Pécsi Napló, 1899. március (8. évfolyam, 49-74. szám)

1899-03-01 / 49. szám

természet — és ama tárgyalások után, melyeket oly nagy türelemmel és simulé­konysággal folytatott az ellenzékkel, alig hinné az ember — olyan természet, a­mely annyira elhatározott, hogy majdnem merevnek lehet tartani. Ilyen élesszögletű­­séggel nem ritkán szoknak binni olyan személyek, akik magasan felülemelkednek a középmértéken. Messze világító példa volt erre Bismarck herczeg De nem Bismarckról hanem Széll Kálmánról aka­runk beszélni s elég jellemző­­­t, hogy alig említhetnénk valamit, a­mit a nagy­­közönség nem ismerne s azt a magas véleményt, melyet felőle táplál, fokozni képes lenne. Széll Kálmán szinte predesz­tinálva van rá, hogy az ország sorsát vezesse. Deák Ferencz szemei előtt és hagyományaiban nagyranőve, fiatal tűz­­buzzalomm­al adta magát gazdasági prob­lémák ta­nulmányozására oly korban, mi­kor ez a tér Mag­yarországon még majd­nem e­gészen műveletlen volt. Mint pénz­ügy­miniszter és mint a pénzügyi bizottság elnöke megismerni tanulta az állam belső gépezetét, mint csak kevesen és mint két kimagasló és előkelő részvénytársaság elnökének alkalma volt mély betekintést nyerni a nemzetközi gazdasági üzembe, a­mi kell, hogy nagy mértékben kiszélesítse az új miniszt­erelnök ítéletét és konc­íció­ját. Széll Kálmánn ötvenhatodik életévé­ben van, tehát a legszebb férfikorban és így a legnagyobb várakozásokkal tekint­hetünk miniszterelnöksége elé. A kereskedelemügyi minisztérium, valamikor az unalom bureauja, már több év óta a legfontosabb minisz­triumok egyi­kévé lett. Nemcsak azért, mert az állam­vasutak és egyéb nagy kincstári üzemek állnak alatta, melyek életbevágó fon­tóság­gal bírnak az államháztartásra, hanem azért is, mert ipar és kereskedelem hatal­mas fontosságra emelkedtek és mert az államigazgatás termékenyítőleg vagy rom­­bolólag hathat reájuk. E minisztérium új vezetője Hegedűs Sándor előkelő ország­gyűlési képvis­elő. Talán legjobban jelle­mezzük őt, midőn azt mondjuk, hogy a Széll munkatársa. A pénzügyi bizottság­ban évek sora óta előadó s azokban az intézetekben, melyeknek Széli elnöke volt, ő igazgatótanácsos volt. Magas képességét általánosan elismerik s nem lett volna könnyű dolog a kereskedelemügyi tárcza számára alkalmasabb, vagy csak egyenlő értékű más férfiút találni. Lukács László mint pénzügyminiszter úgy a bét-, mit a külföldön eléggé ismert és méltatott elsőrendű kapac­itás pénzügyi dolgokban és bizonynyal legjellemzőbb az, hogy még az ellenzék sem tett kifogást az ő hivatalban maradása ellen, daczára an­nak, hogy őt tarják az annyira megtá­madott „isebb­ klauzula“ szerzőjének. Hogy a mér felsorolt tárczákon kívül olyan földművelő államban, mint Magyar­­ország, a földmivelésügyi minisztérium érdemel legelőbb figyelembe vételt, az nem szorul különös biztosításra. Dr. Darányi Ignácz maradt e tárc­a vezetője. Darányi nem elégszik meg csak a nagy konc­ep­c­iók keresztülvitelével, melyek budget-je keretjében lehetségesek, hanem mint kis ügyekben is mester vált be, amennyiben mindenütt gyors­an beavatkozik, ahol segít­ségre van szükség. (Néha azonban azt is, mint azt a bortörvénynyel is cselekedne.) Dr. Wlassics Gyula: Várjon a 19. század végén méltó helyet foglalhat-e el az európai művelt államok sorában vala­mely ország, ha a tudomány és művészet terén nem