Pécsi Napló, 1902. december (11. évfolyam, 276-298. szám)
1902-12-02 / 276. szám
XI. évfolyam. Kedd, 1902. deczember 2. 276. (3318.) szám. PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség: Munlácsy Mihály utcza 25. Telefon 109. Kéziratok nem adatnak vissza Kiadóhivatal Részvénynyomda: Boltivköz 2 Telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. Karácsonyi vásár tetemesen leszállított szabott árak mellett. Eladásra kerülnek: "1gS3 Faletók, kabátok, gallérok, szőrmeáruk, szövetek, borsok, selymek, pargettok. Vidéki megrendelések pontosan foganatositatnak. ROSENBERG LAJOS női divat és konfektió üzlete PÉCS, Király-utcza 6-ik szám. Icean Sztessi és uraanaül Egyedüli dús raktár lipcsei szőrmeáru különlegességekben, u. m.: epile, valódi biber, kamcsatka biber, hód, orosz vidra, seal-vidra, virginiai vidra. Téli öltöny szövetekben legújabb választék, melyek a legkényesebb ízlésnek megfelelően angol divat szerint készülnek el. — Egyedüli különlegességi raktár angol szövetekben. "AS Ehrenfest M. Mihály úri divatterme Pécsett, 11115 Király utcza 8., I. em. (Reinfeld-féle ház.) W.WW.WW.WW.W.WW.W.WJ.W.W.W. Vasárnapi távirataink. Rákóczy emlékezete. Budapest, november 30. (Ered. táv.) Ma délután 4 órakor a m. Tudományos Akadémia heti üléstermében a Kassán rendezendő Rákóczy-kiállítás és az ő emlékezetére tervbe vett egyéb ünnepélyek tárgyában, Bubics Zsigmond püspök és Zichy Jenő gróf meghívására, a magyar társadalom legkiválóbb tagjai tartották meg értekezletüket. Dr. Bubics Zsigmond kassai püspök a kitűzött időben a gyűlést megnyitván, felkérte Zichy Jenő grófot, hogy az értekezlet czélját adja elő, mire az a következő megnyitó beszédét tartotta : Esztendőre érjük meg két százados évfordulóját a Rákóczy-féle kurucz szabadságharcznak. Jelentőségét e mozgalomnak, mely alig másfél évtizeddel a török kitakarodása után tört ki és közel nyolcz esztendeig tartott, talán fölösleges fejtegetnem. Buda visszafoglalása után úgy érezte magát a magyar nemzet, mint a rab, a kit földalatti sötét zárkájából világosságba hoztak. (Tetszés.) A magyar léleknek szabadság felé törő vágyát a történetírók és a költők ma furor Rákoczianus-nak nevezik. Tehát furor Rakoczianus a kétszáz év előtt való magyar tömegérzés, mely nemcsak az akkori politikai magyar nemzetet, vagyis a nemességet hatotta át, hanem kiesik a kapu a magyar, a tót, a ruthén és az oláh jobbágy kezéből és leborulnak imádkozni a mikor meghallják, hogy Rákóczy átlépte a Beszkideket. Rákóczy egyénisége úgy uralta akkor a magyar képzeletet, mint a legnagyobb hősök és hódítók, a legtökéletesebb fejedelmek a maguk korát. (Élénk tetszés.) A Rákóczyérzés nemcsak harczi tűz, hanem nemes idealizmus, a léleknek magasabb gerjedelme, szeplőtlenül tiszta lelkesedés; nemcsak ott tombol, ahol a seregek összeütköznek, hanem szilaj daczczal és szomorú lemondással benne vibrál azokban a dalokban is, amelyek a kurucz nóta révén a szenvedő magyar lélek indulatait a népek műélvezetének közös kincsévé tették. (Helyeslés.) Fejedelemben vagy államférfiúban, a ki ennyire lefogja népe képzeletét, a ki ilyen lelkesedést és rajongó tiszteletet szuggerál nemzetének, minden magyar ember, tartozzék bármely hitvalláshoz, politikai felekezethez, vagy társadalmi osztályhoz, megtalálja a maga rokonszenvét. (Tetszés.) Elfogódott lélekkel állunk meg két évszázad távlatán Rákóczy történelmi egyénisége előtt! Nemzete szabadságának zászlaja, pajzsa volt és itt hagyott rangot, fényt, pompát és a mai fogalmak szerint egy milliárd értékű vagyont, minden nemzetért! (Tetszés.) Hősiessége ihleti a mai nemzedéket, a martyr szenvedése szítja az önzetlen lelkesedést. Valami művészi kegyelet költözik lelkünkbe! Érezzük, hogy ilyen fejedelemnek tisztelete nem lehet pártos érzés. (Tetszés.) Érezzük, hogy a Rákóczy-kultusz a magyar lélek virtuális ereje, amelyet istennek, királyunknak és hazánknak közös üdvére szítani és ápolni kell. (Élénk éljenzés.) Elkövetetett nagy tettek emléke és az újabb nagy tettekre való akarat: ez a nemzetek elpusztíthatatlan összetartó ereje. Elkövetett nagy tettek emléke előtt állunk és mélyen