Pécsi Napló, 1914. február (23. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-01 / 26. szám
s Kiadóhivatal, Munkácsy Mihály u. 10. siratok nem adatnak vissza, s telefon 109.— Kiadóhivatali telefon 27. Vasárnap 1914 február 1 26 (7723) Folyam ÉCSI NAPLÓ Felelős szerkesztő LENKEI LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Fél évre 12 k? Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. A Nyílt-tér sora 63 fillér. Balkán államok új határai. Pécs, január 31. Hogy az európai diplomácia mily fonák munkát végzett az utolsó balkáni háború alkalmával, élénken bizonyítják különösen a londoni konferencia által megállapított határkiigazítások. A diplomaták mindenhez értenek, csak nem az etnográfiához és a geográfiához, amelyek ismerete pedig a határok megállapításánál nélkülözhetetlen. Hisz a balkáni háború kitörésének proldamált oka az volt az egyes államoknál, hogy a török rabiga alatt sanyargó honfitársaik jogait megvédjék ,ezt pedig szerintük teljesen csak úgy érhetik el, ha a honfitársaik lakta területet bekebelezik az anyaországba. A mostani határkiigazításoknál azonban a diplomaták az etnográfiát és politikai geográfiát majdnem teljesen figyelmen kívül hagyták, így Románia mit keres a Dobrudzsa déli részén, ahol csak tatárok és bolgárok laknak, vagy Szerbia és Montenegro jogosan kapták-e az albánoktól lakott Melaját és Ipek környékét ? Hasonlóképen a Szerbiától elfoglalt vidék déli része néhány ezer albán kivételével teljesen bolgár lakosságú és igy Bulgáriát illeti meg ezen vidék birtoklása. Hogy a Török birodalom utolsó romjait miért hagyták Európában, teljesen érthetetlen. Ez a 23.000 km.-nyi csonk nem szolgálhat az ozmán birodalom támadó pontjául, sem pedig magvául (Kerngebiet) és igy előbb-utóbb, talán már a legközelebbi években mégis csak bolgár kézbe kerül. A fentiek előre bocsátásával az egyes államok határainak és jelentőségének megváltozásáról nyújtunk vázlatos képet. Szerbia gyarapodása a rendelkezésünkre álló adatok szerint területileg a legnagyobb az összes balkán államok közt (43.000 km.). Ezen gyarapodásba esik Kosovopolje, a Szandzsák nagyobb fele és Macedónia egy része (Monastir vidéke.) Szerbia hódításával nagyobb ozmán városok birtokába jutott: Üszküb (Szkolplje 65.000 lakossal), Monasztir (150.000 1.), Prizren (90.000), Köprüm Velesz (60.000) és Prilep (65.000 1.) Ezek közt kereskedelmi szempontból legfontosabb Üszküb, amely a Szófiába, Monasztirba vezető vasutak gócpontja és most fogják kiépíteni az Athénbe (Saloniki—Larissza) és a S. G. di Mediába vezető vasúti vonalat, ami által az összes balkán államokkal közvetlen összeköttetésbe jut majd. Elsőrangú a dohány és ópium termelése. Jelentékeny még Üszküb környékén a rizs-, Istip vidékén a bor- és gyümölcs-, az északi részeken a szilva-, Velesz környékén a bor-, ánizs- és szezámtermelés. Amint ezekből kitűnik, a talaj termékeny, de legföljebb 10—15%-a van művelés alatt a többi parlagon hever. A gazdasági eszközök kezdetlegesek (töbnyire csak faekével szántanak), a trágyázás majdnem teljesen ismeretlen. A szerb kormány azonban programmjába vette e vidék alapos rendezését, a folyók (Varder és Bregalnicza) szabályozását, a vasúti közlekedés megjavítását és így a termőterületet meg lehet háromszorozni, négyszerezni. Az ipar tekintetében e vidék alacsoy nívón áll és csak Üszkübben és Monasztirban van több gyár, egyebütt csak a háziipar virágzik. Montenegro területi gyarapodásába (7000 km.) esik a Szandzsák kisebb fele és a Metoja síkság kisebb része, amely területek lakossága jóformán teljesen albán és nehezen fog beletörődni a crnagorcok uralmába. A vidék fontosabb empóriumai 19 41en Ipek és Djakova, északon Brgopib 2, amely a környéke termékeny c. melfeld, kurtyájú terület. Albánia