Pécsi Napló, 1911. december (20. évfolyam, 273-294. szám)

1911-12-01 / 273. szám

ri XX. évfolyam. Péntek, 1911. december 1. 273. (5674.) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy­ Mihály­ u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. Egyetemek fentartási költségei. Pécs, november 30. Bár Pécsnek egyelőre be kell majd érnie azon, az új egyetemekről legköze­lebb előterjesztendő törvényjavaslatba lefekte­tett elvi kijelentéssel, hogy egyetemi várossá lesz Pécs is, mégis érdekel minden egyetem­mel összefüggő mozzanat. Különösen pedig érdekel, mibe is kerül egy egyetem évi fönn­tartása, miről Szabó László dr.nak a Szegedi Hírlapban megjelent cikksorozatának követ­kező adatai adnak fölvilágosítást. Az új egyetemek kérdésénél nagy fontos­sága van a költségeknek és azok fedezetének. És mégis, az egész egyetemi vitában erről be­széltek a legkevesebbet. Minden habozásnak és minden kétkedésnek az volt a forrása, hogy nemcsak a budapesti, de már a kolozsvári egyetem is óriási összegbe kerül, pedig nem­csak a kolozsvári, hanem még a budapesti egyetemen is hiányzó katedrákról és hiányos felszerelésekről beszélnek, hozzátesszük, hogy teljes joggal. A helyzet az, hogy a klinikák költségeit számba se véve, a budapesti egyetem szükség­lete az 1912. évre 3,409.549 korona, a kolozs­vári egyetemé pedig 1,988.802 korona. Ijesz­tően nagy számok ezek, az igaz, de csak azo­kat ijesztik meg, akik egy új egyetemet nem is tudnak másként elképzelni, mint úgy, hogy az új egyetem a budapestinek, vagy a kolozs­várinak egyszerű utánzata legyen. De a budapesti és kolozsvári egyetemen kívül más egyetemek is vannak a világon, még­pedig elég jó egyetemek és ezeknek a nagy része sokkal olcsóbb, mint akár a buda­pesti akár a kolozsvári tudomány­egyetem. Ezeknek az olcsóbb egyetemeknek a tudomá­nyos értéke azonban akárhány esetben nem kisebb, mint a budapesti vagy kolozsvári egye­temek különben Európa-szerte elismert értéke és tekintélye. Mindenképpen helyénvalónak tartjuk, hogy egy kis szemlét tartsunk az európai egye­temek fölött, a költségek tekintetében — mel­lőzvén az angol egyetemeket, melyeknél a kol­légiumi rendszer miatt lehetetlen kiszámítani a költségek összességét. (Megjegyezzük, hogy az itt következő kimutatásban az egyetem szék­helye után, zárójelek között levő szám a ren­des hallgatók számát, az összeg pedig az egye­tem összes kiadásait jelenti.) Egyetemek évi kiadásai: Aix (1223) 90.980 frank. Amsterdam (962) 454.450 hollandi forint. Angers (129) 79.800 frank. Athén (2799) 684.380 frank. Barcelona (1900) 660 000 frank. Basel (621) 413.309 frank. Belgrád (944) 489.420 frank. Berlin (7709) 4,140.269 márka. Bern (2136) 880.000 frank. Besancon (327) 379.600 frank. Bologna (2000) 1,300.000 frank. Bonn (8447) 1,652.926 márka. Bordeaux (2496) 260.890 frank. Boroszló (2015) 1,880.501 márka. Budapest (6974) 3,409.549 korona. Bukarest (4280) 1,492.382 frank. Caen (908) 577.800 frank. Cagliari (218) 326.000 frank. Catania (1160) 588.000 frank. Charkon (4295) 488.000 rubel. Christiania (1500) 908.696 korona. Clermont-Ferrand (293) 376.000 frank. Coimbra (2900) 147.000 frank. Dorpat (2984) 400.000 rubel. Freiburg, Baden (1927) 1,010.400 márka. Genf (1569) 678.162 frank. Gent (1056) 1,282.924 frank. Genua (1325) 498.000 frank. Giessen (1213) 1,426.000 márka. Gottingen (2014) 1,589.207 márka. Grác (1827) 1,366.165 korona. Greifswald (972) 1,213.984 márka. Grenoble (896) 681.000 frank. Groningen (494) 897.611 hollandi forint. Halle (2380) 1,835.559 márka. Heidelberg (2189) 1,207.500 márka. Helsingfors (2337) 1,918.200 frank. Innsbruck (1116) 1,179.390 korona. Jassy (900) 429.124 frank. Jena (1747) 633 500 márka. Kazan (2868) 828.941 rubel. Kiel (1490) 1,584.644 márka. Kolozsvár (2040) 1,986.802 korona. Königsberg (1286) 1,448.599 márka. Kopenhága (2000) 981.000 korona. Krakó (2797) 1,100.000 korona. Lemberg (3756)­­ 248.221 korona. Lipcse (4100) 3,610.077 márka. Lille (1621) 1,148.000 frank. Lund (922) 3,228.243 korona. Lüttich 1,391.000 frank. Lyon (2815) 1,036.050 frank. Macerata (478) 60.000 frank. Madrid (5145) 945.805 frank. Marburg (2015) 1,168.123 márka. Modena (476) 385.000 frank. Moszkva 2,724.407 rubel. Münster (1777) 507.498 márka. Nancy (1841) 1,257.000 frank. Nápoly (6602) 928.316 frank. Odessa (2882) 560.000 rubel. Oviedo (900) 100.000 frank. Padua (1284) 886.622 frank. Palermo (1324) 693.691 frank. Páris (16935) 6.342.000 frank. Parma (663) 362.335 frank. Pavia (1627) 581.878 frank. Perugia (350) 295.470 frank. Pétervár (10364) 736.000 rubel. Pisa (1167) 676.651 frank. Poitiers (978) 240.000 frank Prága, német (1474) 1,741 000 korona. Prága, cseh (3449) 1,920.000 korona. Róma (3440) 998.000 frank. Rostok (691) 964.275 márka. Salamanca (1200) 165 170 frank. Riena (235) 344.810 frank. Szófia (725) 464.150 frank. Stockholm (287) 233.874 korona. Strassburg (1927) 1,409.260 márka. Toulouse (2670) 298.571­ frank. Tübinga (1891) 1,311.382 márka. Turin (2459) 925.700 frank. Upsala (1765) 1,296.190 korona. Utrecht (979) 512.520 hollandi forint. Varsó (1400) 550.500 rubel. Würzburg (1354) 1,115.1115 márka. Zágráb (1465) 515.230 korona. Zürich (1470) 734.721 frank. Ez a kimutatásunk, megvalljuk, nem tel­jes, mert Angliát nem számítva, az e­urópai kon­tinensnek csak 89 egyetemére szorítkozik és nincs felsorolva 18 egyetem, (nevezetesen Bécs Csernovic, Dijon, Erlangen, a svájci Freiburg, Granada, Kiev, Lausanne, Leiden, Löwen, Montpellier, München, Rennes, Sassari, Sevilla, Valencia, Valadoli­d és Zaragoza), melyeknek leg­újabb költségvetési adataival nem rendelkezünk. De már 89 európai egyetem költségvetéséből is megállapíthatjuk, hogy az európai nemzetek egyetemei anyagi dotáció dolgában elmarad­nak, még­pedig jórészt messze elmaradnak a magyarországi egyetemek mögött. Valamennyi európai egyetemek közül csak háromnak a költségvetése haladja meg a budapesti egyete­mét : a lipcseié, a berlinié és a párizsié. De ez is csak látszat. Mert ha a lipcsei, berlini és párizsi egyetemek költségeiből levonjuk a klinikák költségeit, akkor azt látjuk, hogy a budapesti egyetem Európa legdrágább egye­teme. Ezt nem panaszképpen, hanem azért mondjuk, mert dicsekedhetünk vele. Meg kell még említenünk, hogy a ki­mutatásunkban szereplő 89 egyetem között vannak, amelyek erdészeti, gazdasági és állat­orvosi fakultással is el vannak látva, holott nálunk külön erdészeti, gazdasági és állat­orvosi főiskola van. Ezek szerint akkor, amikor egy új egye­temnek költségeit kezdjük számítani, nem sza­bad visszariadnunk attól, hogy mily óriási összegbe kerül a budapesti egyetem. A német egyetemek közül világhírű pl. a jénai. Miért volna miránk nézve szégyen, ha mi csak(!) olyan egyetemet állítanánk, mint a jénai ? Ennek évi költsége 633.500 márka, azaz 761.200 korona, sietünk kijelenteni, hogy számításunknak nem ez az alapja — ezt a példát csak annak igazolására hoztuk fel, hogy nem szükséges mindjárt igen nagy, szinte csillagászati szá­mokra gondolni, ha arról van szó, hogy tulaj­donképpen mennyibe is kerülne Magyarorszá­gon egy új egyetem? Újra a főváros. A képviselőház ülése.­­ Saját tudósítónk express- és telefon-jelentése. — Budapest, november 30. Návay Lajos elnök nyitotta meg az ülést fél 11 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után jelentette, hogy Ráth György síremlékének dec. 6-án történő felavatására meghívták a Házat. Bemutatott kérvényt, melyre nézve javasolta a szak­bizottságba való utalását. Napirend szerint következett a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Szmrecsányi György: Hosszasan bírálja a beszéde nyomán elhangzott felszólalásokat. A szónokok őt felületességgel és tájékozatlan­sággal vádolták, holott ő a felhozott vádakról hiteles adatokat szerzett, melyek igazolták a vádakat. A főváros önzetlen védői, Hock Já­nos és Vázsonyi Vilmos, amikor a védő sze­repére vállalkoztak, nem tanultak jól össze s igy a nagy védelemben egymással homlok­­egyenest ellenkező védőbeszédet tartottak. Ezek a beszédek azonban nem cáfolták meg az ő hiteles adatait. A fővárosnál most feltűnt új irányzatot ő is örömmel üdvözli, de aggályai vannak, hogy nem fogják a közérdeket szolgálni. Korrektebb működést kíván, főképpen a gázgyár vezetése

Next