Pécsi Napló, 1893. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1893-02-01 / 26. szám

II. évfolyam. Következik a részletes tárgyalás. Vajay István: Megjegyzi, hogy ő a javaslat pénzügyi oldalával foglalkozott s nem kalandozott el közgazdaság terén. Bethlen Ambrus gróf földmivelésügyi miniszter: Visszautasítja Vajay szavait A czímet a ház elfogadja. Az 1. § nál felszólal: Márkus József. Csak azt jegyzi meg be­tegség megállapításánál nem kell három ka­tegóriát felállítani, elég 2 is. A Ház a tételt megszavazza. A 2. § hoz Dániel Ernő, Károlyi Sán­dor rövid felszólalása után Bornemissza Lajos módosítást nyújt be, melyet a Ház Bethlen András gróf földmivelésügyi miniszter felszólalása u­tán mellőz és a tételt a pénzügyi igazgatósági bizottság szövegezé­sében változatlanul elfogadja. (Távirati tudósítás.) A Ház a 3 §-t Bornemissza módosítá­sával fogadta el. Szavazás után Ivánka Oszkár 3 para­grafushoz módosítást ad be. Miniszter hozzájárulása után a Ház el­fogadta. A 7. tételnél Szalay Károly szólalt fel. Szerinte az állatvásárok istállóiban vagy vásártéren talált beteg szarvasmarha külön fölemlítése fölösleges ez egyszerűen be nem jelentett esetek közé való. Pulónyi Géza, Szalay indítványát pár­tolja, szerinte is a kihagyandó külön fölemlités. Bethlen miniszter az összes pontokat fönn akarja tartani, mert kártalanítás egészén az állam terhe A szakaszt Polónyi módosításával el­fogadják s igy a „betegség gyanújának be nem jelentése nem fosztja meg a tenyésztőt a kártalanítástól . A nyolc­adik paragrafust Bornem­issza módosítani akarja, hogy a bocs­árat minden törvényhatóság területén éven­ként súly szerint vegyes bizottság állapítsa meg. Ivánka és Bethlen miniszter ezt ellenzik. Ivánka a piaci árat javasolja. Hát így fogadja el a szakaszt. Ülés vége két órakor. Fiók népszámlálás. — Kóbor czigányok mai összeírása. — Pécs, január 31. Egy kis pótnépszámlálás volt ma. A belügyminiszter rendelte el, hogy e hó utolsó napján írják össze a vándor czigányokat, ott a­hol találják őket, tekintet nélkül ille­tőségük, és tekintet nélkül szokott tartózko­dási helyeikre is, mert hiszen nincs szokott tartózkodási helyük sem, az árok széle, a falu vége mindenütt egyforma, Tolnában, Baranyában, az egész országban, az egész világon. Mire való is ez a fiók népszámlálás ? Az a kérdés. Miért van erre szükség. Hi­szen most vették jegyzékbe az ország lakos­ságát és ez a művelet, a­mely nehéz is, költséges is, csak tíz évről tíz évre szokott ismétlődni. A statisztika megéri tíz esztendőre szóló adatokkal. Ami e közt esik, azt nem veszi tudomásul szórványosan. Kitűnik e szerint a belügyminiszter in­tézkedéséből mindenek előtt az, hogy az ál­talános népszámlálás adatai jók és pontosak lehetnek minden rétegéről az ország lakos­ságának, csak a czigányokról nem, mert azokat, mivel a népszámlálás napján is mozgó sátoraik alatt tanyáztak a gyepszéleken, a temetők körüli valószínűleg figyelembe sem vették a nép­összeírók, kiknek, mert köz­­igazgatási tisztviselők, az a véleményük, hogy a czigány nem ember, hogy az törvé­nyen kívül áll, hogy tehát rá a népszámlá­lási törvény sem alkalmazandó. Bizonyosan így maradtak ki az