eklatáns példája a körülnyalábolt országnak. A szárazon Hellasz, Szerbia és Montenegró ölelik körül, a tenger felől pedig Itália hatalmas flottája fenyegeti. A terület, amelyből alakult, teljesen hegyes és csak a keskeny partszegély és a Szkutari-tó melletti síkság termi meg a gabnaneműeket. Jelentősebb kereskedelmi gócpontjai: Elbaszszan, Szkutari, Durazzo és Valona, amelyek közül különösen Durazzo nagy jövőjű. Kikötője kétoldalról védett, kisebb hajók számára is hozzáférhető, Szalonikivel is könnyen összeköthető vasúttal, Olaszországhoz pedig közel fekszik. Albánia lakói csaknem kizárólag albánok, (skipetárok, arnauták) akik még a kultúra alacsony fokán állanak, primitív állattenyésztést űznek csak, de ha a durazzói vasutat kiépítik, a Bojanát és Drint szabályozzák, remélhetőleg a szárazföldi és tengeri kereskedelem is élénk virágzásnak fog indulni, amely virágzásból a monarchia nagy hasznot húzhatna. Mindez azonban még a jövő zenéje. Görögország, ez az igazi tengeri állam, amelynek kereskedelmi flottája nagyobb (850.000 tonna) mint Oroszországé (750.000) kapta a feloszlott terület legértékesebb részét, a Visztrica egész mellékét, a Vardar alsó folyását, Szalonikit és az attól keletre eső termékeny részt a Mesta folyóig. Ezen területen, amely az ozmán birodalom legértékesebb tagja volt Európában, már nemcsak a földművelés és állattenyésztés virágzik, hanem az ipar és kereskedelem is. Itt vannak a fontos kereskedelmi gócontok : Szaloniki (170.000 1.), Szeresz (100.000), Fiorina, Kavala, Dráma és Klasszóna. Szalonikit, a Balkán gyöngyét, azt hiszem nem is kell méltatnunk, hisz e helyre kellene irányulnia a monarchia külpolitikájának, hogy a Földközi tengerhez juthasson ; ez azon pont, amelynek birtoklásáért oly hosszú viták folytak a görögök, bolgárok és szerbek közt, míg végre a szerencsésebb görögök kezébe jutott. Lakóinak 30%-a kitűnő kereskedő, gazdag spanyol szefardin zsidók, akik itt szándékoztak az első zsidó szabad várost megalapítani. Szalonikitől keletre, a balkáni Kánaánon, terülnek el a híres török dohánymezők, amelyek egy harmada Görögország birtokában van és amely cikknek fő kiviteli helye Kavala, újabban azonban erős versenytársa akad a bolgár Dedeagacsban. Görögország eddigi főtermékei voltak: árpa, rozs, tengri, függő, olajbogyó és mazsolaszőlő, most azonban meg fog indulni az igazi gazdasági élet, amelyet nagy mértékben előmozdít majd a Szaloniki—Larisszai vonal, amely által Európa fővonalaival közvetlen összeköttetést nyer és remélhetőleg 2000 kilométeres vasúti hálózatát is ki fogja bővíteni, fölismerve a szárazföldi közlekedés szükségét és nagy előnyét. Görögország hatalmának emelkedését a monarchia jól felhasználhatná politikai és kereskedelmi téren is. Hisz az Adrián az olaszokkal szemben csak Görögország védhetne meg minket (Anglián kívül!), kereskedelme pedig sok tekintetben összefügg a mienkkel és ezen viszonosságot nagy mértékben lehetne hasznunkra fordítani. Bulgária, a legszebb jövőre hivatott és az előttünk legszimpatikusabb balkán nép hazája, lényeges területi változást szenvedett. 31.000 km.-nyi területet kapott a régi Török-birodalomból, azonban Románia jogtalanul elvette tőle a Dobrudzsa déli részét s igy tényleges területi gyarapodása csak 24.000 km. Az a nemzet, mely a legtöbb áldozatot hozta és amelynek fiait az utolsó háború megtizedelte, szövetséges társainak árulása folytán elfoglalt birtokának felét kénytelen átengedni a helyzetet kihasználni tudó ellenfeleinek. Az új birtok legfontosabb része az Égei-tenger partvidéke, ahol a híres macedóniai török dohánytermelés virágzik, amelynek központja Xanthi és főkiviteli helye a mindinkább emelkedő Dedeagacs lesz. Ezt a bulgár királyság Lapunk mai száma 24 oldalra terjed