Pécsi Napló, 1905. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

1905-05-03 / 101. szám

Szerkesztőség: Munkácsy Mihály-utcza 25. Telefon 109. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal és éjjeli szerk.: Boltivköz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési érák: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér A népkönyvtár megnyitása. — Saját tudósítónktól. — Pécs, május 2. Nagyjelentőségű kulturünnepe volt teg­nap városunknak. A­kik a társadalmi fejlő­dés útját komoly szemmel, őszinte lélekkel kisérik, akik a haladás egy-egy pic­i útjáért f­­áradhatlan munkásságot tudnak és akarnak­­ kifejteni, akik a lélek és szellem felszabadu­lásáért a világosság ragyogó fegyvereivel küzdenek, azok lelke tegnap örömmel telt meg. Két hatalmas társadalmi osztálynak volt találkozója tegnap a városi tornacsar­nokban : a polgári társadalom először érint­kezett közvetlenül a hatalmas munkástársa­dalommal. Kulturális törekvések hozták egymás közelébe e két óriási elemet és e vágy idő múltán egygyéolvasztja e két ha­talmas faktort. Ma még harczban állanak egymással, de a szellem ereje legyőzi majd a nagy ellentéteket, mert végső eredményé­ben tulajdonképen mindegyik fél az emberi boldogság és boldogulás jelszavát hordozza zászlóján. A kultúra egyre szélesedő útján fognak találkozni és a felszabadult szellem­i erejének hatalma fogja a két fél jobbját egymásba illeszteni, hogy­­aztán már együtt munkálkodjanak az emberiség üdvéért, egy mindnyájáért és mindnyája egyért. Ez az eszme lelkesítette a tegnapi kul­­turünnepség hallgatóságát és a jövendő dia­dalának egy parányi csillogása vetette előre kedves fényét abban, hogy megalakult nálunk az ingyenes népkönyvtár. A­kikre eddig mindig oly félve nézett a polgári társadalom, a szoczialistákra, teg­nap közvetlen közelből szemlélhette, hogy ezek nagy ideákért küzdenek, hogy szerve­zettségükben erő és hatalom rejlik, hogy jelszavuk a tudás, mert a szellemi felszaba­dulás ereje tudja csak a gazdasági felszaba­dulást megteremteni. De megtudtuk azt is, hogy internaczionális voltuk mellett is első­sorban magyaroknak vallják magukat. Az ingyenes népkönyvtárak a szellemi felszabadulást szolgálják. Itt gyűjt erőt a további küzdelemre. Az emberek lelke táplá­lékot keres és kap itt. A könyv a maga hideg, holt betűivel legjobb, legigazabb barátja az emberiségnek: életet, tüzet visz a betűkbe a szellem hatalma: az olvasás. A pécsi ingyenes népkönyvtár megala­kulása a legszebb szocziális czélt szolgálja és hálás elismerés illeti azokat, a­kik ennek létrejöttén fáradoztak. A küzdők élén egy csendben munkálkodó ember állott: Róth Miksa postafőtiszt, a­kinek ilyen ingyenes népkönyvtárak felállítása körül már kiváló érdemei vannak. Tevékeny segítő társakat nyert Szabón István postaigazgatósági segéd­titkárban, Tichy Ferencz dr. tb. főjegyzőben és Makay István tb. tanácsosban. Az ünnepség fényét nagyban emelte az, hogy erről tudomást szereztek a fővárosi kul­­turintézetek is, s küldöttségileg képviseltették magukat. Az ünnepség lefolyásáról tudósítónk a következőket Írja: Díszközgyűlés. Impozáns, óriási számú közönség jelent meg városunk ezen legifjabb kulturális in­tézményének megnyitó ünnepélyén. Főleg a munkásnép jelent meg, amivel azt dokumen­tálta, hogy érti és érzi a fontosságot, melyre hivatva van a népkönyvtár. Megjelentek a diszközgyűlésen : Hegedűs István dr. egye­temi tanár, az Erzsébet népakadémia elnöke, György Aladár, a múzeumok és könyvtárak országos tanácsának képviselője, Pályi Sán­dor tanárképző - intézeti tanár, a Szabad Líc­eum igazgatója, Zsolnay Miklós, a pécsi ingyenes népkönyvtár elnöke, Majorossy Imre kir. tan. polgármester, a pécsi 19. hon­védgyalogezred tisztikarának, mint a nép­könyvtár-egyesület alapító tagjának küldött­sége Kessenheimer őrnagy vezetésével, Nendtvich Andor helyettes polgármester, Opris Péter posta- és távirda-igazgató, Visy László dr., az ügyvédi kamara elnöke, Záray Károly dr., a kereskedelmi és iparkamara ti­kára, Bolgár Kálmán kir. tanfelügyelő, Per­zs Ármin dr. főrabbi, Marossy Arnhold, a pécsi városi múzeum igazgatója. Zsolnay Miklós elnök nyitotta meg a közgyűlést, megköszönne a központi kikül­döttek megjelenését,­­pártfogását. Utána Hegedűs István dr. egyetemi tanár mon­dotta el óriási hatást keltett díszbeszédét. Mikor a meghívót kapta, azt látta belőle, hogy május 1 én fogják a pécsi ingyenes nép­könyvtárat megnyitni; május 1 je a munka ünnepe­, arról akar beszélni. A görögök az olimpusi versenyeket ünnepelték