Pécsi Napló, 1911. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-01 / 1. szám
XX. évfolyam. jSHSTii' ~i i------Tm7SniT1iniWi~whi Szerkesztésék és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztéségi telekom 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. Sí. Vasárnap, 491. január 1. 1 (5399) ás Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. Baranya és Pécs 1911-ben. Pécs, december 31. A leáldozó nappal befejezést ér a munkáslélek aznapi gondja, baja s az ébredő nap hajnalfényének fakadásával támad az uj gond, uj munka kezdete s az életküzdelmeit vivő szellem tovább tervez, munkál és alkot, hogy az idők folyása ne vesszék el értéktelenül az örökkévalóság tengerébe, hanem minden napnak, minden időnek meg legyen áldásos eredménye s a haladó kor kultúráját az emberiségre üdvös és hasznos intézmények hirdessék. Egy évnek számadását zártuk le egy évnek programmját merítettük ki úgy amint az adott körülmények között tőlünk a legjobb akarat mellett telett. Új tervekkel, új programmal lépünk a közélet porondjára, hogy a jövőbe vetett jó reménynyel s a közügyek és közérdekek iránt érzett , lankadatlan erőnkbe vetett házalóim lássunk a munkához mely az uj évben reánk vár s mely terv és pro- I gramm megvalósitása nemcsak haladást jelent, de a jólét alapjának megszilárdítására is szolgál Az emberművelődés örök folyamata nem tűr megállást. A soha meg nem nyugvó lélek, a szárnyaló szellem föltartóztathatatlanul tör előre. A természetes fejlődés alkotó ereje mindannyiónkban meg van s ki hogyan tudja ezt az erőt kihasználni, az szerint boldogul. Általános a verseny s ebben a versenyben Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város közönségének is részt kell vennie, hogy el ne maradjon, hogy a kor szellemével lépést tartson s hogy vetélytársait a küzdelemben fölülmúlja A törvényhatósági élet lüktető ereje kihat a közélet minden ágazatára s mig egy részről az általános kultúra emelkedését segíti s a közjavát mozdítja elő; másrészről az egyéni jólét és boldogulás emeltyűjét feszíti s ezáltal a magánérdekek istápolására is üdvös hatást gyakorol. Az egészséges fejlődés alapföltétele, hogy a köz- és magánérdek párhuzamban érvényesüljön, anélkül, hogy egyik a másiknak rovására és sérelmére válnék. Helyes és tapintatos vezetés mellett mindenkor föllelhető az út és megtalálhatók azok a módok és eszközök, amelyekkel a közérdek céljai, a magánérdekek megbontása nélkül is elérhetők, sőt ez utóbbiak is kielégíthetők. A közérdek mindig áldozatot kíván. Ezzel tisztában kell lennünk. Haladás, fejlődés, kultúra áldozatok nélkül nem képzelhető. Aki aratni akar, annak szántania és vetnie kell. S a köz javára mindig az egyének áldoznak. Egyesek erkölcsiíző anyagi hozzájárulásával létesülnek a közhasznú intézmények. Ott ahol az egykén magánérdekét azzal védi, hogy a köztől megvonja a szükséges áldozatot, a megkívántató segélyt, a létesülés eszközeit, ott nem lehet haladás. Minden közhasznú intézmény létesítésére nyújtott áldozat megtérül. Ha az egyén valamely közintézménynek hasznát közvetlenül nem is, közvetve föltétlenül élvezi; az általános kultúra fényes napjának áldásos melegét mindenki érzi, mert annak sugarai mindenüvé elhalnak s mindenütt termékenységet idéznek elő. Baranyavármegye kultúrája is áldozatokat kivan, semmi esetre sem oly ^V-neket, mint pífs szab, g.i. város. fejl&ése, mely vh éi kulturális gopd pont lévén, hatványozott mérvben kénytelen a jogosult igények kielégítésére. S ezek elől kitérni nem lehet, nem szabad, mert akkor a nagyvárosok versenyében utolsónak marad. Ha a vidéki városoknak az elsőbbségért, a kulturális, ipari, kereskedelmi, pénzügyi téren folytatott harcát figyelemmel kisérjük, láthatjuk az elkeseredett tülekedést, amellyel egymás fölé kerekedni