Pécsi Napló, 1899. december (8. évfolyam, 275-298. szám)

1899-12-01 / 275. szám

Wáll. éwf©If ~ ШГ V* Péntek, Ю99. decagember J. ___Г||1___ 275. (2422.) яжЛт. S z*?fee*st6sás : Nepomuk-utcza 28. sz. íSsakváry-íél* ház,) Tetefoa 109. sz. Kéziratok aeta adatnak vissza ШЮЛпЫ: Belliv-kSz 2. Telefon 8?. felelős Bseikente: LENKEI X^^TO©. EUSzatésl árak: Egész évre 18 frí. Féi évre 8 frt. Negyed évre 8 frt. Egy hé?« Itrt. — Soyee' sste ára 8 krijeeér. — Nyüt-térhen 1 sor 80 fer. Az alvó ébred. Psos, november 30. X. A vármegye gazdasági egye­sülete az ütocekaeset óta teljesen megbénult s megdermedt. Már azt hit­tük, hogy halott. De a leányzó nem halt meg, csak aludt. Most már éb­redni kezd s életjelet ad magáról. Gazdasági előadásokat rendez a télen в tanítja, terjeszti az állattenyésztés, talajmüvelée, szőllő-tcrmelés ismereteit! Tavaszszal dí ázással egybekötött nagy­szabású tenyészállat-vásárt tart Pé­csett. Ez is valami, de még nem minden, Baranyában a gazdasági egyesü­letre nagy föladatok nehezülnek s az­zal a nyomorúságos anyagi erővel, a melyiyel az egyesület rendelkezik, az­zal bizon-bizon nagyon kevés valamire­való föladatot lehet teljesíteni. AMecsek- egyesületnek Pécsett több tagja van mint a vármegye gazdasági egyesüle­tének a egy kerékpár-egylet jóformán nagyobb anyagi erővel rendelkezik, mint ez a mi nagyfontosságu, kiváló jelentőséggel bíró gazdasági egyesüle­tünk. De ki is lenne tagja olyan egy­letnek, a mely alszik? Vagy nevezhető gazdasági egyesületi tevékenységnek az évenként egyszer megtartott tenyész­állat-díjazás, patkolási tar folyam s olyan tenyész-állatok közvetítése, a melyeknek fele fél év alatt elpusz­tul? Előnyöket, kedvező eredményeket kíván a gazda közönség! Választmányi ülésekkel, melyeken a választmány 4—5 lelkesebb tagja vesz részt, köz­gyűléssel nem lebet az igényeket ki­elégíteni. A gazdasági egyesület akkor lesz Baranyában életképes, ha a gazdakö­zönség megfelelő pártfogásban részesíti s így kellő anyagi erővel rendelkezik. Nem pár száz, hanem öt-hat ezer tagra van szüksége az ilyen egyesü­letnek. A vármegye lakosságának szá­mával arányban kell lenni az egyesü­leti tagok számának. S ez a szám csak akkor érhető el, ha az egyesület élén álló férfiak nagy odaadással, buz­galommal s áldozatkészséggel fáradoz­nak a közérdeklődés fölkeltésén s ébrentartásán. Az egyesület a mai ke­retben, a mai munka-képességével *önn nem állhat, ha csak be nem éri a puszta létezéssel s tiz-tizenkét egyleti tag részvételével megtartott ülésekkel. Néhány bika és tenyész-kan elhelye­zése, néhány szarvasmarha megdíszok- levelezése s néhány szelelő rosta, szecskavágó és szőllő-permeteztető kiosztása nem elég az üdvösségre. A gazdasági egyesületektől manapság sok­kal többet várnak, s e várakozás jogos és méltányos. A ki nem képes, ne vállalkozzék, álijon félre az útból s engedje át & teret másnak; a ki érez magában életrevalóságot és képességet a közjó, a közérdek előmozdítására s akar is hasznos szolgálatot tenni, az ne aludjék. A mi gazdasági egyesületünk meg­mozdult. Derék férfiú áll az élén, О r s z á g h Lajos, kis-teleki földbirtokos, a ki sokat tehet az egyesület érde­kében. Az első lépés természetesen a gazdasági egyesületnek a vármegye mezőgazdasági bizottságával való egye­sítése; mert nagyon fölösleges Bara­nyában két mezőgazdasági intézményt külön-külön föntartani, a mikor egy is elég. Magától értetődik, hogy a két intézmény külön-külön soha se