Pécsi Napló, 1893. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1893-03-01 / 49. szám
II. évfolyam, unalmassá válni. Unalom fogta el Arad város képviselőjét s átuladta az ülést. Néha-néha felrezzent álmaiból ha hangosan beszélt a szónok, de aztán ismét csak elaludt. Andreánszky Gábor báró nagyokat nevetett az Aczél bóbiskolásán, hamarjában előszedte a fényképészeti készüléket és megörökítette az alvó Aczél Pétert. A nap első szónokja Hortoványi József volt, aki még a Smialovszky Valér által kivánt 50 milliónál is többet akar gazdasági ügyeinkre fordítani Baky István vízszabályozást kíván minél hamarább, Kiss Miklós szeretné az egyetemet gazdasági fakultással megtoldani, Berich Károly pedig Horvátországot ajánlja Bethlen Gábor gróf figyelmébe. Utána Molnár Józsiás szólította fel a földmivelésügyi minisztert, hogy szüntesse meg a román búzának az országba való vámmentes behozatalát. Beszéde közben — gonosz nyelvek állítása szerint — azt mondotta, hogy nálunk a hízók meghíznak, de a nemzet csak szép reményekkel táplálkozik, amitől pedig csöppet sem hízik meg. Dániel Ernő beszélt ezután, kinek Károlyi Gábor szemére vetette, hogy arról beszél, amiről nem kell és hogy védi a magyar nemzet szegénységét. Molnár Józsiás pedig azt dörögte, Dániel beszédére, hogy az előadó tíz gombát reggelizett. Ezután Bethlen András gróf földművelésügyi miniszter, Konstatálja, hogy a Ház, minden oldaláról igen nemes eszmékkel találkozott, melyeket mint eddig, úgy ezentúl sem fog figyelmen kívül hagyni. Sizs Gyula határozati javaslatát nem fogadhatja el. A Szemere Huba hat javaslatának intencziója ellenben megegyezik szóló intenczióival is, azt elfogadja. Ami pedig a Kun Miklós hat javaslatát illeti, az a pénzügyminiszter reszortjához tartozik, arra a pénzügyminiszter fog felelni. Reitter János: Személyes kérdésben szólal föl és félremagyarázott szavait igazítja helyre. Wekerle Sándor: A mezőgazdasági hitelnek csak igen kis része hozatott szóba, t. i. a hitelszövetkezetek. Konstatálja, a jelzáloghitel a nagybirtokosra vonatkozik, s ez, úgy gondolja, minden tekintetben megfelelően van megoldva minálunk. A hitel olcsósága tekintetében oly mértékek állapították meg nálunk a jelzálog hitelkulcsát, mely mértékek törvényeinknek minden tekintetben megfelelnek. Kijelenti, hogy ma már a jelzáloghitel 20 százalékkal magasabb, mint volt ezelőtt csak 10 évvel is. A jelzáloghitel egy másik része az, mely záloglevelekben ki nem fejezhető, mert ez csak rövid kölcsön. A jelzáloghitel az a része nálunk kétségkívül szabályozást követel. Azt mint megoldandó kérdést tünteti fel, de csak akkor oldható meg, ha majd az állami közigazgatás törvénybe lesz iktatva. Kapcsolatosan kell megoldani ezt a kérdést azzal a kérdéssel, hogy az árvapénzek mikor rendeztessenek. A személyes hitel a mezőgazdára nézve megoldott dolog. De hogy vannak itt bajok, melyeken a hitelszövetkezetek útján kell javítani, azt már a múlt költségvetésnél kifejtette. Nézete szerint lehetnek esetek, midőn az államoknak jelentékeny összeggel kell segítségére lenni a hitelszövetkezteknek, de ezt túlhajtani nem szabad. Arra, hogy a kormány semmit sem tett a hitelszövetkezetek érdekében igazolásul felhozza, hogy bizony az állam tett, mert az állam segélyezése nélkül a hitelszövetkezetek nem adhattak volna oly olcsó hitelt, mint amilyet tényleg adtak; hogy többet nem tehetett az állam, annak oka pénzügyi viszonyaiban zajlik A Hortoványi által benyújtott hat javaslatot nem fogadja el, mert annak indokolása ellen sok kifogása van, de nem fogadhatja el tartalmánál fogva sem, mert nekünk nemcsak hitelszövetkezetekre, hanem általában szövetkezetekre van szükségünk. Ezután Bujánovichnak felel A kompositurák a szesztermelést illetőleg 1887-ben olyanok voltak, hogy a túltermelés miatt az ipari, főleg azonban a mezőgazdasági gyárak csaknem mind megbuktak s akkor állapíttattak meg a szeszadó törvényei, mely az államnak nem csak egyik nagy jövedelmi forrását nyitotta meg, hanem az ipar hanyatlásának is elejét vette. A termelési kör, mely a mezőgazdasági szeszgyárakat karon vette, nem növekedett. Itt nem azt kell tekintetbe venni, hogy egy gyár képes-e konkurrenciát kifejteni vagy se, hanem azt, hogy általában a mezőgazdasági szeszgyárak termelési köre növekedett-e vagy se. Kijelenti, hogy szeszgyáraink helyzete a szeszadó törvény életbeléptetése után nem hanyatlott, hanem igen sokat javult. (Távirati tudósítás.) A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy a Molnár Józsiás képviselő által a romániai gabonabehozatal ellen beadott javaslatot az ipar érdekében nem fogadhatja el. Ajálja a költségvetés elfogadását. A többség a költségvetést és Szemere Huba javaslatát