Pécsi Napló, 1904. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1904-02-02 / 26. szám

XIII. évfolyam. Kedd, 1904. február 2. 26. (3664.) Szerkesztőségi: Munkácsy Mihály utcza 25. Telefon 109. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: (Részvénynyomda): Boltivköz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. A Nyilt-tér sora 60 fillér. A delegácziók: Pécs, február 1. (K. sz.) Néhány heti szünet után, holnap újra összeül Bécsben a magyar delegáczió. A múlt év végén a magyar országos bizottság két havi indemnitást szavazott meg a közös kormánynak. Ezúttal a közös költségvetési előirányzat végleges elintézése lesz a hivatása. A delegácziók tárgyalásai iránt Magyarországon mindenkor élénk érdeklődés szokott megnyilvánulni. Maga az országos bizottság összeállításában csonka. A legnagyobb magyar ellenzéki párt nem vesz részt benne elvi okokból, a közösügyi alap helytelenítésének folyományaképen. Ám a bizottság, ha ilyképen az ellenzék benne kevésbbé van is képviselve, híven szokta teljesíteni kötelességét. A közös miniszter uraknak meleg napjai a magyar delegációk tárgyalásai. Nem egy felszólalás történt már a szabadelvű párti tagok sorából, mely visszásságok, helytelenségek eltörléséhez kötötte vótumát, jelentések, kimutatások előterjesztéseinek elrendelése, a magyar termelés részeltetéséről a katonai szállításokban, avagy a magyar elem érvényesüléséről a hadseregben és éppen a fő kormánypárti többség részéről valóban nem ritka jelenség. Sőt nem is olyan régen megtörtént az a szokatlan eset, hogy boldogult Kállay Béni boszniai előterjesztéseihez a tagok közül senki sem óhajtván szólani, maga az albizottság elnöke, Szilágyi Dezső intézett felvilágosítást kérő kérdéseket a miniszterhez, akinek másfél órás előadásban kellett beszámolnia bosnyák politikájáról, mielőtt a sor a szavazásra rákerült. Az idén a delegáczionális tárgyalások iránt az érdekődés még fokozottabb mérvben nyilvánul. Elmondhatjuk, hogy ezúttal az egész magyar politikai helyzet súlypontja odakerült. Mert hiszen az egész politikai világ Pitreich hadügyminiszter nyilatkozatait várja a katonatiszti nevelés magyar szellemű reformja tárgyában. E nyilatkozattól fog függni a politikai helyzet jövő alakulása, ez fogja szolgáltatni a kibontakozás végleges alapját. Tudjuk, hogy ezek a nyilatkozatok a mérleg serpenyőjét véglegesen Tisza István gróf javára fogják billenteni. Valóban vívmányok azok, amikről a magyar kormány katonai programmjának beváltásaképen a hadügyminiszter be fog számolni. A magyar delegáczió katonai vitája főképen e kérdés kört fog mozogni. A külügyi politika kérdésében pedig nagyobb vita alig lesz. Aminthogy a külpolitika tekintetében nincs a véleményeknek erősebb ütközése. A egész közvélemény, pártkülönbség nélkül a külpolitika alapján , a hármasszöveg alapján áll, csak néhány fantaszta aki az oroszok mellé óhajtana állai Ilyképen tehát delegáczionális tárgyalások kimagasló reménye a hadügyi albizottságban fog átszedni. Az ország feszült érdeklődéssé várja a következendőket. Vasárnapi átirataink: Bánffy Dezső báró Debreczenben. Debreczen, január 31. (Eredeti táv.) Az uj párt alakuló közgyűlése az Aranybika szálló disztenz nagyközönség előtt folyt le. A termet a nagy számmal felvonult új párt hívei és írt éreklődők zsúfolásig megtöltötték. A karzatokon és páholyokban nők és a megye ebőségei foglaltak helyet. Képviselve volt a város, a megye, a birtokosság, a kereskedő és az iparos világ, körülbelül vagy 3000 ember. Bánffy Dezső báróért nagy küldöttség ment és megjelenésekor perczekig tartó éljenzéssel és tapssal fogadták. Degenfeld József gróf a közgyűlést megnyitván, röviden üdvözölte a megjelenteket és Bánffyt, mint a párt országos vezérét felkérte, hogy az uj párt programmját fejtse ki. Ezalatt felvonultak a kolozsvári, deési, hunyadiak, és a torontáliak és Nyíregyházáról a vezérszereplők. Üdvözlő táviratok az egész alakuló közgyűlés alatt érkeztek. Bánffy Dezső bárót lelkes éljenzés fogadta, mire nagy beszéd kapcsán kifejtette