Pécsi Napló, 1902. december (11. évfolyam, 276-298. szám)

1902-12-02 / 276. szám

XI. évfolyam. Kedd, 1902. deczember 2. 276. (3318.) szám. PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség: Munlácsy Mihály­ utcza 25. Telefon 109. Kéziratok nem adatnak vissza Kiadóhivatal Részvénynyomda­: Boltivköz 2 Telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. Karácsonyi vásár tetemesen leszállított szabott árak mellett. Eladásra kerülnek: "1gS3 Faletók, kabátok, gallérok, szőrmeáruk, szövetek, b­­­o­r­s­o­k, selymek, pargettok. Vidéki megrendelések pontosan foga­natositatnak. ROSENBERG LAJOS női divat és konfektió üzlete PÉCS, Király-utcza 6-ik szám. Icean Sztessi és uraanaül Egyedüli dús raktár lipcsei szőrme­áru különlegességekben, u. m.: epile, valódi biber, kamcsatka biber, hód, orosz vidra, seal-vidra, virginiai vidra. Téli öltöny szö­vetekben legújabb választék, melyek a legkényesebb ízlésnek megfelelően angol divat szerint készül­nek el. — Egyedüli különlegességi raktár angol szövetekben. "AS Ehrenfest M. Mihály úri divatterme Pécsett, 11115 Király­ utcza 8., I. em. (Reinfeld-féle ház.) W.WW.WW.WW.W.WW.W.WJ.W.W.W. Vasárnapi távirataink. Rákóczy emlékezete. Budapest, november 30. (Ered. táv.) Ma délután 4 órakor a m. Tudományos Akadémia heti üléstermében a Kassán rendezendő Rákóczy-kiállítás és az ő em­lékezetére tervbe vett egyéb ünnepélyek tárgyában, Bubics Zsigmond püspök és Zichy Jenő gróf meghívására, a magyar társadalom legkiválóbb tagjai tartották meg értekezletüket. Dr. Bubics Zsigmond kassai püspök a kitűzött időben a gyűlést megnyitván, felkérte Zichy Jenő grófot, hogy az értekezlet czélját adja elő, mire az a következő megnyitó beszédét tartotta : Esztendőre érjük meg két százados évfordulóját a Rákóczy-féle kurucz sza­badságharcznak. Jelentőségét e mozga­lomnak, mely alig másfél évtizeddel a török kitakarodása után tört ki és közel nyolcz esztendeig tartott, talán fölösleges fejtegetnem. Buda visszafoglalása után úgy érezte magát a magyar nemzet, mint a rab, a kit földalatti sötét zárkájából vilá­gosságba hoztak. (Tetszés.) A magyar lé­leknek szabadság felé törő vágyát a tör­ténetírók és a költők ma furor Rákoczia­­nus-nak nevezik. Tehát furor Rakoczianus a kétszáz év előtt való magyar tömegérzés, mely nemcsak az akkori politikai magyar nemzetet, vagyis a nemességet hatotta át, hanem kiesik a kapu a magyar, a tót, a ruthén és az oláh jobbágy kezéből és le­borulnak imádkozni a mikor meghallják, hogy Rákóczy átlépte a Beszkideket. Rá­kóczy egyénisége úgy uralta akkor a ma­gyar képzeletet, mint a legnagyobb hősök és hódítók, a legtökéletesebb fejedelmek a maguk korát. (Élénk tetszés.) A Rákóczy­­érzés nemcsak harczi tűz, hanem nemes idealizmus, a léleknek magasabb gerje­­delme, szeplőtlenül tiszta lelkesedés; nem­csak ott tombol, a­hol a seregek összeüt­köznek, hanem szilaj daczczal és szomorú lemondással benne vibrál azokban a da­lokban is, a­melyek a kurucz nóta révén a szenvedő magyar lélek indulatait a népek műélvezetének közös kincsévé tették. (He­lyeslés.) Fejedelemben vagy államférfiúban, a ki ennyire lefogja népe képzeletét, a ki ilyen lelkesedést és rajongó tiszteletet szuggerál nemzetének, minden magyar em­ber, tartozzék bármely hitvalláshoz, poli­tikai felekezethez, vagy társadalmi osz­tályhoz, megtalálja a maga rokonszenvét. (Tetszés.) Elfogódott lélekkel állunk meg két évszázad távlatán Rákóczy történelmi egyénisége előtt! Nemzete szabadságának zászlaja, pajzsa volt és itt hagyott rangot, fényt, pompát és a mai fogalmak szerint egy milliárd értékű vagyont, minden nem­zetért! (Tetszés.) Hősiessége ihleti a mai nemzedéket, a martyr szenvedése szítja az önzetlen lelkesedést. Valami művészi ke­gyelet költözik lelkünkbe! Érezzük, hogy ilyen fejedelemnek tisztelete nem lehet pártos érzés. (Tetszés.) Érezzük, hogy a Rákóczy-kultusz a magyar lélek vir­tuális ereje, a­melyet istennek, kirá­lyunknak és hazánknak közös üdvére szítani és ápolni kell. (Élénk éljenzés.) El­követetett nagy tettek emléke és az újabb nagy tettekre való akarat: ez a nemzetek elpusztíthatatlan összetartó ereje. Elkövetett nagy tettek emléke előtt állunk és