Pécsi Napló, 1905. március (14. évfolyam, 50-75. szám)
1905-03-01 / 50. szám
XIV. évfolyam. Szerda, 1905. márczius 1. 50. (3988 ) PÉCSI NAPLÓ serkesztőség: Munkácsy Mihály-utcza 25. Telefon IUD. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal és éjjeli szerk.: Rostivkitz :2 Telefon27. Felelős szerkesztő LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kornegyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér PROJECTOGRAF —..... — a ............... 241 K „Hungária“ kávéház és sörözőben. Ma teljesen új műsor: Utazás a lehetetlenségbe. — Hamis kártyások a berlin-párisi express vonaton. — Egy goronda utas. — Danieff nővérek, a világ leghíresebb akrobatái stb. stb — Szabad bemenet. ^Elsőrangú zenekar hangversenye.^. S kávész megnyitás. Van szerencsénk a nagyérdemű közönséggel tudatni, hogy a „Központi" kávéház (Löwy palota) ma szerdán ifj. Korodi Gyula közkedvelt zenekarának közreműködésével tartja megnyitó estéjét.S,ives p‘r‘"* 259 gást kérnek a „Központi“ kávéház tulajdonosai. A nemzetiségi képviselők az országgyűlésen. Pécs, február 28. A képviselőház egyik legújabb pártjáról, a szövetkezett nemzetiségi képviselők pártja életéből eddig meglehetősen kevés jutott nyilvánosságra. A nemzetiségi párt működése első idejének nevezetesebb mozzanatairól aradi román forrásból a következő információt kaptuk: Immár kétségtelen, hogy az aktivitás programján megalakult nemzetiségi képviselők intenzívebb és a nemzetiségi kérdések keretén kívül eső dolgokban isjelentősebb működést fognak kifejteni, mint a régi román és a régi tót képviselők. Erre mutat, hogy a nemzetiségi képviselők részt akarnak venni a képviselőház bizottságainak működésében, amelyekben előreláthatóan helyet is kapnak. A szövetkezett ellenzék, amely különben a legnagyobb előzékenységgel viseltetik a nemzetiségi képviselők iránt, a leghatározottabban kijelentette, hogy egyes bizottságokban egy-egy helyet tart fenn a nemzetiségi pártnak. Volt valami külső hatása is ennek az ígéretnek, mégpedig az elnökválasztásnál. Az elnökválasztásnál tudvalévően kilencz fehér szavazólap adatott le. Ezek a nemzetiségi képviselők szavazólapjai voltak, akiket ugyan semmi ellenszenv sem választ el Justh Gyula személyétől, sőt mint a Ház többi ellenzéki pártjai, ők is örömmel látják Justhot az elnöki széken, de miután semmi közösség nem fűzte őket össze, demonstrálták ezzel semlegességüket. Az elnökválasztás és az alelnökök megválasztása között történt, hogy a néppárt és a disszidensek egyes tagjai a nemzetiségi képviselőkkel beszédbe elegyedvén, kilátásba helyezték nekik a bizottságokban való képviseletet. Ez arra indította a nemzetiségi képviselőket, hogy az alelnökválasztásnál már az ellenzék jelöltjeire szavazzanak. A nemzetiségi pártnak állandó klubhelyisége még nincs. A pártnak tíz (és nem tizenegy) tagja van, nyolc román, egy szerb és egy tót. A pártértekezletek hivatalos nyelve a magyar. A párt programmja még nincs megállapítva. Ez későbbi tanácskozások hivatása lesz. Annyi valószínű, hogy a régi román nemzetiségi programból el fogják ejteni Erdély önállóságának kérdését s remélik, hogy ezzel a magyar pártok előtt is kedvezőbb színben fognak állani. A párt tagjai sokban fognak törekedni arra, hogy az eddig táplált balvélemények, mintha a nemzetiségiek Romániával akár politikai, akár kulturális összeköttetést tartanának fenn, teljesen eloszlassanak A párt egy tekintélyes tagja így nyilatkozott: — Ha valaki ilyet próbálna, én lennék az első, aki tiltakoznék ellene. A párt, miután maga a programm még nincs