programmját. Délben diszebéd volt Bánffy tiszteletére, melyen számos felköszöntő hangzott el. Montenegro barátsága, Cettinye, január 31. (Eredeti távirat.) Báró Kuhn, osztrák-magyar meghatalmazott miniszter ünnepélyes kihallgatáson nyújtotta át Miklós fejedelemnek megbízó levelét. Ez alkalommal elhangzott beszédekben mindkét részről azt a kívánságot fejezték ki, hogy a barátságos szomszédviszony úgy a politika, mint a kereskedelem terén fennmaradjon és a két állam közeledjék egymáshoz. Japán hadihajókat rendel. London, január 31. (Eredeti távirat.) Vickers Maxim barovi és a newcastlei Armstrong elég megbízást kaptak két hadihajónak Japán számára a leggyorsabban való építésére és teljes hadi felszerelésére. Mindegyik hajó 16,400 tonna tartalmú és 90 csomó sebességű lesz súlyosabb pánczéllal, mint az angol hajóhad legjobb csatahajói., Elégett pénz beváltása. Krisztiánia, január 31. (Ered. távirat.) A Landmann bank igazgatója ma Alesundból ideérkezett, hogy megkísérelje az 50.000 korona értékű tűztől elpusztított papírpénznek a norvégiai banknál való beváltását. munkájat szám: 100 dalra terjed. Politikai apróságok. Budapest, február 1. — A békesség hajnala. A politikai helyzet kulcsa egy időre Bécsben van. A delegáczió ma ül össze a császárvárosban s az itthon maradt obstruktorok minden reménysége Bécs felé irányul. Hátha onnan jön valami békítő szó, ami megkönnyíti nekik, hogy emelt fővel tehessék le a fegyvert. Bizonyos, igaz, hogy ma erős paktumos híreket kolportált az az egypár politikus, aki a parlamenti szünet daczára is Budapesten maradt. A miniszterelnök időt engedett az ellenzéknek arra, hogy jól meggondolhassa követendő taktikáját. Körülbelül tizennyolcz napra számítják a delegáczió üléseinek idejét s igy elég idő van annak alapos meggondolására, hogy az az út, a melyen a parlament halad, helyes-e és czélravezető-e. Semmi kétség, hogy az obstruálok kis csapata nem érleli meg annak szükségét, hogy Tisza István gróf vaskeze irányítsa a dolgokat, hanem meg lesznek elégedve avval az erélyes kézzel is, amelyet a miniszterelnök eddig mutatott. Hazafiságuktól elvárják, hogy nem űzik a dolgokat a végsőkig s nem kényszeritik a kormányt olyan erélyes és olyan végső eszközök alkalmazására, amelyeket épen a kormány használna a legkevesebb ambíczióval. Azok, akik a békés kibontakozás reményével vannak eltelve, váltig azt hangoztatják, hogy Tisza István gróf három hónapos kormányzata alatt nem mutathatott ugyan föl gyakorlati eredményeket az ellenzék ellentállása miatt, de egyet minden kétséget leszerelő módon igazolt: azt, hogy szigorúan meg akarja őrizni az alkotmányt, tisztelni kívánja a jogot és a legparlamentáriusabb modorban kívánja intézni az ügyeket. Semmi ok sincs tehát arra, hogy evvel a Tisza Istvánnal szemben pusztán személyi politikából ne éljenek az alkalommal s ne használják föl a tizennyolcz napos szünetet a békés állapotok megteremtésére. Ma van az első napja a szünetnek, de máris komolyan beszélnek a békességről s úgy lehet, az újból összeülő képviselőházban már nyugalom és békesség lesz. * — A miniszterelnök bálja. A miniszterelnök pompás báljáról beszélnek az emberek. Az asszonyok kíváncsian és kissé irigyen hallgatják a toalettek leírását s hallgató ajkukról egy egy ad! kiállás hangzik, mikor elmondják, hogy a miniszterelnök feleségének micsoda ragyogó gyöngydísz borította fekete selyem ruháját. Utoljára is megkonczipiálják a véleményüket s megegyeznek abban, hogy a miniszterelnök bálja csakugyan tündérkert volt, tele szép magyar nyíló rózsákkal . . . A báli pikantériák megelőzték magát bált. Az újságok ki is írták, hogy a miniszterelnök nem hívta meg például Gabány Miklóst. Ebből aztán a demokratikus szenvelgés kárust is csinált és társadalmi előítéleteket emlegetett. Most derül ki aztán, hogy de bizony Gabányi Miklós is, annak rendje-módja szerint meg volt híva, ami csak azt jelenti, hogy nálunk a demokratikus fölháborodásnak szerencsétlen szerepe van. Ki kell találnia valami okot a haragra, különben nem is szerepelhet.