Pécsi Napló, 1909. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1909-03-02 / 49. szám

XVIII. évfolyam. Kedd, 1909. március 2. 49. (4809). $»N&eaztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály­ u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. IBmwl EsztSségi telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz. .............................• ----- -------------------"• --------------- --------------------------­Felelős szerkesztő : LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kér. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60­illér. A mrankásbiztosító pénztár köz­gyűlése. — Saját tudósítónktól. -Pécs, március 1. A pécsi köz­­munkásbiztosító pénztár tegnap délelőtt 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a városi székház közgyűlési ter­mében Hamerli Imre elnöklete alatt. A köz­gyűlésen mintegy 250 küldött vett részt, hogy elbírálhassák az új törvény értelmében alakult pénztár első évi tevékenységét. A közgyűlés elé az igazgatóság a következő jelentést terjesztette: Az 1907. évi XIX. t.e. rendelkezései mindinkább kiemelkedvén azon homályból, hol az egyes kérdések vita tárgyát képez­hetik, a pénztár is lassanként bekerült abba a biztos mederbe, ahol már bizonyos fokú megállapodottsággal is eldicsekedhetik. Nem tagadható azonban, hogy működése még mindig nem viseli magán azon harmonikus jelleget, aminőt ilyen nagyfontosságú szo­ciális intézménytől elvárhatnánk. Immár másfél éve annak, hogy a törvény életbe­lépett, de a pénztár végleges megalakulása még mindig nem következett be, az ideig­lenesség visszahatása pedig természetszerű­leg érezhető minden irányban. Tisztviselőink, kiknek ügybuzgalmára, lelkiismeretére a pénztár bízva van, bizonytalanságban élnek nem csak arra nézve, hogy megfelelő java­dalmazásban részesednek- e, de még egyálta­lában alkalmaztatásuk iránt is kételyben vannak. Az igazgatóság minden irányban tartózkodó álláspontra helyezkedett épen ezen ideiglenesség következtében, de tartóz­kodó álláspontra késztette azon körülmény is, hogy úgy az Országos Munkásbeteg­­segélyző és Balesetbiztosító Pénztár, vala­mint az Állami Munkásbiztosítási Hivatal részéről azt volt kénytelen tapasztalni, hogy bár az igazgatóságot nagy felelőséggel ter­heli meg, ezzel szemben autonóm jogkörét oly szűk keretekre korlátozta, hogy jófor­mán minden önálló cselekedetre képtelen. Ezzel szemben ki kell azonban emel­nünk azon örvendetes tényt, hogy a helyi szervek, közgyűlés, felügyelő bizottság, igaz­gatóság, a tagok rendkívül érdeklődésével és részvételével tartották üléseiket és különö­sen azt, hogy a munkaadók és alkalmazot­tak között az összes kérdésekben a legtöké­letesebb harmónia uralkodott, mindkét olda­lon mindig kizárólag a pénztár érdekeit tar­tották szem előtt. 1908. évi július hó 1-én az Állami Munkásbiztosítási Hivatal rendelete értelmé­ben új könyvelési módszert kellett a pénz­tárban meghonosítani, ezért a két félévről két zárszámadás volt készítendő. A decem­ber 31-iki zárszámadás adataiból magyará­­zandónak tartjuk az aktív vagyoni 5. sz. tételét, mely 30,833 kor. 70 fillér tagjárulék hátralékot tüntet fel, ezen összeg java része azonban onnét ered, hogy a decemberi járu­lék csak januárban íratott elő, tehát az egész havi kirovás, mint hátralék szerepel. A lel­tári tárgyak értékének 10 százaléka került leírásra, kivéve a leltárba felvett tagsági iga­zolványokat, melyek teljes értékükben sze­repelnek. A pénztár adatai között első­sorban az Országos Pénztár baleseti számlája szerepel, melynek terhére 13,778 kor. 17 fillér fizette­tett ki, míg csak 6205 kor. 21 fillér vételez­­tetett be. Nem mulaszthatjuk el, hogy itt fel ne említsük azon körülményt, hogy pénz­tárunkat erős mértékben megterheli a bal­eseti ügyek kezelése, melyek tán még job­ban igénybe veszik adminisztrációnkat, mint a betegsegélyezési ágazat, mégis a baleseti számla aránytalanul alacsony százalékkal járul az adminisztráció, dolgi stb. kiadások viseléséhez. A kiadási tételek között egyike a leg­nagyobbaknak a gyógyászati ellátás, mely azonban a jövőben, kedvezőbb szerződésünk alapján, 25 százalékkal csökkenni fog. A kezelési költségek címe alatt tisztviselői, szolgák, bizalmi férfiak, házbér, fűtés, vilá­gítás, irodaszerek, nyomtatványok stb. van­nak felvéve, az új berendezés folytán külö­nösen nagy összegre — fél év alatt 2 618 korona 74 fillér — rúgott nyomtatvány­számlánk. Végeredményül mégis 16 231 kor. 21 fill. vagyon felesleggel zártuk az elmúlt évet. Ezen összeg kétharmad része az 1907 : XIX. tc. 118 § értelmében az Orszá­gos Pénztárnak szolgáltatandó be. A fenn­maradó 5410 kor. 07 fill. hovafordítására javasoljuk, hogy 10 százaléka, vagyis 541 kor. a tisztviselők jutalmazására, a további 4869 kor. 7 fillér