Pécsi Napló, 1910. május (19. évfolyam, 100-122. szám)

1910-05-01 / 100. szám

ÍCSÍ Ki° ! XII­. évfórdfiei.A" ^ Ev. Vasárnap, 1910 május I. 100 (5159). PÉCSI NAPLÓ Sz erke**t ősést és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály­ u. 10. Kénratok nem adatnak résen. PeszkaastBaégi telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kar. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér.­ ­ Zichy János gróf látogatása. A május hó 11 én esti 8 órakor a Nádor szál­lodában megtartandó Zichy bankettre már tömegesen történtek előjegyzések a pártnak ezen szálloda 19. számú szobájában berende­­zett pártirodában. A jelentkezéseket ezen hét­végén már le kell zárni. A miniszter pécsi dőzése alatt a küldöttségeket érkezésének lapján mindjárt délután, még program­­­­eszédének elmondása előtt fogadni fogja is amennyiben több küldöttség jelentkez­ik, mint amennyit rövid idő alatt fogadni .net, néhány küldöttség másnap délelőttre marad. A pécsi fogadás részleteit a párt ve­­zetősége, Zsolnai­ Miklós és Visy László dr.­étfőn Budapesten megállapítják a miniszter­ei véglegesen és csakis tájékoztatás céljából közöljük ma, hogy iskolák látogatására, a miniszter jelenlegi pécsi időzése alatt nem kerülhet sor, de remélhetőleg többször is el fogja a miniszter keresni városunkat és az iskolák látogatása más alkalomra marad.­­ Stajevits János visszalépése. Mo­hácsról a választási mozgalomban bekövet­kezett váratlan változásról kapunk hírt. Stajevits János, a nemzeti munkapárt je­­öltjét egészségi állapota arra kényszert­­ette, hogy visszavonuljon a politikai küz­­lőtérről, amire egyrészt kezelő orvosa, másrészt egészségéért aggódó családja be­zörlt rá Bécsbe, is érkezett megfe­elő gyógykezeltetés céljából. Onnét értesí­­ette ma a kerületi és vármegyei munká­iért elnökeit, hogy kénytelen képviselő­­éhségéről lemondani, egyúttal azon ré­­nyének adott kifejezést, hogy más alkat­­i jelölttel sikerülni fog a mohácsi vá­­sztókerületben a nemzeti munkapárt le­­bogóját diadalhoz juttatni. Mohácson sajná­­attal látják Stajevits visszavonulását, mert egyike ezen vidék legérdemesebbjeinek, aki politikai működése alatt mindenkor maga élt a megtestesült párthűség és más érde­­et nem ismert, mint mivel lehetne válasz­­ókerületének hasznára. Mivel az idő sürget is az ellenjelöltek erősen dolgoznak, n­emzeti munkapárti választók nem haboz­­attak sokáig és mint tudósítónk Mohácsról elefonálva, a szokásos szombat esti össze­­­vetelen ma este már ki is kiáltották je­lijüknek Andrics Tivadar dr. mohácsi gyvédet, a mohácsi kerületi munkapárt­­elnökét, akit politikai meggyőződése az­­ pártalakulásnál hozott a munkapárt tá­­prába és aki a járásban való népszerűsé­­gvel, agilitásával fokozottabb mérvben iztosíthatja a győzelmet, mint visszavonult­lődje, akit épen egészségi állapota gátol a­bban, hogy a többi kerületi jelölthöz ha­­doló agitációt fejthessen ki megválasztatása­rdekében. Andrics dr. ma nem időzött Tohácson és csak holnap tér oda vissza és­izonyosra vehető, hogy az ő jelölésével a tohácsi választókerület nemzeti munka­ártja az új hí­vek egész sorát fogja magá­­oz vonzani.­­ A választási mozgalom Somogy­­ár megyében. A kaposvári választókerül­tben egyelőre még nincsen az ellenzéknek­ikiáltott jelöltje, de bizonyos, hogy lesz. A­emzeti munkapárt monstre küldöttsége ivő héten megy el Budapestre, hogy a ■Jöltséget Nagy Ferenc dr. egyetemi ta­nárnak és volt államtitkárnak fölajánlja. Megválasztását a munkapárt minden körül­mények között biztosítottnak tekinti. — A rabi választókerületben a munkapárt is szervezkedett és Szupits Dezső ügyvédet kiáltotta ki jelöltnek. A mandátumért rajta kívül Dékán István gazdapárti, Vajda Elemér Kossuth párti és az eddigi képviselő, Hoff­mann Ottó, aki a Justh pártnak tagja, küz­denek.­­ A csurgói kerületben is erős lesz a küzdelem, de úgy látszik, ott Novák Já­nos, a gazdapárt jelöltje kerül majd ki győztesen.­­ A nagyatádi választókerület­ben az eddigi első gazdapárti képviselő, Szabó István gazda váratlanul erős ellen­jelöltet kapott Sélley Sándor volt budapesti rendőrfőkapitány, majd belügyi államtitkár személyében, aki szerdán utazott el a kerü­letből, melybe programmbeszéde elmondá­sára május elején tér vissza. Pártjának ve­zető emberei addig is lelkesedve jelöltjük­ért, élénk tevékenységet fognak kifejteni megválasztatása érdekében.