megállapítva, az aktuális politikai kérdésekben nem foglalhatott állást, így bizonytalan még a nemzetiségiek álláspontja a mostani krízis egyik ütközőpontja,, az önálló vámterület dolgában. A nemzetiségi képviselők e tekintetben úgy fogják föl hivatásukat és helyzetüket, hogy ők egy legnagyobbrészt kisgazdákból és földmivelőkből álló néposztály képviselői s a vámkérdés körül azt kell mérlegelniük, hogy ezen gazdasági osztálynak előnyeivel vagy hátrányaival járna-e az önálló gazdasági berendezkedés. A nemzetiségi párt erre kiküldendő tagjával tanulmányoztatni fogja e kérdést s miután rejtett érdekek vagy hatalmi ábrándok a pártot nem vezetik, egyedül a tapasztalat lesz az irányadó a párt állásfoglalásánál. Ami a Berzeviczy-féle népoktatási reformot illeti, az már bizonyos, hogy az előtérbe tolult nagyszámú sürgős törvényhozási teendők, mint a választói reform, a kereskedelmi szerződések dolga és főként a vámszövetség problémája által az igen hosszú időre félretétetett, de a nemzetiségi párt bízik abban, hogy a következő kormány azt egészen el fogja ejteni. Amennyiben azonban mégis napirendre tűzetnék, a párt minden megengedett módon fog küzdeni ellene, sőt a törvény elfogadása és szentesítése esetén — ezt nem habozik nyíltan hirdetni — agitácziójával meg fogja akadályozni, hogy az végrehajtassék. Az azonban merőben téves állítás, mintha a románok aktivitásának egyedüli indoka a Berzeviczy-féle javaslat lett volna. Miután a horvátok most külön politikai csoportot alkotnak s miután lényegében ez is nemzetiségi párt, egyes nemzetiségi képviselőkhöz némelyek azt a kérdést intézték, hogy lehetséges-e a horvátok és nemzetiségiek között valamely közeledés. Ez — amint értesülünk — teljesen ki van zárva, már a horvát képviselők által képviselt közjogi helyzet miatt is. A horvátok különben egész más programmot képviselnek s valószínű, hogy a megalakulandó új kormánynyal szemben nem is fognak ellenzéki álláspontot elfoglalni. A nemzetiségiek, akik minden tekintetben ki akarják domborítani ellenzéki jellegüket, nem is gondolnak a horvátokhoz való közeledésre. Ami végül azt illeti, hogy a szabadelvű párt román nemzetiségű tagjai közül sokan csatlakozni fognak a nemzetiségi párthoz, tény, hogy ez a kérdés önként fölmerült, de még egyáltalán semminő tárgyalások nem folynak. Valószínűnek látszik, hogy amennyiben a szabadelvű párt ellenzékbe megy át, a román szabadelvűek egy része a nemzetiségi párthoz fog csatlakozni, mert más részét, régi személyi ellentétek választják el a nemzetiségi párt tagjaitól, így hangzik a nemzetiségi forrás jelentése. Magyar politikai szempontból bizonyára lehetne hozzászólni, de kétségtelen, hogy érdekesen bontakozik ki belőle a ma még erősen homályban levő nemzetiségi párt törekvéseinek képe. — A mohácsi villamos telep fölavatása. — A „Pécsi Napló" saját tudósítójától. — Mohács, február 28. Mohács nagyközség valóságos ünnepnapja volt a vasárnap, amikor az egész lakosság lelkes részvétele mellett fölavatták az uj villamos telepet, mely néhány hét óta már eredményesen működik, világosságot terjesztve az utczákon és házakban egyaránt és mely egy csapással megváltoztatta Baranya vármegye ezen legnagyobb, de csakis az utolsó évtizedben városi mezt öltő nagyközségének esti képét. A telepet a Ganz-gyár rendezte be és a munkálatokat az ünnepélyes átvétel előtt Hollós József kereset. miniszteri kiküldött felülvizsgálta és átvételre alkalmasnak találta. Az ünnepséget Jahoda Ede, Mohács birájának beszéde vezette be, aki Mohács nagyközség képviseletében átvette a