perdig fel-részben tőkésítve a törvényszerű segélyt telj­en igénybe vett tagok további segélyezésére, másik felerészben a szanatóriumi alap növelésére használtas­sák fel. A napirend előtt Ruzsinszky Béla asz­talosmester támadta Hajdú Gyula dr. titkárt, akit azzal vádolt, hogy a pénztárban szociál­demokrata politikát űz és ott sztrájkügyeket intéz. Az elnök visszautasította a vádakat azzal, hogy midőn ezen támadások egyik pécsi lapban megjelentek, a titkár fegyelmi vizsgálatot kért önmaga ellen, melynek során az eljárást megszüntették, ezt úgy az igaz­gatóság, mint a Munkásbiztosítási Hivatal tudomásul vette. A közgyűlés sem kívánta az ügyet tárgyalni. Áttérve a napirendre, a közgyűlés tu­domásul vette az igazgatóság és felügyelő­­bizottság jelentését és ezeknek a felment­­­vényt megadta. A pénztár zárszámadását és mérlegét változatlanul elfogadta, ezeknek tételeit már lapunk egyik régibb számában ismertettük. Elfogadta a jövő évi költségve­tést is, mely 176 520 korona bevételt és 165.200 korona kiadást irányoz elő. A pénz­tár kiadásai százalékokban a következők: táppénz 26 99, gyógyászat 17 45, kórház 3 85, orvosi ellátás 2108, egyéb segélyezés 4­79, tisztviselők, szolgák, bizalmi férfiak 14­ 94, dologi kiadások 10 90 százalék. A közgyűlés ezután a felügyelőbizottságba póttagoknak beválasztotta Géczy József munkaadót és Berky József alkalmazottat. Indítványt senki sem terjesztvén elő, elnök az ülést bezárta. A közgyűlés után az igazgatóság tartotta rendes havi ülését.­­ Wekerle Bécsben, Bécsből távira­tozzák. Wekerle Sándor miniszterelnök, aki Darányi Ignác földmivelésügyi miniszterrel, valamint Bárczy István dr. és Koós Jenő dr. titkárokkal szombaton este 7 órakor Bécsbe érkezett, még a vasúton hosszabb megbeszé­lést folytatott Széll Kálmánnal, aki az út egy részét a miniszterelnök szalonkocsijában tette meg. Bécsbe érkezvén, a miniszterek a magyar minisztérium bankgassei palotájá­ban szállottak meg, ahol Darányi földmive­lésügyi minisztert rögtön megérkezése után fölkeresték a magyar földmivelésügyi minisz­tériumnak itt időző kiküldöttei, Ottlik állam­titkár és Tóth miniszteri tanácsos, akikkel a miniszter hosszabb ideig tanácskozott. Va­sárnap Wekerle miniszterelnök már a kora reggeli órákban Szterényi József államtitkár­ral tanácskozott, aki szombat este 10 órakor Kossuth kereskedelemügyi miniszter képvi­seletében érkezett Bécsbe. A miniszterelnök negyed 10 órakor a közös hadügyminiszté­riumba ment, ahonnan fél 11 órakor vissza­tért a magyar házba. Wekerle Sándor mi­niszterelnököt, aki valamivel korábban távo­zott a külügyminisztériumban tartott közös miniszteri értekezletről, ő Felsége 12 órakor kihallgatáson fogadta. E kihallgatáson a mi­niszterelnök a magyarországi belpolitikai helyzet legújabb mozzanatairól tett jelen­tést. Délután 4 óra 40 perckor visszautaztak Budapestre. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter ma tért vissza Budapestre. Eltűnt baranyamegyei alapítvány. — Harc Siskovics Tamás végrendelete körül. — Baranyavármegye közéletének évtizede­ken át vezető alakja volt Siskovics Tamás földbirtokos, aki mint egyik előkelő baranya­­megyei család leszármazottja közeli ro­kon­­ságban állt a Szily és Somsich családokkal. Sokáig országgyűlési képviselő, Szilágyi De­zsőnek lelkes hive és bizalmas embere volt. Utolsó életéveiben valamely okból sértődöt­ten vonult vissza a baranyai közélettől és bácskai birtokán élt. Ott is érte utól a halál. Baranya vármegye iránt való szeretete vég­rendeletében is kifejezésre jutott, amennyiben nagyobb birtokot hagyományozott kulturális célra, mely hagyomány azonban nem jutott el rendeltetése helyére. Polgár József, volt sásdi ügyvéd, aki Siskovicsnak kedvelt embere volt és akinek közjegyzővé való kinevezését is köszönhette, most megbolygatja ezen ala­pítvány ügyét egy 100 oldal terjedelmű vaskos kötetben, panaszt emelve Vojmics István báró, mint ezen végrendelet végrehajtója ellen, akit inkorrektséggel vádol meg. A panaszra bizo­nyára megindul a szigorú vizsgálat, melynek kimenetele elé érdeklődéssel tekint Baranya­­vármegye egész közönsége. Polgár József battonyai (csanádmegyei) kir. közjegyző terjedelmes beadványt inté­zett Apponyi Albert gróf vallás és közokta­tásügyi miniszterhez. Ezt a panaszt kinyo­matta, nagy vaskos kötet lett belőle és meg­­küldötte nekünk is. A nyilvánosság ilyen­formán egy olyan ügy ismeretéhez jut, amely bizonyára a legszélesebb körökben fog feltűnést kelteni. A panasz Vojnich István báró, a szabadelvű párt egykori nevezetes személyisége ellen irányul és a következőket tartalmazza. Almási és gödrei Siskovics Tamás volt oraz­ képviselő 1898-ban meghalt és vég­rendeletében egész vagyona élethossziglani haszonélvezetét özv. Voinich Lukácsné, szül.

Next