Pécsi Napló, 1912. szeptember (21. évfolyam, 197-221. szám)

1912-09-01 / 197. szám

XXI. évfolyam. Vasárnap 1912. szeptember X. 197. (7298.) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109. Kiadóhivatali telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Félévre 12 kor. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér- Opris. — A pécsi p. és t. igazgatóság negyedszázados jubileuma. — Pécs, augusztus 3. Emlékezzünk ! Holnap lesz annaknegyed évszázada, amikor az addig felülről meglehetősen elhanyagolt Pécs városában megkezdette működését a posta- és távirdaigazgatóság, melyet a soproni igazgatóságból hasítottak volt ki. Nagy eseménye volt ez akkor Pécs városának, melynek ez volt első, több vármegyére kiterjedő olyan intézménye, melyet az állam létesített és mely követte az ugyancsak Soprontól néhány évvel előzőleg elszakított kereskedelmi és iparkamara fölállítását. Baranya vármegye székhelye addig csak olyan szürke központja volt egy kis vidéknek, mint a többi haladó város, és Sopron, mely a Bach-korszaktól kezdve mintegy felső hatósági városa volt Pécsnek, hisz onnét adminisztrálta azt a k. k. Distriktu s-Chef, — csak nehezen engedte át dunántúli szupremáciáját, vezető szerepét, de a helyes decentralizáció elvének tovább ellentállni nem tudott és bele kellett nyugodnia, hogy a dunántúli országrész déli fele lassan elszakadjon Sopron fenhatóságától, és az ítélőtáblának Pécsett való felállításával Pécs központi jellege máris erősebben domborodott ki, mint Soproné. Emlékezzünk csak vissza a pécsi p. és t. igazgatóság fölállításának előzményeire. 1887 tavaszán e sorok írójának nagy titkolódzás közepette újságolta Vécsey, akkori pécsi p. és t. főnök, aki elsőnek honosította meg Pécsett, egyesülve e célból Koharics Nép. Károlylyal, saját rendszerű telefonját (Pécs így egyike volt az első vidéki városoknak, mely telefonvezetékhez jutott), ahogy Pécsre érkezett Budapestről Opris Péter p. és t. titkár, aki nagy dologban jár itt. Arról van szó, hogy Pécsett posta- és távirdaigazgatóságot állítanak föl, ha a város erre nézve kellő előzékenységet tanúsít. Mindjárt elsiettünk a Hajó szállodába, ahol az akkor még negyvenedik életévén innen lévő minisztériumi kiküldött megszállt, és bár az ügy még csak az előkészítés stádiumában volt, a titkár úr mindenkorra hű kísérője maradt nyíltságával elmondotta, hogy Baross Gábor akkori kereskedelemügyi miniszter megbízásából mostanában fejezte be tanulmányútját a külföldön, ahol már egyesítve volt akkor az addig nálunk egymástól függetlenül működő posta- és távirda-intézmény, és most Magyarországon is egy tető alá hozzák a postát és távírdát, aminek folyományaként egyesítik az élénk szellemű déciembertet, de a munka oroszlánrésze Diderotnak jutott, ki éveken át majdnem egyedül vezette ez intézményt. A szellemi erők e tárházán kívül a gondolatok tápot, ápolást, értékesítést találtak az újra feléledt úgynevezett Salon életben is. Főrangú hölgyek, előkelő gondolkozású szellemes nők összejöveteleket rendeznek, s ezek gyülhelyei voltak a század szellemi képviselőinek. Ilyen központ volt a finom tónusáról ismert Lambert márkiné palotája később Tencin márkiné összejövetelei, nagy érvényre jutott Necker pénzügyminiszter nejének szalonja is .Az írók külön férfi összejöveteleket tartottak, hol merészen nyilvánítva az új irányokat, talán legtökéletesebben érvényesültek. A club élet forrongásába felszínre kerültek az összes törekvések, így pl. Gharle Sanct Piere az igazságszolgáltatás humánusabbá tételéért harcol s főleg az ország nyomorának orvoslásáért küzd ; Omerney a földművelés előmozdítását, a jobbágyok sorsának javítását tűzte ki célul; Turgot gazdasági és pénzügyi cikkekben közölte eszméit; a fenkölt gondolkozású Necker a vagyontalanok érdekeit viseli szívén kiváló embere a mozgalmaknak az öreg Mirabeau; itt találkozunk Montesquieuvel, a mély elmélkedővel; a nagy írók sorából is kiemelkedik Voltaire, ennek szellemi versenytársa Rousseau.