teljesíti, amit teljesítenie szük­séges? Bizon­nyal nem. Négy év óta oly erős kézzel vezette Wlassics kultuszminisz­ter czéltudatos működése Magyarország­nak az ő tárczája­ körébe tartozó ügyeit, hogy a nemzet minden osztályának el­ismeréssel és bizalommal kell iránta visel­tetnie. Az országban nem létezik hírlap, amely hasábos czikkeket nem szentelt volna az ő működésének. Báró Fejérváry Géza nemcsak a hon­védség intézménye körül szerzett magá­nak hervadhatatlan érdemeket, hanem államférfim kép­­ségének is ismételten adta bizonyítékait, úgy, hogy sokan őt sejtették az új miniszterelnöknek. Báró Fejérváry a legfőbb hadúr teljes bizalmá­nak örvend és dísze, erős támasza min­den kabinetnek, melyhez tartozik. Plósz Sándor igazságügyminiszter. Az ország minden politiku­s, a­ki az utolsó hónapok parlamenti eseményeit figyelemmel és kellő komolysággal kisérte, akkor, mikor Plósz Sándor állemtitkár a képviselőházban korszakalkotó beszédét tartotta, nyugodt lélekkel rögtön megja­­vasolhatta, hogy az igazságügyi minisz­tériumban törénő változás esetén kell, hogy ez a magas műveltségű államférfiú és jogász szenteltessék ki erre a fontos állásra. Nemcsak kitűnő jogász ő, hanem kitűnő deba­ter is. Cseh Ervin horvát-szlavón minisz­ter az előde által hátrahagyott sza­kadékba oly körülmények közt ugrott bele, melyek nagy bátorság és nagy kö­telességtudás mellett bizonyítanak. Midőn az obstrukczió leghevesebben dühöngött és a disszidensek kivonulásukat tartották, vállalta el a miniszterséget és bizonyára politikai hiba lett volna, ezt a férfiút meg nem nyerni az uj kabinet számára. Gróf Széchenyi Manó, a király sze­mélye körüli miniszter gyors tempóban magára vonta az egész nemzet figyelmét és bizalmát. Ez az új magyar minisztérium egyen­­ként és a maga egészében nemcsak hiva­tott, de rátermett is arra, hogy hazánkat a beláthatatlan veszedelmekkel fenyegető parla­menti zavarok posványából nyugodt, alkotmányos kerékvágásba vezesse. Urunk és királyunk, a legalkotmá­nyosabb király bölcsessége és hű magyar nemzete iránt soha meg nem szűnő kegye folytán ez az uj minisztérium , a melyre nagy és nehéz föladat vár s a melynek munkája elé a korona és a nemzet biza­lommal tekint. Hírrovatunk. Pécs, február 28. — Kitüntetések. A király, a sze­mélye körüli magyar miniszter előterjesz­tése folytán Voith Miklós Szamos­újvár városi tiszti ügyésznek, sok évi buzgó szolgálata elismeréséül, a Ferencz József­­rend lovagkeresztjét, Szabó Gyula Sopron vármegyei kismartoni járási loprendészeti felügyelőnek és Kismaron szabad királyi város tűzoltó főparancsnokának a tűzoltói intézmény szervezése és fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. — Czim és jelleg, ö Fölsége, a vallás- és közoktatásügyi magyar minisz­ter előterjesztésére dr. Kacskovics Mihály és dr. Hoffmann József miniszteri titká­roknak az osztálytanácsosi czimet és jel­leget díjmentesen adományozta, a magyar belügyminiszter előterjesztésére dr. Ohyczy Jenő miniszteri segédtitkárnak a minisz­teri titkári csimet és jelleget adományozta. — Csapat-szemle. Czibulka He­bert lovag hadtestparancsnok Hentzinger János vezérkari főnök-őrnagy kíséretében ma délelőtt 8 órakor szemlét tartott a cs. és kir. 44. gyalogezred felett. Benézett a laktanyába is és megnézte az iskolába vezényelt egyévi önkénteseket. Később az 53. gyalogezred