Pécsi Napló, 1899. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1899-01-01 / 1. szám

frtft' pfy QkmHM"**' / ■/*­*~ y ^fST' ^ , nr ¥111. évfolyam. Vasárnap, 1899. Január 1. fi. (2148) szám. Bierkisitfiség : Nepomunk-utcza 28. sz. (Szakváry-féle ház.) Telefon 109. sz. Kéziratok nem adatnak vissza Kiadóhivatal: Boltiv-köz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: L­ENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 12 Irt. Fél évre 6 Irt. Negyed évre 3 Irt. Egy hóra 1 Irt. — Egyes szám ára 5 krajczár. — Nyüt-térben 1 sor 30 kr. MA ESTE a BEDŐ kávéházban Rácz Guszti zenekara zene-estélyt 4121 tart. a Ferencz József keserü-VÍZ világszerte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén, még a kisebb helyeken is most már található és árusítva lesz. A Ferencz József keserűvizből mint rendszeres adag egy boros pohárral véve elégséges. 5214-8 A legszebb Káli ni dnnció/éAb ... .I i.jt>l#si5yiigun, selymek, gásterok, szövetek, bails­­tok, úgymint a legelegánsabb belépők rak­tárra érkeztek, melynek megtekintésére a tisztelt hölgyközönség szives figyelmét felhívja Tauszig Ármin 5740 PÉCS, Piacsek-féle ház, földszint és első emelet. ~ Új év. Pécs, deczember 31. Mesgyéjén az elmúlt és kezdődő évnek: minden ember megteszi a maga szemléjét. Mérlegbe állítja az elmúlt év eseményeit és azokból a tanulsá­gokat levonva irányelveket állít föl a jövőre nézve, melyeket követni fog, hogy a kudarczot kikerülve sikereket érjen el. Mert nincs ember, aki munkás­ságának ne óhajtaná sikerét. És nincs ember, aki nem érezné az elkövetett­­ hibákat. Lehet, hogy amit X hibának tart, nem az; lehet az is, hogy épen abban van a hiba, amit az illető erény­számba tekint, de hogy hiba van, azt minden egyes ember megérzi és kü­­­lönben is a hibák minden egyes eset­ben — előbb vagy később ■— jelent­kezni, megnyilatkozni szoktak, sokszor oly elementáris erővel, hogy a kutató szem egyebet sem lát, mint lépten­­nyomon hibát, mulasztást, bűnt, bűn­­hődést és ami ezek nyomában járni szokott: katasztrófát. Vizsgálva hazánk közállapotait, lehetetlen föl nem ismerni és ki nem nyilvánítani, hogy a magyar alkotmá­nyosság, mely valójában ezer éves, mai formájában azonban csak 50 éves, el­érkezett a katasztrófa küszöbéhez. Minden katasztrófát hibának, mu­lasztásnak kell megelőznie és ki ta­gadhatná, hogy bizony nálunk is kö­vettettek el hibák, mulasztások, sőt bűnök is, így a képviselő választások tisztaságáról nem gondoskodni bűn volt, melyben az egész nemzet, többség és kisebbség egyenlően részes, mert mind a kettő csak azon volt, hogy mentől könnyebben operálhasson a választásokon. A függetlenségi párt részéről nagy hiba volt és az még ma is, hogy nem szünteti meg az 1867. XII. tcz. negálását, amelyért vívott áldatlan közjogi harczok küzdelmeiben a többség nem egy jogos aggályát elhallgatni, sőt elnyomni volt kényte­len, nehogy az ellenzék álláspontját erősítse; ez a negatió másrészt a tör­v ’ey tisztei« p©-g­­ .» úgy tsípj -részét megakadályozza abban, hogy meggyő­ződésüknek megfelelő pártkeretekben helyezkedjenek el. A nemzeti párt részéről nagy hiba, hogy túlnyomóan személyi ellen­zéket képez és hogy kifogyva a mes­terségesen fölállított és