Pécsi Napló, 1893. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1893-03-01 / 49. szám

POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: egész évre 12 írt (24 korona), Felelős szerkesztő: fél évre 6 frt (12 korona), negyed évre 3 frt (6 korona), xr»DAnv FE'DE’Nf'7 egy hóra 1 frt (2 korona). Egyes szám ára 5kr. V AKAD I r L í\ L IN L L. Szerkesztőség: Irgalmasok-utcza 2. sz. Nöthig-féle ház. Kiadóhivatal: király-utcza 4. sz. (Engel Lajos könyvkereskedése.) — Kéziratot nem adunk vissza. Márcziusi szellő. I*écs, febrnuár 28. A zordon tél hava eltűnt, jege el­vonult, s fehér napsugarak szórnak mo­solygó örömet az elevenedő' fekete rö­gökre, melyekből nemsokára felfakad az élet, a zöld tenyészet. A szellő, mely a gyorsan szikkadó utakon megcsapja homlokunkat, sima és enyhe, utána szinte lélekzethez kap az ember s felragyogó, megnyílt sze­mekkel nézünk bele a világba, melyben kedves ismerősünket, a bájos ifjú ta­vaszt keressük. Úgy érezzük, mintha az újraéledő földdel mi is uj életre ébrednénk, szuny- nyadó vágyak bontakoznak ki lelkünk >*. szenvedéséből, tetterőben feszülő karok keresnek munkát maguknak s lelkünk gondolatjait sasszárnyakon bocsátjuk fel a magasba, csapongani. Ez a márczius. A felséges, költő márczius. Minden korszaknak, minden népnek sugaras, em­lékekkel díszes, szabadságdalokkal han­gos dicső hónapja. A márcziusok kikeletes keblén fo­gantak mindig a nemzetiíjuság legszebb álmai, a szabadság eszményének tiszta törekvése; márczius szülte a terveket, bontotta ki a megdermedés fagyából a A zirczi, pilisi, pásztói és szent- gothárdi czisterczi-apátságok tör­ténete. II. kötet. (A pi’isi apátság történetének második része.) Irta: Békefi Rémig eziszterczi rendű áldozó-pap és a pécsi gyinnázijm oklevelei rendes tanáia* A körünkben élő nagytudományu sze­rény és szorgalmas Írónak ezen nagybecsű műve a pécsi sajtó könyvpiaczán látott napvilágot, s így kettősen érdemli meg azt, hogy azzal is­mételten foglalkozzunk. A nagy műnek első kötete a megelőző években jelent meg és a pilisi apátság törté­netét annak kezdetétől (1184 és) egész 1541- ig, vagyis a mohácsi vész utáni időkig tárgyalta. Tudjuk, hogy Mohács gyásza uj aerát hozott hazánkra, nekünk ezzel végződött a középkor s az uj átalakulás kiterjedt hazánk minden viszonya- és mozzanataira. feslő rügyeket, melyekből virágok fa­kadtak, gyümölcsök érlelődtek. Márcziusban ülik a nemzetek ifjú­ságuknak évente visszatérő forduló ün­nepét, Mars idusának örökzöld koszo­rújával köszönt a nemzetekre minden uj tavasz. Nekünk magyaroknak, — kell-e mondani — nagy emlékű ez a hónap. A nemzet ünnepe; s valóban a magyar nemzet Mars idusának évfordulóján mint hálás, őseire büszke utód veszi fel ünnepi köntösét s virágozza fel elgon­dolkozó lelkét. A nagy idők letűntek, csak em­lékük él, hírben, dalban, történelemben. A félistenek elpihentek s néma sír­jaikon zsenge füvet fakaszt a gyen­géd márczius. A bolt emlékek költői csoportjá­ból egy alak emelkedik ki csak élve, a fehér aggastyán, kit imádnak az emberek és szeretnek a bosszuéletkort ajándékozó istenek. A turini szentnek márczius 15-ikén van az igazi születés-napja, ezen az ünnepen őt ünnepeljük. Pécs városa csak nem rég