általá­nos népszámlálásból a kóbor czigányok, a­kiknek tulajdonkép annyi megállásuk sincs, hogy huszonnégy órán belül biztosra lehetne venni egy törvényhatóság ter­ületén való ma­radásukat. Mindenesetre ez indokolja a mi­niszter azon intézkedését, hogy a­mely czi­­gánycsapatnál az összeírás egy napon belül kérésztől nem vihető, azokat meg kell ma­rasztalni erőszakkal is a második huszonnégy órára, mert különben legalább is két-három politikai hatóság foglalja lajstromba ugyan­azokat a bandákat. Valósággal fönn is forog ez a veszede­lem. Iszonyú czihelődés és szaladgálás lehe­tett ma, m­ár észrevették a rongyos kara­vánok, hogy hivatalos urak közeledtek hoz­zájuk hivatalos iratokkal. Mint az ördögre a tömjén, olyan hatást tesz a vándor­ czigá­­nyokra az akta, mert abból sohase olvas­nak ki nekik tetsző dolgot, mióta a világ áll. Az akta ellenségük nekik, az van bele­írva, hogy a meztelen nomádok fogházba, börtönbe jutnak, vagy a legjobb esetben az, hogy szedjék fel a sátorfájukat és kotródja­­nak odább, de gyensan, máskülönben követ­kezik a hajdú-igazság, a bot, az ostor, a hajnyh­án. És nincs is mit csodálni, hogy a jól be­rendezett társadalom vétkezik a rosszul be­rendezett társadalom ellen, melynek tagjai, mint az ő nótájuk mondja , úgy élnek, ahogy tudnak, amit látnak, ott nem hagynak. Nem csoda, ha a személyi és vagyonbiztonság hi­tét valló embereket rémület fogja el, ha meg­látnak a község vagy épen a házuk táján egy-egy csapat olyan vadat, páriát, vagy minek nevezzük, aki fölött nem az a mi tör­vényünk, mert nem tudja utolérni, nem tudja neki kézbesíteni a nagy pecsétes vég­zéseit és ítéleteit. — Hanem azért mégis azt kérdezi minden jó lélek, vájjon a czigány-e az oka, vagy csak a5-e az oka annak, hogy az út szélén kell nyaralnia és telelnie. Szeretik ezt a nyomorúságos szabad éle­tet ezek a vándor madarak, szó sincs róla. Nem akarnak lemondani a viszontagságokról, melyek ezzel az élettel járnak, mert nem akarnak lemondani a szabad, korlátlan moz­gásról sem, mely alatt pedig lépten-nyomon a legkegyetlenebb, legdurvább üldözéssel ta­lálkoznak. De végre is örökké mégsem tűr­hetik az államok ezt a közveszélyes csatan­­golást, ezt a szegény legény életet azok ro­vására, akik dolgoznak és adót fizetnek. Képtelenség, hogy a maguk módja sze­rint elfogadható letelepedésre ne lehessen szorítani az üldözött, kergetett czigány-kara­­vánokat, melyek jelenlegi vadságukban min­denfelé a közbiztonságot veszélyeztetik és nyűgei, rémei a békés társadalomnak. És jó, derék munkát végez a belügyminister, ha ez a czélja az összeirással, melyet elrendelt. Ha végét akarja vetni annak a nomádjárásnak, melyen nyomon követ a bűn, a förtelem, az embertelenség. Pécsi Napló, 1893. február hó 1. A kamara közgyűlése. — A napirend. — A pécsi ipar és kereskedelmi kamara holnap, február 1 én tartja közgyűlését, me­lyen az alábbi napirendet fogják tárgyalni: a) Elnöki előterjesztések. b) A kamarai iroda ügyforgalmi je­lentése. c) Tárgyalási ügyek. 1. A kereskedelemügyi m. kir. minisz­térium­i leirata a kamara múlt évi közgaz­dasági jelentésében tett javaslatokra. 