mélyen érezzük szükségét annak, hogy újabb nagy tettekre akaratot merítsünk belőle, mert ma tespedt egész közéletünk és minden tevékenységünk. Ma nem az uralja képzeletüket, a­mi kétszáz évvel ezelőtt. Talán, ha a furor Rákóczianus, az az átöröklött igaz magyar érzület, mely kétszáz év előtt a csatatéren hőstettekkel tündökölt, talán ha ez költöznék bele po­litikánkba, művészetünkbe, gazdasági és társadalmi életünkbe, az átalakult energia ma kulturális tevékenységben hőstettekre képesítene. (Élénk tetszés.) A francziák néhány év előtt nagy fénynyel ünnepelték meg Napóleon dicsőségének száz éves emlékezetét. Kiállítást is rendeztek és a szellemi megnyilvánulás minden eszközé­vel a nagy császár kultuszának áldoztak. És mit láttunk ? Örök értékű irodalmi és történelmi művészet minden ágában remek alkotások keletkeztek és a közérzület annyira felbuzdult, hogy hatása a polgári tevékenység minden terén nyilvánvalóvá lett. (Úgy van !) Nekünk, magyaroknak nincsen Napóleonunk, de állítom, hogy Rákóczy idealizmusa nekünk épen olyan történelmi regeneráló forrás, mint a francziáknak Napóleon katonai dicsősége. (Tetszés.) A nemzetnek nagy inpulzusok kellenek és azoktól, a­kik erre vállalkoz­nak, nagy áldozatokat kíván. De, ha mi Rákóczy idealizmusát a mai nemzedékbe át tudjuk ültetni, olyan jótéteményt cse­lekszünk, a­melyért király és nemzet egyformán hálás lesz. (Élénk éljenzés.) Midőn örömmel üdvözlöm a mélyen tisz­telt megjelenteket és az ülést megnyitód­nak nyilvánítanám, felkérem Gerlóczy Géza urat, mint a Kassán rendezendő Rákóczy-kiállítás előkészítő­ bizottságnak elnökét, hogy teendő intványát terjessze elő. Erre Gerlóczy Géza indítványozza, hogy Budapesten nagy történelmi fölvonu­lást rendezzenek a kurucz korszakból. Takács Menyhért dr. prelátus nagy tudással, fényes és elragadó ékesszólással fejtegette a Rákóczy-ereklye kiállítás czél­ját, rámutatva ama nevezetes, a magya­roknak örökké felejthetetlen és minden idők legnagyobb korára, mely Rákóczy nevével forrott össze és legszentebb emlé­kei közé tartozik a magyar dicsőségnek. Indítványozza, hogy 1903-ban Kassán Rá­kóczy-kiállítás rendeztessék olyképen, hogy annak tartama a nyári fürdőidőszakkal és a következő tanév elejével essék össze, hogy úgy a fürdőbe menő közönség, mint a tanuló ifjúság gyönyörködhessék a máris nagy mennyiségben összegyűjtött Rákóczy­­emlékekben. Ezen indítványának előter­jesztése alkalmával felhívja a jelen voltak figyelmét arra a körülményre, hogy Kassa sz. kir. város közönsége a Kassán felállí­tandó Rákóczy lovasszobor czéljaira 20,000 korona önkéntes adományt ajánlott fel, a­melynek, mint tökének gyarapítására szol­gálhatna úgy a történelmi felvonulás, mint a kiállítás jövedelme is. (Élénk helyeslés.) Ezután Thaly Kálmán szólalt fel, a­ki­emelkedett hangú beszédben méltatta a tett indítványokat és utalt arra, hogy úgy az idő, mint a történelmi cselekmény megválasztása rendkívül szerencsés, mert munkáiban Rákóczyt ő is mint az ifjúság­nak követendő mintaképét állította oda. Zichy Jenő gróf összegezvén a ta­nácskozás eredményét, kimondja, hogy az értekezlet kimondja azon eszmét, hogy 1903-ban Kassán Rákóczy-emlékkiállítás tartassák, hogy az annak megtartására megválasztott idő úgy a fürdőzési, mint az iskolai időszakkal összeessék és hogy egy később megállapítandó időben Budapesten Gerlóczy Géza indítványa megvalósíttassák. A miniszterelnök Bécsben. Budapest, nov. 30. (Eredeti táv.). Széll Kálmán miniszterelnök, a­kit Ő Felsége ma délelőtt 11 órakor Schön­­brunnban hosszabb kihallgatáson fogadott, ma este 9 órakor visszaérkezett Buda­pestre. — A bácsmegyei tej­szövetkezetek. Zombor, november 30. (Ered. táv.) Bácsmegye 60 tejszövetkezete ma itt a megyeházán nagy értekezletet tartott La­­tinovits Pál főispán elnöklete alatt, a­melyen a fontos gazdasági kérdésre való tekintettel jelen voltak Latinovits Géza, Lovászy Márton, Hadzsy János, Fern­­bach Péter országos képviselők, továbbá Cserbán János tejgazdasági felügyelő és a gazdasági élet számos más kitűnősége. Latinovics Pál főispán üdvözölte a szövet­kezeti kiküldötteket és felhívta őket, hogy Németország és Hollandia példájára alap

Next