* Rousseau János Jakab 1712. június 28-án született Genfben. Édesanyja életet adott neki, de az anyai szeretet melegével, gyengéd gondoskodásával nem őrködhetett az igazgatóságokat is, és ezen egyesítés természetes következménye, hogy a dunántúli országrészen a soproni mellé második p. és t. igazgatóságot állítanak föl, és a miniszter várja előterjesztését, hogy ezen igazgatóság székhelyéül Pécset vagy Nagykanizsát fogja-e ajánlani. Nagykanizsa helyes érzékkel a legmeszszebb menő előzékenységgel iparkodik az igazgatóságot elnyerni. Kérdés, mit nyújthat Pécs. Hamarosan fölismerte Opris Péter e város kulturális jelentőségét, milyen kellemes otthont nyújthatna Pécs a tisztviselőknek és azok gyermekeinek. Kivételesen a mi intéző köreink is átérezték annak jelentőségét, milyen fontossággal bírna Pécsre, ha elnyerné az igazgatóságot, és a város bizonyos évek tartamára kötelezettséget vállalt, hogy megfelelő helyiséget ad úgy a hivatalok, mint lakást a kinevezendő igazgató részére, akinek lkása kell, hogy kapcsolatban legyen a hivatallal. Oly szeretettel, oly elismeréssel szólt az akkor először Pécsett postaszakember Pécsről, hogy máris eldöntöttnek láttuk, hogy Pécs városát fogja ajánlani igazgatósági székhelynek — és így is történt ! De megtörtént az is, hogy Baross Gábor, akinek szerencsés érzéke vet arra, kit hova tegyen, mit se törődve felette. Az élete életet követelt, néhány na múlva megszűnt élni. A fiú nevelését atya végezte, kinek vezetése mellett a 6 éves gyerek már regényeket olvasott, majd bölcselet, történeti és klasszikus művek kerültek sorra, míg 8 éves korában a független, szabad köztársasági szellemet szívta magába Plutarchus rajzaiból. Nyolcadik életévében nagybátyjához, majd a bosseyi lelkészhez került; két év után ismét nagybátyja házába tért vissza. Ez évek alatt gyermekségének legbecsesebb idejét nem aknáztatták ki vele hasznosan s maga is állítja sok idő telt el dőreségekben, mig sorsa felett határoztak. Végre hajlamának megfelelő foglalkozást véltek találni számára s Masseron ügyvédhez került tollnoknak. Azonban büszke kedélye nem tudta megszokni az alárendeltséget s minthogy főnöke sem találta hasznavehetőnek, más pályára adta. Rousseau művésztanonc lett. Volt hajlama e foglalkozáshoz, de szerencsétlenül választották meg számára a helyet; gazdája heves és a durvaságig kíméletlen volt vele szemben s apró mulasztásait oly szigorúsággal sújtotta, hogy csakhamar elhomályosult gyermekségének minden fényes emléke s csak a szomorú valóság, a mesterinas szánalmas sorsa maradt meg számára jobb kilátások nélkül. Ebben az időben támadt fel benne a rosszra való hajlandóság mely több csínyt s apróbb tolvajlást követtetett el vele. Régi szenvedélyének az olvasásnak továbbra is hódolt, de a rosszul megválasztott könyvek zárkózottá tették s valóságos em- Rousseau. Születésének 2 százados évfordulója alkalmából. — A Pécsi Napló eredeti tárcája. — Ismeretes, hogy a XVIII. század irodalmi téren fordulatot szül majd minden nemzetnél; ez pedig ama munkásságra vezethető vissza, melyet egy századdal hamarabb indítanak meg az úgynevezett gondolkozók Angliában s melyet a szabadgondolkodás s tiszta erkölcsök korának neveznek. A szellemi tevékenység élén Locket találjuk, ki sokoldalúságával uj elméletet formál a politika terén, uj tanokat hirdet az emberi értelem vizsgálatáról, a kinek fellépéséhez az erkölcstannak is új szakasza fűződik — filozófiai mélységet adva a deizmusnak. Az ő munkásságából fejlődött mozgalmak mind nagyobb hullámokat indítva idegen partokhoz is elverődtek. Anglia nyomán járt csakhamar Franciaország is. A XVII. században ünnepelt szépírók ragyogó fénye lasssan-lassan elhalványult, lehanyatlott; uj kor kelt fel s a vezérszerepet a gondolkozók harcosai veszik át. Táborba gyűjtik az idők minden kiváló elméjét akár evac tudományt művelt, akár gyakorlati téren teremtett újat; s hogy a kaptárba hordott eszmék kellő mederben elterjedve diadalra jussanak, közlésükről is gondoskodtak. Ugyancsak angol minta után eddig nem ismert méretekben óriási tőkével — a tudományos műveltség gyarapítására — egy nagy irodalmi ismerettárt indítanak meg, az Enciklopédiát. Szerkesztésében találjuk Mai számunk 20 oldalra terjed.