lesz képes olyan eredményeket elérni, mintha egyesül в közös erővel munkálkodik a vármegye gazdasági viszonyainak fül- virágoztatására. A mint tudjuk, ez a lépés már megtörtént s a czél a közel jö­vőben meg is valósul. Akkor aztán mind­járt más szemmel nézi a közönség az intézményt s akkor a mozgolódásnak látszó mai életjel mindjárt nagyobb hatással s több érvéaynyel lehet a gazdasági érdekekre. Minden téren baladás mutatkozik; a kor szelleme föltétlenül megkívánja az előremenetelt, fejlődést. A régi egyformaság, régi rendszer akármilyen jónak bizonyult is, meg nem állhat. Reform kell minden irányban. A ki nem halad, az elmarad. S minthogy első sorban agrikultur-állam vagyunk, a főhulyt a mezőgazdaságra kell fek­tetnünk. Darányi minden lehetőt el­követ a gazdaközönség érdekében. Csudákat azonban ő se művelhet; kü­lönösen akkor nem, ba a gasdaközön- ség s a gazdasági egyesületek nem támogatják eléggé. A mi közönségünk túlnyomó része mindent a kormánytól vár: kitátja a száját s várja a sült galambot. Csakhogy a sült galambok a mesék országában röpdösnek; nem hazánk földje fölött. Nálunk a mesék korszaka réges-régen lejárt; a legride­gebb valóság korát éljük. Itt tenni, fáradni, válit vállhoz vetve kell mun­kálkodni, csak úgy érhető el vala­melyes eredmény. A vármegye gazdasági egyesülete egyesülve a mezőgazdasági bizottsággal sokkal nagyobb tevékenységet lenne képes kifejteni, mint így. Az ország nem egy vármegyéjében van erre biz­tató példa. A tenyész állatokkal a községek s a közgazdaság rovására történt geseítelés megszűnt s hatósági ellenőrizés alatt a valódi közér­dek s nem pedig a közérdek köpö­nyege alá rejtett magánérdek szol­gálatában állanak az egyesült egyletek. Pest- Pilis- Solt- Kis Kun, Torontál, Sopron, Yaevármegye gazdasági egye­sületei nagyszerű eredményeket érnek el és virágzanak; óhajtjuk, hogy ami egyesületünk is fölébredve nagy álmá­ból necsak játsza az egyesületi komé­diát, hanem a vármegye mezőgazdasági érdokeit hathatósan, eredményesen kép­viselje s védje és nagyszabású sikerek fölmutatására legyen képes. Minden lehet, csak akarni kell. A képviseiöház ülése. — Saját tudósítónk távirati jelentése. — Budapest, nov. 30. — Obstrukcsió ma nem lesz 1 Ez bizonyos I — biresztelte a folyosón Perczei Béni, a kinek a kormány gondja mindig a szivén fekszik. — Honnan tudod Béni? — kérdez­gették az aggodalmasok. — Ugyan kérlek, négyen vannak itt a szélbaliak, Komjáthy egymaga csak nem obstruál 1 — Nem lehessen tudni. — Nagyobb baj az, hogy kevesen vagyunk jelen. Csak őszre ne vegyék azok a bakafántoskodó kuruezok! De bizony észrevették. Alighogy bsnyujtották a kvótajavaslatot. Komjáthy azonnal sietett obstruálni. Segített neki jó Madarász Józsi bássi is, s nehogy a jobb­oldal lefújja őket, a fifikus Hentaller hir­telen felállott s vésztjósló hangon süvített az elnök felé. — Nem vagyunk százan. — Nosza fiam Béni — szól az el­nök — olvassátok meg a jelenlevőket. Biz azok csak 86-an voltak. Az ülést felfüggesztették és Podmaniczky, az ősz kepyelmes ur betelefonáltatta a kés­lekedőket. Jakabffy államtitkár panaszosan ál­lított az agg báró elé. — Betelefonáltattál Kegyelmes Uram, pedig ott a sok akta az asztalomon. — Hjah — tiz emberrel nem lehet letárgyalni a napirendet 1 Aztán elmúlt a fél óra is és nem történt semmi. Kabós Feri uram darálta le a mentelmi ügyeket. Simát annyiszor emlegette, hogy a barátai attól féltek, be­

Next

/
Thumbnails
Contents