöknek a pécsi kir. törvényszékhez leendő kiküldése iránt. 13. A kamara múlt évi zárszámadásának előterjesztése. 14. A törvényhatósági ipartanács tagjainak választása. 15. Reiner Adolf úr kamarai tag indítványa a Budapest-Pécs közt közlekedő egyik tehervonatnak vegyes vonattá leendő átváltoztatása ügyében. 16. A kaposvári keresk. tanoncziskola segélyezése iránti beadvány. 17. Az első pécsi munkás betegsegélyző egyletnek folyamodása. 18. Hoppel János folyamodványa a kiállítási ösztöndíj kiutalása iránt. 19. J. Engel József indítványa az uj vasúti díjszabási határozmányok életbeléptetése tárgyában. 20. Rainer Adolf indítványa a pécsi barcsi valutavonal oly szabása, a szigetvári vasúti indóház kibővítése s az adókivető bizottságok alakítása tárgyában. 21. A csődtörvény módosításáról; a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekmények csődön kívül való megtámadtatásáról; a fizetés beszüntetésről és csődön kívül való egyezségről. 22. A keresk. miniszter leirata a Svájczba való borkivitelt illetőleg Tájékoztató. — Február 1. — Naptár: Szerda. Római kath. Ignácz. — Protestáns : Brigitta. Görög-orosz : (január 20.) — Zsidó: Sebat 15. örömünnep. — Nap kél: 7 óra 28 p. — Nyugszik 5 óra — p. — Hold kél: 5 óra 22 p. délután. — Nyugszik: 7 óra 6 p. reggel. — Holdtöltet-én reggel 3 óra 27 perczkor. Időjárás: (a közp. meteorologiai intézet távirati tudósítása.) Derült, olvadás Éjjeli fagy. Hóemelkedés. Püspöki könyvtár nyitva de 10—12-ig, délután 3—5 óráig. „ Vörös kereszt“ egyleti álarczos bál a Hattyú termeiben. Hírek. — Wekerle miniszterelnök — mint tudósítónk telegrafálja — ma délután a gyorsvonattal Bécsbe utazott, s holnap a Felségnél hosszabb kihallgatáson lesz. — Rudolf trónörökös emléke. Tegnap négy éve, ugyanilyen barátságtalan, téli napon történt, hogy pár óra alatt keresztülszáguldott az országon egy rémhír, mely Rudolf trónörökös gyászos haláláról szólott. Négy év múlt el azóta, az idő folyamán enyhült a fájdalom, amelyet a hir okozott, behegedt a seb, amelyet királyi szülei és hozzátartozói szívén ütött a trónörökös halála. . ... A tegnapi évforduló napot a csendes,