Pécsi Napló, 1914. február (23. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-01 / 26. szám

s Kiadóh­ivatal, Munkácsy Mihály­ u. 10. siratok nem adatnak vissza, s telefon 109.— Kiadóhivatali telefon 27. Vasárnap 1914 február 1­ 26 (7723) Folyam ÉCSI NAPLÓ Felelős szerkesztő LENKEI LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Fél évre 12 k­? Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. A Nyílt-tér sora 63 fillér. Balkán államok új határai. Pécs, január 31. Hogy az európai diplomácia mily fonák munkát végzett az utolsó balkáni háború alkalmával, élénken bizonyítják különösen a londoni konferencia által megállapított határkiigazítások. A diplo­maták mindenhez értenek, csak nem az etnográfiához és a geográfiához, amelyek ismerete pedig a határok megállapításánál nélkülözhetetlen. Hisz a balkáni háború kitörésének proldamált oka az volt az egyes államoknál, hogy a török rabiga alatt sanyargó honfitársaik jogait meg­védjék ,ezt pedig szerintük teljesen csak úgy érhetik el, ha a honfitársaik lakta területet bekebelezik az anyaországba. A mostani határkiigazításoknál azon­ban a diplomaták az etnográfiát és poli­tikai geográfiát majdnem teljesen figyel­men kívül hagyták, így Románia mit keres a Dobrudzsa déli részén, ahol csak tatárok és bolgárok laknak, vagy Szerbia és Montenegro jo­gosan kapták-e az albánoktól lakott Me­laját és Ipek környékét ? Hasonlóképen a Szerbiától elfoglalt vidék déli része néhány ezer albán kivételével teljesen bolgár lakosságú és igy Bulgáriát illeti meg ezen vidék birtoklása. Hogy a Tö­rök birodalom utolsó romjait miért hagy­ták Európában, teljesen érthetetlen. Ez a 23.000 km.-nyi csonk nem szolgálhat az ozmán birodalom támadó pontjául, sem pedig magvául (Kerngebiet) és igy előbb-utóbb, talán már a legközelebbi években mégis csak bolgár kézbe kerül. A fentiek előre bocsátásával az egyes államok határainak és jelentőségének megváltozásáról nyújtunk vázlatos ké­pet. Szerbia gyarapodása a rendelkezé­sünkre álló adatok szerint területileg a legnagyobb az összes balkán államok közt (43.000 km.). Ezen gyarapodásba esik Kosovopolje, a Szandzsák nagyobb fele és Macedónia egy része (Monastir vidéke.) Szerbia hódításával nagyobb ozmán városok birtokába jutott: Üsz­­küb (Szkolplje 65.000 lakossal), Monasz­­tir (150.000 1.), Prizren (90.000), Köprüm­ Velesz (60.000) és Prilep (65.000 1.) Ezek közt kereskedelmi szempont­ból legfontosabb Üszküb, amely a Szó­fiába, Monasztirba vezető vasutak góc­pontja és most fogják kiépíteni az Athén­be (Saloniki—Larissza) és a S. G. di Mediába vezető vasúti vonalat, ami ál­tal az összes balkán államokkal közvet­len összeköttetésbe jut majd. Elsőrangú a dohány és ópium termelése. Jelenté­keny még Üszküb környékén a rizs-, Istip vidékén a bor- és gyümölcs-, az északi részeken a szilva-, Velesz kör­nyékén a bor-, ánizs- és szezámter­­melés. Amint ezekből kitűnik, a talaj ter­mékeny, de legföljebb 10—15%-a van művelés alatt a többi parlagon hever. A gazdasági eszközök kezdetlegesek (töb­­nyire csak faekével szántanak), a trágyá­zás majdnem teljesen ismeretlen. A szerb kormány azonban programmjába vette e vidék alapos rendezését, a folyók (Varder és Bregalnicza) szabályozását, a vasúti közlekedés megjavítását és így a termőterületet meg lehet háromszo­rozni, négyszerezni. Az ipar tekinteté­ben e vidék alacsoy nívón áll és csak Üszkübben és Monasztirban van több gyár, egyebütt csak a háziipar virágzik. Montenegro területi gyarapodásába (7000 km.) esik a Szandzsák kisebb fele és a Metoja síkság kisebb része, amely területek lakossága jóformán teljesen albán és nehezen fog beletörődni a crna­­gorcok uralmába. A vidék fontosabb empóriumai 19 41en Ipek és Djakova, északon Brgopib 2, amely a környéke termékeny c. m­­­elfeld, kurtyájú te­rület. Albánia