Pécsi Napló, 1912. október (21. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-01 / 222. szám

XXI. évfolyam. Kedd 1912. október 1­ 222. (7323). PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály­ u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109.­­ Kiadóhivatali telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Félévre 12 kor. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. Városi közgyűlés. Pécs, szeptember 30. A szombaton félbeszakított városi köz­gyűlésről még maradt a mai folytatólagos közgyűlésre is vagy három órára való anyag, de ma már simán ment minden és behatóbb vita, csakis a kórházi orvosok fizetésrende­zésénél köszöntött be, mivel­­ a közgyűlés tagjai keveselték az orvosok rendezett fize­tését, mely a kinevezendő igazgató főorvos­tól évi 2400 koronát csíp el és a többi orvost se honorálja úgy, amint azt felelősségteljes állásaikban bizonyára megérdemelnék. A tel­kek egész sorát engedte át ma a tanács a formaságoknak is megfelelve, középítkezések­­re és ezúttal először jutott érvényre az új közgyűlési praxis, mely szerint a telekelidege­­nítéseknél nem szükséges már a bizottsági tagok kétharmadának jelenléte, hanem a jelenlévők többsége dönt, ami lényeges gyor­sítását jelenti a városi közigazgatásnak. Sőt a­­ ma Visy László dr. főispán távollétében elnöklő Nendtvich Andor kir. tan. polgár­­mester igen helyesen tovább is ment és mivel valamennyi telekátengedésekhez egyhangúlag járult a közgyűlés, beérte két névszerinti szavazással és ezt alkalmazta valamennyi névszerinti szavazást igénylő tárgyra, amivel a tanácskozási időből mintegy fél órát taka­rított meg. A közgyűlés megnyitása után Hamerli Károly azt kívánta, hogy első­sorban a villa­mos órák és más villamos világítási kér­dések tárgyában beadott indítványának tár­gyalásával kezdődjék a mai közgyűlés, de a közgyűlés nem teljesítette ezen kívánságát, hanem mindjárt rátért a városi máv. üzlet­­vezetőség céljaira épülő bérházak létesítése ügyében hozott határozat kormányhatósági felülbírálatára, illetőleg jóváhagyására, mely szerint a belügyminiszter a kereskedelemügyi miniszter meghallgatása után hozzájárult ahoz, hogy a város 78 lakást építtessen föl 1.213.000 korona költséggel és ezen bérházak megépítésével Fónagy Béla vállalkozót bízza meg, hozzájárult ahoz is, hogy a sürgősségre való tekintettel a jóváhagyás bevárása nélkül kezdett a bérházak építéséhez, csakis a bér­házak kifizetésére nézve észrevételezte a miniszter, hogy amennyiben most kedvező kölcsönből nem fizethetné meg a város az építési költséget, inkább más kiadások ki­fizetését odázza el, amíg kedvezőbb törlesz­­téses kölcsönhöz juthat.­­ Ezzel kap­csolatban jelenti a tanács, hogy a város Ro­senthal Samu és fiai cégtől 2 millió téglát szerzett be Mohácsról, de a tégla vasúti szállítása tárgyában kért tarifakedvezményt, mely kilátásba volt helyezve, a város nem kapta meg. Mivel a befuvarozás dolgában a pécsi fuvarosokkal megegyezni nem tudott a város, erre nézve is az építkezés vállalkozó­jával egyezett meg. Fónagy Béla most azon kérelemmel fordult a város közönségéhez, élne a szerződésben fentartott azon jogával hogy néki a kereseti kimutatások alap­ján már most kifizeti az építkezésbe ruházott összegeket és a városra az abból előálló összes kiadásokat magára vállalja. A vállalkozás megkötésénél a vállalkozó remélhette, hogy a szükséges építési költségeket előteremtheti, erre