Pécsi Napló, 1907. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1907-10-01 / 225. szám

Kedd, 1907. október 1. XVI. évfolyam, 225. (4765) PÉCSI NAPÚ) ■­ 1" —A szegedi Erzsébet-szobor. Felelős szerkeszti:­­ LENKEI LAJOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Milly­ u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza, sztőségi telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre IS kor. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. — Saját tudósítónktól. — Szeged, szeptember 30. A mai Erzsébet szoborleleplezés alkal­mából József főherceg 11 órakor érkezett külön vonaton Szegedre. Az állomáson meg­jelent a 46. gyalogezred diszszázada. A fő­herceget Jahl Gusztáv altábornagy, honvéd­­kerületi parancsnok fogadta A zene a Gotterhaltet játszotta, a diszszázad tisztelgett. A főherceg átvette Balogh századparancsnok jelentését, majd ellépett, a század arcvonala előtt. A közönség az állomás előtti téren gyülekezett. Kelemen főispán Lázár polgár­­mesterrel felment a petronra, a­honnan a főherceget az állomás előtti új sátorba kísér­ték, ahol félkörben Appenni Albert gróf, Günther Antal, Joszipovich Géza és Zichy Aladár miniszterek, továbbá Návay Lajos, a képviselőház alelnöke, a főrendiház és a képviselőház kiküldöttei állottak. Kelemen Béla főispán üdvözölte a főherceget, aki elő­ször tiszteli meg azzal, hogy a város falai között megjelenik. A főherceg a következő­leg válaszolt: — Nagyon megtisztelt Felséges urunk azon elhatározása, hogy e lélekemelő szép ünnepélyre éppen engemet küldött ki Hálás köszönetet mondok az­on *: 'p és m.'gy fo­gadtatásért, amelyben engem részesítettek és nem fogom elmulasztani, hogy Felséges urunk előtt ragaszkodásuk ezen újabb bizonyítékát tolmácsoljam. Szentül meg vagyok győződve, hogy nagy Alfö­dünknek ezen szinmagyar metropolisában minden tekintetben jól fogom magamat érezni és szép emlékekkel fogok távozni. A főherceg beszédét általános éljenzés­sel fogadták. A jelenlévő előkelőségek be­mutatása után hosszú kocsisorban indultak az ünnepély színhelyére, a Stefánia sétányra. A menet mindenütt a közönség sorfala kö­zött haladt. A házak zászlókkal, virágokkal és szőnyegekkel voltak feldíszítve. A szobor körül díszmagyarba öltözött küldöttségek és diezes hölgyközönség, a helyőrség teljes tisztikara s beláthatlan számú közönség gyü­lekeztek. A főherceg a szobor közelében számára felállított díszsátorba ment és Ap­­ponyi Albert gróffal, Návay képviselőházi alelnökkel beszélgetett és dicsérte a vörös szépségét s lelkes közönségét. Röviddel a főherceg megérkezése után kivonult a da­lárda s a Himnust énekelte. A Himnua ének­lése alatt a főherceg szintén levett fövessel állott. A szegedi képzőművészeti egyesület nevében Erdélyi Bála államvasuti főfel­ügyelő üdvözölte a főherceget, köszönetet mondott a királynak a képviseltetésért, majd elmondta a szobor történetét s annak lelep­lezésére engedélyt kért a főhercegtől. Erre a főherceg a következő beszéddel válaszolt: Mély meghatottsággal és fájós szívvel tekintünk fel mindnyájan Erzs­bet királyné nagyasszonyunk népszerű, magasztos alak­jára; egy fohász rebben el mindnyájunk szivéből: nagy lelked eszményi ihlete legyen a jövőben is azon törhetetlen kapocs, mely e nemzetet annyi keserű bánaton keresztül ment férjedhez, a mi szeretett urunkhoz és királyunkhoz csatolja. Maradj ezentúl is őrző angyalunk te, aki életedben csak áldást osztottál. Áldott legyen neved, áldott legyen magasztos szentséges emléked, a meddig széles e hazában magyar szív dobog, addig élni fog nagy alakod, mert halhatatlanná tetted nevedet. (Éljenzés.) A császári és apostoli királyi felség legkegyelmesebb urunk és királyunk nevében elrendelem, hogy hulljon le a lepel. E szavakra lehullott a lepel a gyönyörű karrarai márványból készült szoborról, amelyre fehérruhás leánykák virágokat szórtak. Lázár polgármester ezután átvette a szobrot. Kö­szönetet mondott a főhercegnek megjelené­séért és Isten áldását kérte a hazára, ki­rályra és a királyné emlékére. Azután a dalárda a Szózatot énekelte. Erdélyi főfel­ügyelő bemutatta a főhercegnek Ligeti Miklóst, a szobor készítőjét. A főherceg ke­zet szorított a művészszel s vezetése mellett megtekintette a szobrot. A leleplezés után a főherceg a Tisza szállóban levő szállására hajtatott. Az ünnepély további folyamán a szobrot megkoszorúzták. Az első koszorút Návay, a képviselőház alelnöke tette le a szoborra. A kormány óriási koszorúját Ap­­ponyi Albert gróf helyezte el a szoborra a következő szavakkal: A kormány hivatása tökéletessé tenni a megboldogult királyné nagy művét, a király