tisz­telte meg magát s emeltetett neve előtt kalapot ama hazafias elhatározásával, hogy főutezáját Kossuth névre keresz­telte el. A keresztelés ünnepi aktusa most folyhatna le majd márczius 15-én; fogjunk ekkorra baráti kezet vala­mennyien, s tegyük ezt az ünnepet méltóvá a nagy emlékhez s méltóvá a nagy Kossnthhoz, Pécs díszpolgárához. Pécs város képviselőtestületének mintegy munkát megelőző templomba- raenetele lesz az, ha ezen a napon ki­vonul az utczakeresztelés ünnepi tényé­hez és a „Kossuth“ nevet feltűzi mel­lére érdem jel gyanánt. Közeleg a Dap, márcziusi szellő lengedez körültünk, foglalkozzunk már­cziusi gondolatokkal. Sz. Gy. =* Egyházi körökben — mint nekünk távirják — nagy feltűnést kelt Samassa egri érseknek egy nyilatkozata, melyet egyik legutóbb adott parlamenti ebédjén tett. Az érsek egész határozottan kijelentette, hogy kívánatosnak tartja a polgári házasság beho­zását. A képviselőház üléséből. — Saját külön tudósítónk expresstudesitása — Budapest, febr. 28 Elnök HánfFy Dezső báró. A földmivelési tárcza általános tárgya­lását ma végre befejezték. Bizony, bizony, ideje volt, mert már a beszédek melyek év év után visszatérnek és kis változtatással ugyan oly módon hangzottak el, kezdtek ........... i A „Pécsi Napló“ tárczája. A könyv e részben nemcsak a szak­szerű történet búvár előtt bir érdekkel, ha­nem azok tudvágyát is felgerjesztheti, kik csak általános ismeretek elsajátítását ezé- lozzák. E korszak, ez átalakulások, egyik legérdekesebb része a hazai történet- itásnak. Mohács sötét napjai után az ellenség pusztítva járta be az országot a nélkül, hogy tulajdonkép foglalt volna, a ki mene­külni tudott, az futott, elhagyva vagyonát kincseit, otthonát, melyet aztán az ellenség eltávoztával mások foglaltak el. A pilisi apátságot is közel kétszázadon keresztül a kath. világi papok birták elfoglalva, senki sem gondolva ennek helytelen és igaz­talan voltára. Látunk ezen apátok között püspököket, préposokat, stb. mintegy bizonyságául az akkori zavart állapotoknak, s viszás jogfo­galmaknak. Tudós szerző a történet e részét nagy tárgyilagosságai adja s csoportosítja össze.-----------------------------------------------------------------------—----------1 K özel két évszázad alatt 13 világi pap apát uralkodott Pilis felett, midőn ujabbi kor­szak állt elő, de hazai érzületeinkre nézve tán még rosszabb, mert Pilis apátsága a mor­vaországi wellehrádi eziszterczi apátságba ol- vasztatott bele, mely állapot 1712-től egész 1784-ig tart t , Mai napon ily, országon kívüli beol­vasztás nem volna lehető; minők lehettek tehát azon viszonyok, midőn az semmi föltü- nést nem gerjesztett. Jelzett időn túl a pilisi apátság vissza lett adva önmagának de csak rövid időre mert II. József 1786. szeptember 16-án a pilis-pásztói apátságot eltörölte, s már októ­ber 17-én az átvétel is megkezdődött. A szerzet és apátságok visszaállítása 1802. jan. 25-én történt meg, és 1812. szép. 4-én let­tek a zirczi, pilis-pásztói apátságok egye­sítve. E szerint történetírónk a megirt újabb kort három részre osztotta fel csoportosító rendszerben állitván össze minden egyes szak­nál az apátság élettörténetét s birtokvi­szonyait.

Next

/
Thumbnails
Contents