igyekeznek. A vármegyék küzdelme sokkal csendesebb. Ezek legfölebb törvényhatósági utak építésére, a meglévők föntartására törtétnek, hogy nagyobb állami segélyt járjanak ki s új járások fölállítására, tisztviselők szaporítására gondolva igyekeznek a kormány hozzájárulását megnyerni. A nagyközségek a természetes fejlődés útján lassú lépéssel haladnak s nem igen vesznek részt a versengésben; a kisközségeknek pedig az igénye alig terjed túl egy új jegyzői lakon, község- vagy korcsmaházon, ami a törvényhatóságnak nem okoz különös gondot. Baranya vármegye a közeljövőben azonban nagyobb feladatok megoldására kényszerül. Olyan közérdekek kielégítése válik elengedhetetlenül szükségessé, amelyeket elodázni nem lehet. Mindezek az uj év prograramjában foglalnak helyet. Pécs szab. kir. város közönségére jóval nehezebb feladatok megvalósításának gondja s terhe nehezül. Az elmúlt évben előkészített s már-már a kivitelhez rohamosan közeledő intézmények egész sorozata áll előttünk, melyek határozottan nagy áldozatokat igényelnek. De egy sincs közöttük olyan, amely inproduktív befektetést kívánna. Közvetve, vagy közvetlenül mind hasznos intézmény s a város fejlődését, gyarapodását mozdítja elő s e mellett nagyvárosias jellegét emeli. A nagyszabású tervek mind megvalósíthatók, csak modern alkotó szellem hassa át a törvényhatóságok közönségének lelkületét s a széthúzás és ellenségeskedés helyett kölcsönös megértés, jóakarat vezérelje a közélet terén működő tényezőket a közügyek intézésében. Áldásos lesz az új év eredményeiben, ha jóindulattal jó munkát végez a két törvényhatóság közönsége, Baranya munkaprogrammja. A vármegye törvényhatóságának első kis igazgatási feladata az újévben az uj büntető er és ügyviteli rend végrehajtása, melyhez Ferenc alispán már megtette a szükséges intézkedéseket. A ■ fisi főszolgabírókkal értekezett, akik áttanulmányozva az uj eljárást, a holt betűknek életet adnak s a törvény paragrafusainak érvényt szereznek. Az újév folyamán kell a vármegye közönségének a vasúti hozzájárulások címén igényelt 650.000 koronának előnyös kölcsön utján való biztosításáról gondoskodnia A hitel meg van s igy a pénz előteremtése nem okoz semmi nehézséget. Annál nagyobb a felelősség, mellyel a kölcsön felvétele jár, amikor a vármeye jól fölfogott közérdeke azt kívánja, hogy a kölcsönt a pénzügyi helyzet kihasználásával a lehető legolcsóbban biztosítsa. Az alispán legfőbb gondját képezi, hogy a pénzpiac hullámzását állandó és éber figyelemmel kisérve a legkedvezőbb időben szerezzen ajánlatokat. E törekvés mennyiben fog sikerülni, a jövő fogja megmutatni. Az alispán rajta lesz s remélhető, hogy fáradozása a vármegye közönségének javára válik. A törvényhatósági közutak alapos megjavítása s jókarban való tartása is nagy és nehéz feladatot képez. A vármegye közönsége meggyőződhetett róla, hogy a két millió koronával kiépített úthálózatát a rendelkezésére álló anyagi erővel képtelen föntartani. A közúti alap tíz év óta válságban szenved. Évről-évre horribilis deficittel zárult, melynek fedezésére a kormány nyújtott valamelyes segélyt. A tatarozásra soha sem állván elegendő pénz rendelkezésre, az úgynevezett redukálás módszeréhez folyamodtak, ami abban nyert kifejezést, hogy az utakra félannyi kavicsot terítettek, mint amenynyit okvetetlenül kellett volna teríteni s félannyi napszámot fordítottak, mint amennyit az utak tatarozása föltétlenül megkívánt volna. Ennek aztán az lett a könnyen érthető következménye, hogy az úttestek alaposan megrongálódtak, elpusztultak s járhatatlanokká váltak. Egyes útvonalakon az alapkövek is kifordultak a fehasználás folytán helyeikből s igy a vármegye egész úthálózatát komoly veszedelem fenyegeti. Az eddigi eljárást tovább folytatni lehetetlenség. A tal számunk 24 oldalra terjed.