legénysége felett tartott szemlét. Délután két órakor a katonai lövöldébe ment és végig nézte a czéllövé­­szetet. Késő este volt már, a mikor vissza tért az „Arany hajó“ szállodába. A szem­lét holnap folytatni fogja. — A nagybeteg Csemegi, Cse­m­­egi Károly állapota mint részvéttel ér­­tesülünk igen súlyos. Tegnap késő este a beteghez hívták Korányi Frigyes és H­anny Gyula professzorokat, a­kik tanácskozást tartottak a kezelő orvosokkal. Csemegi állapotában reggelre némi javulás állott be. A nagybeteg családjánál igen sokan jelennek meg tudakozódni hogyléte felől. — Bodony új plébánosa, Hetyey Sámuel pécsegyházm­ellyei püspök a bo­­donyi plébániára a mai napon Vörös Nán­dor dr. székesegyházi karkáplánt nevezte ki plébánossá. A Pázmaneum-on végzett, n­agy műveltségű ifjú papot a legszélesebb körben táplált rokonszenv kiséri el új állomáshelyért», ha mindjárt ugyanazon széles körből a sajnálkozás érzete támad is a fölött, hogy Pécs különböző társas körei elveszítik ezt a kedves modorú, sok­oldalú, szeretetreméltó egyéniséget. — Rendelet a p­énztárvizsgá­­latról. Az aradi Krivány-eset elijesztő példáján okulva, bocsátott ki a belügy­minisztérium a napokban a törvényható­ságokhoz egy körrendeletet, mely a köz- és árvapénztárak szigorú ellenőrzése czéljából, azoknak a jövőben miként leendő megvizs­gálásáról intézkedik. E szerint az alispán ezután köteles lesz a havonkénti pénztár­­vizsgálatok eredményéről jelentést tenni a közigazgatási bizottságnak. A pénztár­vizsgálat a főispánoknak is kötelességévé tétetett. Végül pedig a törvényhatósági bizottságnak is ki kell küldenie saját kebeléből egy bizottságot, melynek a pénz­­tárvizsgálat lesz a kötelessége. Ez utóbbi vizsgálat eredménye minden esetben fel­terjesztendő a miniszterhez. — A pécsi izraelita nőegylet szombati fényes fölolvasó estéje iránt rendkívüli az érdeklődés. De hogy is ne, midőn a helyi erőkön kívül hallani fog­juk a fővárosból Takács hírneves opera­énekesünket, Szomaházyt mint fölolvasót és gróf Vay Sándort, ez excentricitásáról és kitűnő csevegéseiről méltán hírneves írónkat. A közreműködő művészek tiszte­letére — mint halljuk — éjfélkor a rendfr­­zőség bankelet rendez, melyen mindenki részt vehet, aki e czélból Ali és Böhm kereskedésében csütörtök d. u. 5 óráig előjegyezteti magát. Ugyanitt előjegyez­hetők a belépti jegyek is, amíg tudniillik lesznek, mert ezeket nagyon kapkodják.­­ Csajthay Ferencz állapota még mindig változatlan, s a körülmények­hez képest anny­iban kedvező, hogy a tüdő lokosodása nem terjed A beteghez láto­gatókat nem bocsátanak, csupán névje­gyeiket hagyják hátra. — Kétszáznyolc­van nép­könyvtár. Darányi földmivelésügyi mi­niszter elismerésre méltó erélylyel hozzá­látott az annyiszor sürgetett ingyenes népkönyvtárak minél előbbi felállításához s a malt évben Zemplén, Szabolcs, Jász- Nagy Kun Szolnok, Csanád, Békés, To­­rontál, Bács-Bodrog, Heves, Hajdú, Fejér megyéiben máris létesített 280 nép­könyvtárt. A munkások és zsellérek nagy örömmel fogadják az új intézményt, mert hiszen ők eddig is csak azért olvasták Pécsi Napló 1899. márczius 1. Tájékoztató. Márczius 1. A színházban .Milton* dráma. . 2. A színházban .Diák kisasszonyok1­ operetta. . 4. A pécsi szí­nőegylet estélye a nemzeti kaszinó termében. Április 8. A pécsvidéki tanítónők egyesületének esté­lye a Nemzeti Színházban.

Next