és ők az elvetett, kipattant eszméket elvont fogalommá tették, istenítették és ekekheiria névvel je­lölték. Ez annyit jelent a görög nyelvben: „Tartsd vissza kezedet“, mert ezen ünnepe­ken el kellett némítani az egyenetlenkedést, a viszályt, gyűlölködni, ellenségeskedni nem volt szabad. Ilyen ünnep nálunk május elseje, a munka ünnepe. A munkához köti beszédének alapgon­dolatát, azon igazság kijelentésével: Aki dolgozik, gondolkodik. De áll ez fordítva is: aki gondolkodik, dolgozik. S és azért van szükség ezen ünnepre, mert a munkás nem­csak dolgozik, de gondolkodik, ezért pihenő is kell neki; aki a népet tanítja, a gondol­kodó lelket nevelni, amely léleknek mindig kiválósága volt a szabadság. Carnegie, az aczél király könyvtárakat rendezett be, saját gyári munkásai számára, mert itt lehetett látni az eszmék diadalát; nincs elnyomatás, mely ellen a könyvtárban felemelő vigaszt ne találnánk. A kollektivitás, az együttes munkálko­dás, az egyesülés ereje a fő a munkásoknál. A középkorban az egyház a maga spiritua­­litásával felszabadította a lelket, de megfosz­totta a földtől, felszabadította ennek összes terhei alól. A lélek felszabadításának másik eszköze az olvasás magánya, mert nagy gondo­latok csak a megánosságban születhetnek. Az ő kollektív lelke a nemzeti lélek, ideálja a társadalmi osztályok harmóniája. Ilyen kollektív lélek ápolására buzdít, e har­mónia megszerzésére azonban tanulni kell. Aki dolgozik, gondolkodik, de viszont, aki gondolkodik, az is dolgozik. Vagy nem munka-e, a nagy gondolkodók, a feltalálók tevékenysége. Franklin megfékezte a villá­mot, amit számítás, gondolkodás útján ér­hetett el. Petőfi gondolatai nem vesztek kárba, hanem tettekké lettek, megvalósultak. A népkönyvtárat népotthonná kívánja fejleszteni és reméli, hogy az új városházá­ban lesz előadó-, olvasó­terem s laboratórium. Tartozzunk bármely párthoz, bármilyen as­­pirác­ióink legyenek, fenn kell tartani egy összekötő hidat és ez a művészet. A fővá­rosban előkelő zenészek népkonc­erteket ren­deztek és ekkor megmutatta a nép, hogy van fogékonysága a művészet, a zene iránt, nem értette, de érezte azt és lelkesedett érte. Otthont kell teremteni a népnek, in­gyenelőadásokat és vasárnaponként úri mu­latságot kell számukra rendezni. Két dolog van kizárva a népakadémiáról: a vallás és a politika. A hit minden lélek elidegenít­hetetlen szent kincse, hova behatolni rablás; a politikai viták nemkülönben csak szétvá­lasztják az embereket. Vigyünk be a népakadémiába minél több művészetet, mert ez egyesít, mert ez a kollektív lélek megnyilatkozása. Legfőbb tö­rekvés legyen a léleknek elidegeníthetetlen jogát a szabadságra, az érvényesülésre bizto­sítani. Az akadályokat el kell hárítani, de nem erőszakkal, hanem békés munkálkodás­sal és erre szolgál a népkönyvtár. De min­denben elhatározó, döntő pont legyen az, hogy mi magyarok vagyunk. A nagy hatást keltett beszéd után Szabó József a szoczialisták nevében kijelenti, hogy ők első sorsán magyarok és csak azután szoczialisták, ha elvben nemzetköziek, ez csak annyit jelent, hogy a közös czélok el­éréséért testvérkezet fognak. De azért ma­gyaroknak érzik magukat, hisz nemcsak a közös nyelv, hanem az együttélés, a közös szokások fokozzák és tartják fenn az együvé tartozás érzését. Ha a népkönyvtár a pozitív tudományokat akarja terjeszteni, a munkások örömmel üdvözlik, így elősegíti a könyvtár, hogy a kultúrában ledőljön az osztályuralom. György Aladár azon reményének ad kifejezést, hogy a könyvtár oly magvetés, melyből termékeny fa fog fejlődni. Ma nem művelt emberek állnak tudatlan tömeggel szemben, mert a tömeg is műveit és épen ezen művelődést segíti elő a népkönyvtár. Pályi Sándor néhány szóval vázolta, hogy a szabad liúzeum czélja azonos a nép­­akadémiáéval, ezért nem akarja ismételni Hegedűs István dr. szavait, melyekkel a népakadémia fontosságát méltatta. Mint a szabad liczeum megbízotta jelenti, hogy ennek tegnapi közgyűlése örömmel üdvözli a pécsi mozgalmat s elhozta az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatot. Majorossy Imre kir. tan., polgármester örömmel üdvözli a kultúra nemes apostolait, kik közénk jöttek és kéri, ragadjuk meg a segédkezet, melyet ők nyújtanak. (Üdvözlések és köszönetek.) A diszközgyűlésen felolvasták a kö­vetkező üdvözlő táviratokat és leveleket: A pécsi ingyenes népkönyvtár- egyesü­let tekintetes Elnökségének Pécs. Könyvtáruk megnyitási ünnepélyén való részvételben őszinte sajnálatunkra — akadályozva lévén — elismerésre méltó műn­

Next