elfogadta. Az ülés végén Busbach Péter interpellációt intézett a földmivelésügyi miniszterhez az árvízveszélyek alkalmából a Duna bajai szakaszának elhanyagoltsága miatt, kérdve a minisztert, mit szándékozik a jövőre tenni ? Bethlen gróf miniszter erre kijelenti, hogy a kormány feladatának ismeri a mizériák megszüntetését A tervek — úgymond — már évek óta megvannak, de a szabályozást nem kezdhették meg, mert pénzügyi nehézségek merültek fel. Rövid idő múlva azonban a munkálatokat megkezdik. A műnek ezen 263 oldalra terjedő része, mint monografikus mű nemcsak magában de egyes vidékek, különösen Csallóköz, és Pozsony városa monographiájához számtalan érdekes adatot szolgáltat, s valóban forrásszámba megy. Miként a szerző művének első kötetében, úgy itt is a kötet második szakasza 300 oldalon mindazon okleveleket tartalmazza, melyekre története megírása közben hivatkozik, mégis csak azokat kell itt érteni, melyek eddig egyáltalán nyomtatásban meg nem jelentek míg a már megjelent okiratokra csak utalás történik. A műnek, mint forrásmunkának tehát ezen oklevél gyűjtemény a történet megírásán túl is igen becses s lehet mondani egyúttal önálló részét képezi. Ezen oklevelek összegyűjtésében nemcsak kiváló érdemei vannak a szerzőnek, mert a pestvármegyei, esztergomi érseki főkáptalani és országos, egri érseki s káptalani , pannonhalmi, pécsi, pozsonyi káptalani országos s városi s egyéb könyv- és levéltárakat 10 évet meghaladó fáradhatatlan szorgalommal kutatta át, de ötét illeti azon dicsőség is, hogy a pilisi apátságnak saját levéltárát, mely a szerzet eltörlése alkalmával elveszett, a vágsellyei közalapítványi urodalom levéltárában, hol a sutban lappangott, felfedezte, s ezzel nemcsak saját rendjének, de a hazai történetnek a legbecsessebb adatokat szolgáltatta. Ez okmány-gyűjtemény gr. Csáky Albin miniszter engedelmével a pilisi apátság zirczi levéltárában helyeztetett s szerző azokra »vág-sellyei iratok« neve alatt hivatkozik. Szerző jelen művében 160 oklevelet közöl chronologikus sorrendben, melyek közül 46 a vágsellyei iratok közül való, bár itt-ott egy-egy más levéltárakban is megvan másolatban. A zirczi apátság levéltárából ezúttal mintegy 40 oklevél, az országos levéltár különféle osztályaiból mintegy 29, a pozsonyi városi levéltárból 20, a pozsonyi káptalani levéltárból 4 oklevél került napvilágra. Mindezen oklevelevelek tehát először jöttek itt sajtó alá, leszámítva az első okmányt, mely a Fehér codex diplomatikussában már megjelent, de hibásan, azért adta itt azt a szerző újra. Minden egyes oklevélnél olvashatjuk egyúttal annak tüzetesebb leírását, s a forrást, ahonnét az vétetett (kivétel csak a 134-ik oklevélnél van, melyet szerző véletlenül hagyhatott ki.) — A 82-ik okmány, mely Füller Tamás pilisi apátnak a pozsonyiakhoz régi magyar zamattal irt levele 1623. máj. 9-ről, fac similében van közölve. Van ezen kivül is a műben több fac simile pecsét, névaláírás, kép a modern történetírás kívánalmainak megfelelőleg. Becses és történetírásra nézve nélkülözhetetlen anyagát képezi a műnek a vasszorgalommal összeállított teljes index (mutató), mely maga 39 oldalt foglal el, hozzá nem számítva a különálló riszleges tartalmat, mely az egészet dióhéjban foglalva ismétli. A mű tehát minden tekintetben megfelel a modern történetírás kívánalmainak. Kiállítása is olyan, mely a pécsi sajtót dicséri, s alig hiheti első pillanatra valaki, hogy az nem a főváros nyomdáiból került ki. — Finom angol velin papirra tiszta, hibátlan nyomás, 612 lapra terjedő quart alak még külsőleg is ajánlatossá teszik azt. Pécsi Napló, 1893. márczius hó 1. Játszó helyek. — A legújabb miniszteri leirat. — A napokban Csáky gróf minisztertől leirat érkezett városunkhoz, mely egy kiválóan nagy fontosságú hygienikus dologgal foglalkozik s a melynek érdekében a miniszter a városnak nemcsak eszéhez, hanem szivéhez is szól. Játszó kertek létesítését ajánlja Csáky miniszter a városnak. Nagyon szépen elmondja ebben az írásában a miniszter, hogy a mai kor mily nagy mértékben igénybe veszi a fiatalság szellemi erejét és ezért a testi nevelésre fokozott gondot kell fordítani az ifjú nemzedék kora gyermekségétől kezdve. Elmondja, hogy milyen veszedelmes következményei vannak az egyoldalú szellemi nevelésnek, a kora érettségben, a gyermekek iránti közömbösségben, a felnőttek utánzásában viselet, foglalkozás tekintetében, a tiltott élvezetek hajhászásában. Igaz, — sóhajt föl a minister — hogy ezeknek a bajoknak főleg az élet és a társadalmi rend az oka, amiben szörnyen igaza is van — de azért ő reméli, hogy ha az iskolai fárasztó munkát, a korán érés előmozdítóit erélyes testi neveléssel elensúlyozzák, a bajok enyészni fognak.