és a nemzet közötti egyetértés zavartalanságát. Örökké tartó ke­gyeletünk jeléü­l teszem le a koszorú, Erzsé­bet, királyné szobrának, talapzatára. A törendak koszoláját Gerlicy Ferenc báró tette le. Utána Szeged város küldött­sége, azután a szomszéd törvényhatóságok, egyesületek százai koszorúzták meg a szob­rot. A miniszterek a közönség lelkes éljen­zései közben távoztak az ünnepély szín­helyéről. Délután 1 órakor a Kas-féle vigadóban Szeged város ebédet a vendégek tiszteletére, amelyen a főherceg, a főispán, a polgármes­­­ter és számos notabilitás vett részt. Felkö­szöntő ez alkalommal nem vett. Délután 3 órakor a főherceg a város négyes fogatán s az előkelőségektől kísérve a pályaudvarra hajtatott, ahol elbúcsúzott a főispántól, a polgármestertől, az ünnep rendezőitől és a pályaudvaron a főhercegre várakozó helyőr­ségi tisztektől. A főherceg a főispán és a polgármester előtt ismételten kifejezést adott örömének a felett, hogy az ünnep oly szé­pen és méltóságteljesen folyt le. Majd a miniszterekkel együtt különvonatra szállott. A vonat 3 óra 21 perckor indult el. E uta­zása előtt a főherceg kijelentette a főispán­nak, hogy nagyon kellemes emlékkel távozik Szegedről. Az alakuló ülés után­ közös vacsora ugyanott, így teríték ára 1 korona 20 fill. 1907. október 3-án, csütörtökön. Dél­előtt 9 órakor a Pécsi Nemzeti Kaszinó nagytermében megnyitó ülés. 1. Elnöki megnyitó. 2. Üdvözlések. 3. A szabad tanítás történeti fejlődése és mai állása. Előadó Márki Hugó dr., a Budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára. 4. A szabadtanítás jelentősége általá­ban és különösen hazánkban. Előadó Hege­dűs István dr. 5. Az alakuló ülés választási ered­ményeinek bejelentése. Déli fél 1 órakor: közös ebéd a Scholz-féle sörházban (Sörház­ utca.) Egy teríték ára 1 korona 70 fillér. Délután 3 órakor szakosztályi ülések5. A) Második (könyvtári és múzeumi) szakosztály, a városi székház I. emeleti 34. számú termében, délután 3 órakor: 1. Megalakulás. 2. Népkönyvtárak, vándorkönyvtárak, azok szervezése és az esteli könyvtárak kér­dése. Előadó Ferenczi Zoltán dr, budapesti m. kir. tudomány-egyetemi könyvtárigazgató. 3. A középiskolai tanári könyvtárak át­alakítása közkönyvtárakká­ Előadó Móczár­­József dr. szelontai gimnáziumi tanár. 4. Általános irányelvek népkönyvtár könyveinek megválogatásában. Előadó Szabó Ervin dr., székesfővárosi könyvtáros. 5 Könyvjegyzék a népkönyvtárak szá­mára. Előadó Tóth Rezső dr., főgimnáziumi tanár, a Népiskolai ifjúsági könyvtárakat in­téző bizottság előadója. 6. Milyen módon használjuk a múze­umokat és tudományos gyűjteményeket a szabad tanításban? Előadó Radisich Jenő, miniszteri tanácsos, az Országos magyar iparművészeti múzeum őre. 7. Múzeumok a népművelés szolgála­tában. Előadó Czakó Jenő dr., az Országos magyar iparművészeti múzeum őre. 8. Minő katalógusokat kíván a szabad tanítás? Előadó Meller Simon dr., a Szép­művészeti múzeum őre. 9. Muzeális vándorkiállítások. Előadó Ács Lipót, szekszárdi főgimnáziumi tanár, múzeumi őr. B) Negyedik (művészeti) szakosztály, a városi székház közgyűlési termében (II. emelet 56) délután 3 órakor. 1. Megalakulás. 2. Fordítanak e elég gondot ma a nép nemesebb élvezeteire? Előadó Jászi Oszkár dr., iró, a Társadalomtudományok szabad iskoláiának igazgatója.­­ Mik a tennivalók a képzőművésze­tek terén. Előadó Lyka Károly, iró, a „Mű­vészet“ szerkesztője. 4. Színházak a népművelés szolgálatá­ban. Előadó Váradi Antal dr., udvari ta­nácsos. 5. Állami feladatok a zenetanítás terén. Előadó Sztojanovits Jenő, ének szakfelügyelő, a budapesti Szent István Bazilika karnagya. 6. Néphangversenyek. Vándorzenekarok. Előadó Molnár Géza dr., orsz. m. kir. tanár, egyetemi magántanár. 1907 október 4-én, pénteken. Délelőtt 8 órakor szakosztályi ülések. A) Első szakosztály első csoportja, a városi székház közgyűlési termében dél­előtt 8 tól 11 ig és délután 3 tól. 1. Megalakulás. Klállítás­ és felagresszusi­­rea. A szabad tanítás kongresszusa. Azon általános érdeklődés, melylyel a közönség a szabad tanítás kongresszusát ki­séri, indokolttá teszi, hogy ennek programra­ját egész teljességében leközöljük. A négy napos kongresszus sorrendje a következő: 1907. október 2-án szerdán este fél 7 órakor alakuló ülés a Polgári Kaszinóban. 1. a) az elnök, b) a társelnökök, c) a szakosztályok egy-egy elnökének, d) a szak­osztályok egy-egy titkárának megválasztása. (A kongresszus egyéb tisztségeit — főtitkár, titkárok, pénztáros, ellenőr és gazda — az intéző bizottság megfelelő tisztviselői vi­selik.) 2. A kongresszus végleges munkater­vezetének bejelentése.

Next