ravaszul ki­eszelt ellentétekből és kifogyva a parlamentben való érvényesülés remé­nyéből, végre is ürügyekhöz, ferdítések­hez, személyes inzultusokhoz, erősza­kossághoz fordult, melyek a leghallat­lanabb parlamenti botrányokhoz vezettek, aláásva ezzel a parlamentarizmust. A többség részéről nagy hiba, hogy túlhatalmassá engedi válni a kor­mányt, ami jóra sohasem vezethet. In­kább legyen a párt omnipotens, mint a miniszter, mert hisz ennek kezében amúgy is nagy a hatalom. És a párt­közi helyzet is sokat veszítene mai tűrhetetlen érdességéből, ha a kisebbség egy hatalmas párt akaratát, nem pedig egy omnipotens ember vas­kezét érezné az állami és politikai élet minden nyil­­vánuílásaiban. Egy másik nagy hiba volt a többség részéről, hogy akkor, midőn egy elenyésző kisebbséggel állt szem­ben, lépések létettek a kisebbségek megnyerésére. A politikában nincs szí­vesség. Mihelyt valamely kisebbség látja, hogy csak az ő támogatásával vihető valami keresztül, vagy vitetett valami keresztül, ő lesz az, aki domi­nál és ettől fogva dominálni akar minden kérdésben, reá akarva erő­szakolni a maga felfogását, akaratát, czéljait, sőt gondolkodását is a több­ségre, amint az, sajnos, nálunk is bekövetkezett. Mindezen hibákhoz, mulasztások­hoz járul egy nagy elvi hiba, melyben a magyar alkotmány, jobban mondva a magyar parlamentarizmus leledzik. Ez a hiba folyománya annak az évszá­zados küzdelemnek, melyet a magyar nemzet alkotmányáért a főhatalommal volt kénytelen vívni. Ez az évszáza­dos féltő gond beleszüremkedett egész alkotmányunkba; a bizalmatlanság, a hatalomtól való félelem és gyanú le­rakódott, mintegy megkövesedett a parlamentarizmus elveiben. A magyar képviselőház házszabályai oly féltéke­nyen őrködnek a kisebbség jogai fölött hogy az szinte bámulatos és mig e jogok intézményes biztosítékokkal van­nak ellátva, addig a kormány­hatalom és a többség jogai csak írott malasztot képeznek, melyek érvényesítését egy elvetemült, vagy erőszakos kisebbség mindig megakadályozhatja, akkor és annyiszor, amikor és ahányszor nekik tetszik, amint azt a mai viszonyok között is sajnosan láthatjuk, szégye­nére a magyar parlamentarizmusnak, melynek kebelében egy óriási többség, élén a kebeléből választott, kötelmeit mindig híven teljesített kormánynyal, birtokában a király bizalmának és elhalmozva az ország bizalmának nyilvánításaival is, nem képes betar­tani a törvény követelményeit, mert annak betartását a kisebbség nem engedi. Mily különös szeszély ez a sorsnak ! A magyar nemzetnek évszázadokon át fegyverrel kellett a főhatalmat szabad­sága és törvényei megtartására kény­szeríteni. Most pedig egy törpe és elvakult kisebbség nem engedi, hogy a törvény rendelkezéseinek elég­tétes­sék. Nem engedik, hogy Ő Felsége, aki esküt tett a törvények megtartá­sára és ezen eskünek megfelelően alkotmányosan akar uralkodni, forma szerint alkotmányosan uralkodhassék is! Ebből a zűrzavaros helyzetből ha kibontakozás van, az nem lehet más, mint a parlamenti kisebbség erőszakos­ságának megtörése és a többség jogá­nak föltétlen biztosítása. Minden más mellékes a jelen pillanatban, ha­­ par­lamentáris ország akarunk maradni. I. M. Mai számuunk 20 oldalba terjed. M9. •

Next