érezzük szükségét annak, hogy újabb nagy tettekre akaratot merítsünk belőle, mert ma tespedt egész közéletünk és minden tevékenységünk. Ma nem az uralja képzeletüket, ami kétszáz évvel ezelőtt. Talán, ha a furor Rákóczianus, az az átöröklött igaz magyar érzület, mely kétszáz év előtt a csatatéren hőstettekkel tündökölt, talán ha ez költöznék bele politikánkba, művészetünkbe, gazdasági és társadalmi életünkbe, az átalakult energia ma kulturális tevékenységben hőstettekre képesítene. (Élénk tetszés.) A francziák néhány év előtt nagy fénynyel ünnepelték meg Napóleon dicsőségének száz éves emlékezetét. Kiállítást is rendeztek és a szellemi megnyilvánulás minden eszközével a nagy császár kultuszának áldoztak. És mit láttunk ? Örök értékű irodalmi és történelmi művészet minden ágában remek alkotások keletkeztek és a közérzület annyira felbuzdult, hogy hatása a polgári tevékenység minden terén nyilvánvalóvá lett. (Úgy van !) Nekünk, magyaroknak nincsen Napóleonunk, de állítom, hogy Rákóczy idealizmusa nekünk épen olyan történelmi regeneráló forrás, mint a francziáknak Napóleon katonai dicsősége. (Tetszés.) A nemzetnek nagy inpulzusok kellenek és azoktól, akik erre vállalkoznak, nagy áldozatokat kíván. De, ha mi Rákóczy idealizmusát a mai nemzedékbe át tudjuk ültetni, olyan jótéteményt cselekszünk, amelyért király és nemzet egyformán hálás lesz. (Élénk éljenzés.) Midőn örömmel üdvözlöm a mélyen tisztelt megjelenteket és az ülést megnyitódnak nyilvánítanám, felkérem Gerlóczy Géza urat, mint a Kassán rendezendő Rákóczy-kiállítás előkészítő bizottságnak elnökét, hogy teendő intványát terjessze elő. Erre Gerlóczy Géza indítványozza, hogy Budapesten nagy történelmi fölvonulást rendezzenek a kurucz korszakból. Takács Menyhért dr. prelátus nagy tudással, fényes és elragadó ékesszólással fejtegette a Rákóczy-ereklye kiállítás czélját, rámutatva ama nevezetes, a magyaroknak örökké felejthetetlen és minden idők legnagyobb korára, mely Rákóczy nevével forrott össze és legszentebb emlékei közé tartozik a magyar dicsőségnek. Indítványozza, hogy 1903-ban Kassán Rákóczy-kiállítás rendeztessék olyképen, hogy annak tartama a nyári fürdőidőszakkal és a következő tanév elejével essék össze, hogy úgy a fürdőbe menő közönség, mint a tanuló ifjúság gyönyörködhessék a máris nagy mennyiségben összegyűjtött Rákóczyemlékekben. Ezen indítványának előterjesztése alkalmával felhívja a jelen voltak figyelmét arra a körülményre, hogy Kassa sz. kir. város közönsége a Kassán felállítandó Rákóczy lovasszobor czéljaira 20,000 korona önkéntes adományt ajánlott fel, amelynek, mint tökének gyarapítására szolgálhatna úgy a történelmi felvonulás, mint a kiállítás jövedelme is. (Élénk helyeslés.) Ezután Thaly Kálmán szólalt fel, akiemelkedett hangú beszédben méltatta a tett indítványokat és utalt arra, hogy úgy az idő, mint a történelmi cselekmény megválasztása rendkívül szerencsés, mert munkáiban Rákóczyt ő is mint az ifjúságnak követendő mintaképét állította oda. Zichy Jenő gróf összegezvén a tanácskozás eredményét, kimondja, hogy az értekezlet kimondja azon eszmét, hogy 1903-ban Kassán Rákóczy-emlékkiállítás tartassák, hogy az annak megtartására megválasztott idő úgy a fürdőzési, mint az iskolai időszakkal összeessék és hogy egy később megállapítandó időben Budapesten Gerlóczy Géza indítványa megvalósíttassák. A miniszterelnök Bécsben. Budapest, nov. 30. (Eredeti táv.). Széll Kálmán miniszterelnök, akit Ő Felsége ma délelőtt 11 órakor Schönbrunnban hosszabb kihallgatáson fogadott, ma este 9 órakor visszaérkezett Budapestre. — A bácsmegyei tejszövetkezetek. Zombor, november 30. (Ered. táv.) Bácsmegye 60 tejszövetkezete ma itt a megyeházán nagy értekezletet tartott Latinovits Pál főispán elnöklete alatt, amelyen a fontos gazdasági kérdésre való tekintettel jelen voltak Latinovits Géza, Lovászy Márton, Hadzsy János, Fernbach Péter országos képviselők, továbbá Cserbán János tejgazdasági felügyelő és a gazdasági élet számos más kitűnősége. Latinovics Pál főispán üdvözölte a szövetkezeti kiküldötteket és felhívta őket, hogy Németország és Hollandia példájára alap