eklatáns példája a körü­l­­nyalábolt országnak. A szárazon Hel­lasz, Szerbia és Montenegró ölelik körül, a tenger felől pedig Itália hatalmas flot­tája fenyegeti. A terület, amelyből ala­kult, teljesen hegyes és csak a keskeny partszegély és a Szkutari-tó melletti sík­ság termi meg a gabnaneműeket. Jelen­tősebb kereskedelmi gócpontjai: Elbasz­­szan, Szkutari, Durazzo és Valona, ame­lyek közül különösen Durazzo nagy jö­vőjű. Kikötője kétoldalról védett, kisebb hajók számára is hozzáférhető, Szaloniki­­vel is könnyen összeköthető vasúttal, Olaszországhoz pedig közel fekszik. Albánia lakói csaknem kizárólag albánok, (skipetárok, arnauták) akik még a kultúra alacsony fokán állanak, primi­tív állattenyésztést űznek csak, de ha a durazzói vasutat kiépítik, a Bojanát és Drint szabályozzák, remélhetőleg a szá­razföldi és tengeri kereskedelem is élénk virágzásnak fog indulni, amely virág­zásból a monarchia nagy hasznot húz­hatna. Mindez azonban még a jövő zenéje. Görögország, ez az igazi tengeri ál­lam, amelynek kereskedelmi flottája na­gyobb (850.000 tonna) mint Oroszor­szágé (750.000) kapta a feloszlott terület legértékesebb részét, a Visztrica egész mellékét, a­ Vardar alsó folyását, Szalo­­nikit és az attól keletre eső termékeny részt a Mesta folyóig. Ezen területen, amely az ozmán birodalom legértékesebb tagja volt Euró­pában, már nemcsak a földművelés és állattenyésztés virágzik, hanem az ipar és kereskedelem is. Itt vannak a fontos kereskedelmi gócontok : Szaloniki (170.000 1.), Szeresz (100.000), Fiorina, Kavala, Dráma és Klasszóna. Szalonikit, a Balkán gyön­gyét, azt hiszem nem is kell méltatnunk, hisz e helyre kellene irányulnia a mo­narchia külpolitikájának, hogy a Föld­közi tengerhez juthasson ; ez azon pont, amelynek birtoklásáért oly hosszú viták folytak a görögök, bolgárok és szerbek közt, m­íg végre a szerencsésebb görögök kezébe jutott. Lakóinak 30%-a kitűnő kereskedő, gazdag spanyol szefardin zsi­dók, akik itt szándékoztak az első zsidó szabad várost megalapítani. Szalonikitől keletre, a balkáni Ká­naánon, terülnek el a híres török dohány­­mezők, amelyek egy harmada Görög­ország birtokában van és amely cikknek fő kiviteli helye Kavala, újabban azon­ban erős versenytársa akad a bolgár Dedeagacsban. Görögország eddigi fő­termékei voltak: árpa, rozs, tengri, függő, olajbogyó és mazsolaszőlő, most azonban meg fog indulni az igazi gazda­sági élet, amelyet nagy mértékben elő­mozdít majd a Szaloniki—Larisszai vo­nal, amely által Európa fővonalaival közvetlen összeköttetést nyer és remél­hetőleg 2000 kilométeres vasúti hálóza­tát is ki fogja bővíteni, fölismerve a szárazföldi közlekedés szükségét és nagy előnyét. Görögország hatalmának emel­kedését a monarchia jól fel­használhatná politikai és kereskedelmi téren is. Hisz az Adrián az olaszokkal szemben csak Görögország védhetne meg minket (Anglián kívül!), kereskedelme pedig sok tekintetben összefügg a mienkkel és ezen viszonosságot nagy mértékben le­hetne hasznunkra fordítani. Bulgária, a legszebb jövőre hivatott és az előttünk legszimpatikusabb balkán nép hazája, lényeges területi változást szenvedett. 31.000 km.-nyi területet ka­pott a régi Török-birodalomból, azon­ban Románia jogtalanul elvette tőle a Dobrudzsa déli részét s igy tényleges területi gyarapodása csak 24.000 km. Az a nemzet, mely a legtöbb áldozatot hozta és amelynek fiait az utolsó háború megtizedelte, szövetséges társainak áru­lása folytán elfoglalt birtokának felét kénytelen átengedni a helyzetet kihasz­nálni tudó ellenfeleinek. Az új birtok legfontosabb része az Égei-tenger part­vidéke, ahol a híres macedóniai török dohánytermelés virág­zik, amelynek központja Xanthi és fő­kiviteli helye a mindinkább emelkedő Dedeagacs lesz. Ezt a bulgár királyság Lapunk mai száma 24 oldalra terjed

Next