2. Ugyanannak leirata a pécsi vasúti indóház és pályaudvar kibővítése ügyében,­­kapcsolatban ezzel J. Engel József úr ugyan­­azon tárgyban tett indítványa . Ugyanannak leirata a kereseti adó­jukat igazgatóságuk székhelyén fizető ipar­­vállalatok által fizetendő kamarai illeték ügyében. 4. Ugyanannak leirata az osztrák ma­gyar bank által az összes kamaráknak fize­tendő kamarai illeték ügyében. Ugyanannak leirata a vásárok engedé­lyezése és megtartása ügyében. 6. Ugyanannak leirata Vörömartó köz­ség országos vására határnapjainak áthelye­­zése ügyében. 7. Ugyanannak leirata Darány község­nek országos és heti­vásár engedély iránt való kérvényének véleményezése iránt. 8. Ugyanannak leirata Mekényes köz­ségnek országos vásár engedély iránt való kérvényének véleményezése iránt. 9. Ugyanannak leirata a kamara folyó évi költségelőirányzata ügyében. 10. Ugyanannak leirata az ország czi­­merének használása tárgyában. 11. Az osztrák magyar bank pécsi fiók­intézetének beadványa váltóbirálók megne­vezése iránt. 12. A pécsi kir. törvényszék átirata kereskedelmi ülnöknek a pécsi kir. törvény­székhez leendő kiküldése iránt. 13. A kamara múlt évi zárszámadásá­nak előterjesztése. 14. A törvényhatósági ipartanács tag­­jainak választása. 15. Reiner Adolf úr kamarai tag in­dítványa a Budapest-Pécs közt közlekedő egyik tehervonatnak vegyes vonattá leendő átváltoztatása ügyében. 16. A kaposvári keresk. tanoncziskola segélyezése iránti beadvány. 17. Az első pécsi munkás betegsegélyző egyletnek folyamodása. 18. Hoppel János folyamodványa a kiállítási ösztöndíj kiutalása iránt. 19. J. Engel József indítványa az uj vasúti díjszabási határozmányok életbelépte­tése tárgyában. 20. Rainer Adolf indítványa a pécsi barcsi valutavonal oly szabása, a szigetvári vasúti indóház kibővítése s az adókivető bizottságok alakítása tárgyában. 21. A csődtörvény módosításáról; a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jog­­cselekmények csődön kívül való megtámad­­tatásáról; a fizetés beszüntetésről és csődön kívül való egyezségről. 22. A keresk. miniszter leirata a Svájczba való borkivitelt illetőleg Tájékoztató. — Február 1. — Naptár: Szerda. Római kath. Ignácz. — Protestáns : Brigitta. Görög-orosz : (január 20.) — Zsidó: Sebat 15. örömünnep. — Nap kél: 7 óra 28 p. — Nyugszik 5 óra — p. — Hold kél: 5 óra 22 p. délután. — Nyugszik: 7 óra 6 p. reggel. — Holdtölte­t-én reggel 3 óra 27 perczkor. Időjárás: (a közp. meteorologiai intézet távirati tudósítása.) Derült, olvadás Éjjeli fagy. Hóemelkedés. Püspöki könyvtár nyitva d­­e 10—12-ig, délután 3—5 óráig. „ Vörös kereszt“ egyleti álarczos bál a Hattyú termeiben. Hírek. — Wekerle miniszterelnök — mint tudósítónk telegrafálja — ma délután a gyorsvonattal Bécsbe utazott, s holnap a Felségnél hosszabb kihallgatáson lesz. — Rudolf trónörökös emléke. Tegnap négy éve, ugyanilyen barátságtalan, téli napon történt, hogy pár óra alatt keresz­­tülszáguldott az országon egy rémhír, mely Rudolf trónörökös gyászos haláláról szólott. Négy év múlt el azóta, az idő folyamán eny­hült a fájdalom, amelyet a hir okozott, be­hegedt a seb, a­melyet királyi szülei és hoz­zátartozói szívén ütött a trónörökös halála. . ... A tegnapi évforduló napot a csendes,

Next