­­ A szili vá­lasztókerületben Bogyay Emil, a vármegyei gazdasági egylet titkára, munkapárti jelölt gazdasági program­jával hódítja a híveket. Lelkes fogadtatásra talált körútján, különö­sen az intelligencia és a kisgazdák részéről. Ellenjelöltjei is biztosra veszik győzelmét. A lengyeltóti választókerületben is megala­kult már a nemzeti i­r­kapárt, melynek elnökévé Bogyay Ferenc polányi földbirto­kost, ügyvezetőjévé pedig Berzsenyi Gerő dr. ügyvédet választották meg. Kacskovits Mihály, vallás- és közoktatásügyi min. ta­nácsost kiáltották ki jelöltté, akit erről a napokban Budapestre menő küldöttség fog értesíteni. Kacskovicsék otthon vannak ezen járásban, és a választók szívesen csopor­tosulnak körülötte. — A szigetvári választó­­kerületben erősen áll Duchon Ödön dr. Kossuth párti.­ Ismerve ezen járás közönsé­gének képviselőjükhöz való ragaszkodását, kétséget se szenved, hogy bár küzdelem árán, de meg fogja tartani ezen kerület mandátumát. Pécs szab. kir. város új építési szabály­rendelete. Irta: Katona János, városi osztálymérnök. A városok építését, a városok célirányú fejlesztését két fő munkálat van hivatva előmozdítani: 1. a helyes felvétel és pro­gramm szerint megalkotott városterv; 2. ezen tervezet kereteiben mozgó és helyesen végrehajtott építési szabályrendelet. E kettő egymás tartozékát képezi ugyannyira, hogy helyesen alkotott építési szabályrendelet város­terv nélkül el sem képzelhető, mert az építési szabályrendelet nem lehet más és nem tekinthető másnak, mint a város-terv helyes magyarzójának ; már­pedig ott, a­hol az első legtöbb kellék, a város-terv hiányzik, egy olyan építési szabályrendeletet, mely városunk jövő fej­lődését a helyes alapokra fektetve biztosít­hatja, melyre városunk jövő kialakulását biztonsági, egészségi, szépészeti, erkölcsi és közgazdasági szempontokból teljes lelki nyugalommal rábízhatjuk, szerény nézetem szerint kívánni nem csak hogy nem szabad, de érett műszaki agyvelővel elképzelni sem lehet. Hogy az építési szabályrendelet elké­szítésébe városunk mérnöki hivatala — a forgalom, célszerű beépítés, közegészség, szépség követelményei szerint megoldott és városunk természeti fekvésében rejlő elő­nyöket kihasználó város terv nélkül — bele­menni mégis kénytelen volt, az alant felso­rolt kényszerítő­ okoknak tudható be. Ugyanis: 1. Régi szabályrendeletünk oly avult és hiányos, hogy az amúgy is tengődő építő­iparunknak nem előmozdítására, hanem gátlására szolgál; 2. nélkülözi a technika előrehaladása alapján létrejött szerkezetek mikénti fel­használhatóságáról szóló intézkedéseket; 3. szűk látókörű, mert az egymást ha­tároló telkek beépítése alkalmával felmerülő ellentétek kiegyenlítéséről elvi jellegű sza­kaszokat nem tartalmaz; 4. egyes szakaszai homályosak, melyek csak arra alkalmasak, hogy százféle értel­mezésükkel az építtetőknek kellemetlensé­get okozzanak, vagy ép az építkezéseknek hosszú időre akadályul szolgáljanak és végül­­, amit tulajdonkép először kellett volna említenem, a hivatali kötelességérzet, mely utasításoknak megfelelni kénytelen még akkor is, ha fárasztó munkájába semmi ambíciót bele­vinni nem tud, hisz ki ambi­­tionálná oly épületnek a megépítését, mely­nek földszintjét csak alapok nélkül volna szabad megépíteni. Ezeket röviden azért kívántam előre bocsájtani, hogy képet adhassak arról a nehézségről, mellyel küzdenie kell annak, ki helyes város terv nélkül hasonló terje­delmű és a közel­jövőben nagyobb fejlő­désnek induló város részére építési szabás­­rendelet összeállítására kénytelen vállal­kozni ; viszont rámutatni akartam arra a megdönthetően igazságra, hogy helyesen megalkotott városépítési terv nélkül nincs helyes építési szabályrendelet, továbbá, hogy ilyen esetben minden városfejlesztési, szépí­­tési igyekezet nem egyéb üres tartalom­nélküli munkánál és a mérnök minden tö­rekvése dacára annak a könyvtárnoknak sorsára jut, kinek ezrekre menő kötetek között kell rendet tartani, de katalógusa hiányzik. Ebben a helyzetemben nem lehetett mást tennem, mint képzeletben megalkotva a város­terv főbb alapelveit, a város termé­szetes fejlődésének irányait, összeállítottam jelen felolvasásomnak tárgyát képező váro­sunk építési szabályrendeletét, melyet kö­rünk által kiküldött kortársaimmal együtt átdolgozva a következőkben van szerencsém ismertetni. Az egész tervezet 21 fejezetre van osztva. Az I. fejezet az utcák vonalait, szé­lességi méreteit, valamint építési övezeteit állapítja meg. Az öt építési övezet megálla­pításánál, azok határainak kijelölésénél, va­lamint építési módozatainak megállapításá­nál, azzal, hogy a belvárostól északra eső külterületeket a villák városának, a délre eső külterületeket pedig a gyár- és ipar­telepek városának kívántam kifejleszteni . Mai számunk 20 oldalra terjed.

Next