nézve most nehézségek támadtak, mivel most még a legjobb cégnek is nehéz dolog hitelt szereznie és mivel a város abban a hely­zetben van, hogy a vállalkozó kívánságát részben teljesítheti, Makay István előadó ismerteti a tanácsnak erre vonatkozó javas­latát, mely szerint, bár jogában állana a bér­házakat 1913. augusztus 1-én kifizetni, mégis mivel a vállalkozónak annak idején rendel­kezésére állt egy pénzintézeti ajánlat, de épen a város vagylagos határozata miatt azt igénybe nem vehette, másrészt mivel a kereseti kimutatás szerint való kifizetés jogát a maga részére föntartotta, a vállalkozó ál­tal megjelölt alapon annak 1.180.000 korona fog járni, ezt a vállalkozónak, mihelyt a kölcsön kormányhatósági jóváhagyást nyer, folyósítani fogja, kereseti kimutatásainak 90 százalékát kifizeti, a többit az átmeneti kölcsön kamataira és a kölcsön egyéb költ­ségeire visszatartja és ebből fedezi a 3 — 4 szobás lakások építési költségeit. Mivel azon­ban ezen lakásokon kívül még 1—2 szobás lakásokra is szükségük lesz az alsóbb állás­ban lévő tisztviselőknek, amire nézve Temes­­várott és Szabadkán szerzett a város infor­mációt, ahol legutóbb állítottak üzletvezető­séget, ezen lakóházak terveinek és költség­­vetésének ingyenes elkészítésére is a vállal­kozót utasítja. Ha a város kifizeti a kereseti kimutatásokat, akár több, akár kevesebb kamatot venne ezen előlegezés igénybe, a vállal­kozónak a kikötött 33000­0 interkaláris kamat­hoz való igénye megszűnt. A vállalkozó azon kérelmét, hogy még ezen évben 400.000 ko­ronát fizessen ki a város az eddig teljesített­­munkálatok után, nem teljesülheti a város, mivel az év vége előtt lombard kölcsöne tár­gyában hozott határozatot aligha hagyja jóvá a miniszter. Addig pedig más pénz­forrás nem áll rendelkezésére. A régebbi szer­ződés egyébb pontjai változatlanul meg­maradnak. Lieber György str. a kamatmegtérítés tárgyában precízebb fölvilágosítást kér, mi­képen vonja le azokat a város, mivel a mél­tányosság úgy kívánja, hogy a vállalkozó minden költséget és kamatot, mely a város részére a kereseti kimutatások kifizetéséből fölmerül, a városnak megtérítse. Jánosi Engel József nem ért egyet a tanáccsal, mivel oly nehéz kikötéseket tartal­maz a tanácsi javaslat, hogy azokat telje­sítvén, nem igen segítünk a vállalkozónak, akivel szemben mindig helyén­való az óva­tosság. Ha hosszú időre terjedne az építkezés, indokoltnak találná, hogy előlegezzük a vál­lalkozónak a pénzt, de az egész dolog augusz­tus 1-ig tart és nem híve a megkötött szerző­dések megbolygatásának. Minél nehezebben jut vállalkozó pénzhez, annál jobban siet a munkával, hogy gyorsabban megkapja annak bérét. Makay István előadó újból ismerteti a tanácsi előterjesztés lényegét. A város csakis akkor kezdi meg a kereseti kimutatások 90 százalékának kifizetését, ha az osztrák-ma­gyar banknál a kölcsönt fölveheti. Amint a kifizetett összeg után megkezdődik a város kamatfizetési kötelezettsége, az augusztus 1-ig a vállalkozót terheli. A város összes jogai­nak biztosítására 10 percentet visszatart magának a főmérnök által revideált kereseti kimutatások végösszegéből, így minden es­hetőségre biztosítva vannak érdekei. Bár a vita már le volt zárva, Telegdi Kálmán mégis felvilágosításképen arra utalt, hogy az osztrák-magyar bank, mivel a ka­matláb hullámzásnak van kitéve, mindig utólag szedi be lombardkölcsönök után a kamatot. A közgyűlés a tanács javaslatát, né­hány szavazattól eltekintve, túlnyomó nagy többséggel elfogadta. A város tanácsa előterjesztést tett a Máv. üzletvezetőség részére szükségelt telek forma szerint való átengedésére. A pálya­udvarral szemben lévő városi és az azzal szomszédos Engel Adolf és fiai cég és jánosi Engel József tulajdonát képező telkekből 1100, illetőleg 657 négyszögöl terület átenge­déséről van szó. Az utóbbiakra a tulajdonosok négyszögölenkint már régebben 17 kor. 50 fillér egység árban adtak a városnak opciót, melynek alapján most ez a telket 11.797 ko­ronáért megvásárolja a város, egyúttal az üzlet vezet­őségi épület mellett utcanyitásra 335 négyszögöl területet díjtalanul engedett át a fent nevezett tulajdonos. A vízárok el­vezetése a mérnöki hivatal költségvetése sze­rint 5000 korona költséget fog igényelni. A fölmerülő költségeket a fölveendő függő köl­csönből fogja a város kifizetni. A tanácsi elő­terjesztést egyhangúlag, hozzászólás nélkül el­fogadta a közgyűlés. — A Pécsett fölállítandó állami borpince céljaira, amint tudva van, a földmivelésügyi miniszter a Jankovich Hugó féle, ezen célra alkalmas épületet vette meg a kincstár terhére, amiről Serényi gróf földművelésügyi miniszter azzal értesítette a város közönségét, hogy a pince fölállításával Pécs a váló hegyi bortermelésének akart szol­gálatot tenni és mivel így a város által föl­ajánlott anyagi támogatásra (a város 2000 négyszögöl ingyen területet ajánlott volt föl) szükség nincsen, kéri azon támogatást más alakban kifejezésre juttatni. A város tanácsa a borpincéhez vezető jó utat, öt évi pótadó­mentességet az épület részére, önköltséges vizet és a város kőbányájából elszállítandó önköltséges követ ajánlott föl, amihez a közgyűlés szívesen hozzájárult, mivel ennél olcsóbban egyetlen város se jutott állami bor­pincéhez, melyhez most csak gazdag szüretre lenne vidékünkön szükség.­­ Az Irányi Dá­niel téren, a dohánygyár fölött építendő fémipari szakiskola részére, melynek építése tavasszal megkezdődik, a régebben megsza­vazott telket most forma szerint is megsza­vazta a közgyűlés. Ugyanez történt a Pécsre tervezett Máv­ középiskolai internátus cél­jaira megszavazott Irányi Dániel téri telek­kel, mely 3000 négyszögöl területre terjed. Ennek építése is tavasszal veszi kezdetét. Az elvben már elhatározott, most formai elin­tézést is igénylő különböző telekvásárlások ügye, mivel időközben a fizetési módozatokra kedvezőbb feltételeket ért el a polgármester, a jövő közgyűlésre halasztották el. Ma Scharinger Lászlónak az Ispintaljai dűlőben 34 négyszögöl városi területet 35, Strasser Mundinénak a Tímár utcában 10 négyszögöl területet, melyet házépítésnél elfoglalt, 40 korona vételáron adott el négyszögölenkint, anélkül, hogy más, esetleg itt eladandó utcai területek vételárát ezen árban kívánná meg­állapítani. — A Barta Albert és társai tulaj­donát képező, az Indóház utca és a kórházi árok között fekvő telektömbök szabályozási munkálatait, melyeket a közgyűlés az ér­dekeltség lényeges hozzájárulásával mintegy 27.900­­ költséggel már elhatározott, még most se lehet elkezdeni, mivel még késik a kormányhatósági jóváhagyás. Tekintettel a munkálatok sürgős voltára és az előrehala­dott időre, a közgyűlés felhatalmazta a ta­nácsot, hogy a munkálatokat a kormányható­sági jóváhagyás bevárása nélkül foganato­síttassa. _________________________­_________________ Mai számunk 10 oldalra terjed.

Next